keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Hír

Könnyebbé válik a vidéki területek uniós finanszírozáshoz való hozzáférése

A Bizottság új interaktív útmutatót tett közzé, amely feltérképezi a vidéki területek számára uniós szinten rendelkezésre álló valamennyi finanszírozási lehetőséget. Olyan uniós alapok és programok, amelyek elősegíthetik a fenntartható növekedést és jólétet a vidéki térségekben. A legmegfelelőbb lehetőség azonosítása azonban nem mindig egyértelmű a potenciális kedvezményezettek számára. A vidékfejlesztési eszköztár 26 különböző uniós alap – a közös agrárpolitika, a kohéziós alapok, a Horizont Európa és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – finanszírozási lehetőségeit gyűjti össze. A vidéki vállalkozók és a helyi hatóságok csak néhány kattintással megtudhatják, hogy mi a rendelkezésre álló legjobb finanszírozás a projektjük kidolgozásához.

További információ

Vidéki jövőkép

A vidéki területek uniós megfigyelőközpontja

Vidékfejlesztési paktum

Induló falvak fóruma

2040-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célértékről és az ipari szén-dioxid-gazdálkodás

Az Európai Bizottság részletes hatásvizsgálatot tett közzé azokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek révén elérhető, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon. A hatásvizsgálat alapján a Bizottság a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90%-os csökkentését javasolja 2040-ig (az 1990-es szinthez képest), és egyeztetést indít valamennyi érdekelt féllel. A jogalkotási javaslatot a következő európai parlamenti választás után felálló új Bizottság készíti majd elő, és az állapodik majd meg a javaslatról az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, az európai klímarendeletnek megfelelően.

Az ajánlott 90%-os cél eléréséhez a kibocsátáscsökkentésen túl szén-dioxid-eltávolításra is szükség lesz. Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat kell bevezetni, és az eltávolított szén-dioxidot fel kell használni az iparban. Ezek a technológiák olyan ágazatokra összpontosítanak majd, ahol a kibocsátás csökkentése különösen nehéz vagy költséges – ilyen például a cementgyártás vagy a hulladék energetikai hasznosítása. Ezért a Bizottság ma elfogadta az ipari szén-dioxid-gazdálkodásról szóló közleményt is, amely részletesen ismerteti, hogy a szóban forgó technológiák hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy 2040-re 90%-kal csökkenjen a kibocsátás, 2050-re pedig elérhető legyen a klímasemlegesség.

További információk:

A hosszú távú uniós költségvetés felülvizsgálata

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az Európai Tanács – történelmi jelentőségű lépésként – jóváhagyta a többéves pénzügyi keretben szereplő maximális összegek felülvizsgálatát.

Erre eddig nem volt példa. A tanácsi jóváhagyás megerősíti a Bizottság javaslatában foglalt valamennyi prioritást, és a kért finanszírozás 80%-át fedi le. A kibővített költségvetésnek köszönhetően az EU folytathatja a közös prioritásainkon alapuló, eredményes munkát, ami nemcsak az Unióban, hanem azon kívül is érezteti pozitív hatását.

A módosítások finanszírozása egyrészt friss források bevonásával, másrészt az uniós költségvetésen belüli átcsoportosításokkal fog történni. Ezáltal az EU továbbra is felléphet a legsürgetőbb prioritások kapcsán, miközben a nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatás minimális marad.

További információk:

Statisztikák és várakozások – a vállalkozások világa a számok tükrében

A Világgazdaság cikkében összefoglalják az elmúlt évben bekövetkezett hazai vállalkozások számának változásait.

A regisztrált vállalkozások száma 2023-ban jelentősen meghaladta a járvány előtti időszakit. 2023. év végén 1 millió 840 ezer vállalkozást tartottak nyilván hazánkban, mintegy 1200-zal többet, mint egy évvel korábban. A magyar vállalkozások 99,9 százalékát kitevő kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak 74 százalékának adtak munkát, a bruttó hozzáadott érték 59 százalékát állították elő.

Tevékenységüket tekintve magas a koncentráció, a regisztrált vállalkozások kétharmada öt nemzetgazdasági ágba (mezőgazdaság, ingatlanügyletek, tudományos és műszaki tevékenység, kereskedelem, építőipar) sorolódott, és ebben a járvány, valamint az ukrán–orosz konfliktus okozta recesszió időszaka sem hozott változást.

A regisztrált vállalkozások 6,6 százalékát (121 ezer) 2023-ban jegyezték be új vállalkozásként, mely a 2021. évi növekedést követően 2022-ben és 2023-ban is csökkent. Az újonnan alapított vállalkozások többsége, 2023-ban közel 80 százaléka önálló vállalkozóként kezdte meg tevékenységét.

Az új alapítások számának csökkenésével egy időben 2022-ben 152 ezer, 2023-ban mintegy 120 ezer vállalkozás szűnt meg. Míg 2022-ben főként a jogszabályi változások (a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata szabályainak szigorítása) miatt a megszűnt vállalkozások mintegy kétharmada egyéni vállalkozó volt, addig 2023-ban már egyenletesebb volt a gazdálkodási forma szerinti eloszlás.

A Világgazdaság teljes cikkét ide kattintva olvashatják.

Open4Business 2024 nemzetközi üzletember-találkozó

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén újra megrendezi az Open4Business nemzetközi üzletember találkozót 2024 április 18-án a Pollack Expo (egyetem, ipar és a mérnöktársadalom találkozóhelye) keretében a pécsi Expo Centerben.

Az eseményre az alábbi területekről várunk hazai és nemzetközi tárgyalópartnereket:

  • gépipar, fémmegmunkálás, elektronika, mérnöki tevékenységek, klaszter együttműködés és ezeket támogató IT megoldások, valamint ezek termékeit és szolgáltatásit igénybe vevő vállalkozások.

A részvétel díjmentes, előzetes regisztrációhoz kötött: OPEN4BUSINESS regisztráció

A regisztráció során angol nyelven szükséges megadni a vállalkozás profilját, a lehetséges együttműködési, tárgyalási témákat. A tárgyalások munkanyelve szintén angol, de a partner függvényében bármilyen más nyelv is lehetséges.

További információ: https://pbkik.hu/2024/01/24/hirek/nemzetkozi-uzletember-talalkozo-pecsett-open4business-2024/

 

Nemzetközi gazdasági hírlevél

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara naprakész tájékoztatást kíván nyújtani a vállalkozásoknak a külkereskedelem szempontjából fontos országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.

Az egyes hírek teljes tartalma a hírek címére kattintva válik elérhetővé.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI HÍRLEVÉL_2024.02.08

Munkavédelmi Szakmai Nap a kamarában

Munkavédelmi Szakmai Napot tartott 2024. február 08-án a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. (tovább…)

IX. Automotive CEE Day beszállítói találkozó

2024. április 18 és 19 között a dél-lengyelországi Opole városban immáron 9. alkalommal kerül megrendezésre az „Automotive CEE Day” beszállítói nap. Az esemény Lengyelország egyik legnagyobb autóipari beszállítói találkozója, melynek célja a járműgyártók beszerzési osztályai és az elsőrendű (Tier-1) beszállítók, valamint az alvállalkozók közötti kapcsolatfelvétel megteremtése.

Az előző, 2023 évi, eseményen 600 résztvevő vett részt, akik 13 országból több mint 420 vállalatot képviseltek. A kétnapos találkozó során a résztvevők 1900 előre leegyeztetett B2B találkozót bonyolítottak le, továbbá több száz interjú lefolytatására volt lehetőségük.

Az Automotive CEE Day-en való részvétel előnyei a következők:

– hozzáférés egy online B2B időpontegyeztető platformhoz,

– jelentős idő- és pénzmegtakarítás – lehetőség arra, hogy egy időben (a rendezvény egyik vagy mindkét napján) tucatnyi potenciális gyártó és beszállítóval találkozzanak a résztvevők,

– közvetlen befolyás a találkozók ütemezésére (a résztvevők döntik el, hogy kivel találkoznak Opole-ban),

A fentiek szerint az „Automotive CEE Day” kiváló lehetőség biztosít számos új együttműködési, értékesítési kapcsolatok kialakítására számos közép-kelet-európai partnerrel.

Az online regisztráció kezdete: 2024. január 8.

A korábbi  eseménnyel kapcsolatos részletes információk a rendezvény honlapján érhetők el:  https://automotiveceeday.eu/

Az esemény szervezője az AutomotiveSuppliers.pl. lengyel járműipari elemző cég.

 

Hogyan hatna vállalkozása működésére a kötelező 30 napos fizetési határidő bevezetése?

A mikro-, kis-és középvállalkozások érdekeit képviselve, az Európai Bizottság javaslata kötelező, legfeljebb 30 napos fizetési határidőt írna elő a vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekre vonatkozóan, így a 30 napnál hosszabb fizetési határidő kikötésének lehetősége megszűnne.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a rendelettervezet tárgyalása jelenleg folyik, a tagállamok között nincs egyetértés a javaslat megalapozottságáról.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködve az alábbi kérdőív segítségével szeretné felmérni, hogy a tervezet milyen hatással lenne a magyarországi vállalkozások működésére.

Kérjük szíves közreműködését a kérdőív kitöltésében, illetve a tagvállalatok körében való megosztásban annak érdekében, hogy a beérkezett válaszok mentén a hazai vállalkozások érdekeit a leghatékonyabban tudják képviselni.

A kérdőív az alábbi linken érhető el: https://forms.office.com/e/TmszUskFp7?origin=lprLink

A válaszadásra 2024. február 15-ig van lehetőség.

 

A Horizont 2020 értékelése azt mutatja, hogy az uniós kutatásba és innovációba történő beruházások nagyban megtérülnek

2014 és 2020 közötti, közel 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező „Horizont 2020” kutatási és innovációs program jelentős mértékben hozzájárult a tudásban és az innovációban gyökerező uniós társadalom és gazdaság kiépítéséhez, és az európaiak hasznára vált, ami messze meghaladja azt, amit nemzeti vagy regionális szinten el lehetett volna érni.

A Covid19-járványra, az ebolajárványra és a Zika-járványra való gyors reagálás lehetővé tétele és az éghajlattudományhoz való határozott hozzájárulás csupán néhány példája a Horizont 2020 kézzelfogható hatásának. A programhoz kapcsolódó minden egyes euró végső soron öt euró haszonnal jár majd az uniós polgárok számára 2040-ig, ami bizonyítja, hogy az európai társadalom számára a kutatásba és innovációba történő beruházások magas ár-érték arányt képviselnek. Ezek a „Horizont 2020” keretprogram ma közzétett utólagos értékelésének legfontosabb következtetései.

Változást hozzunk az emberek számára

A „Horizont 2020” keretprogram hét év alatt több mint 35000 projektet finanszírozott, 177 országból több mint egymillió egyéni pályázat érkezett. A program döntő szerepet játszott az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és költségvetésének 64,4%-át fordították a fenntartható fejlődésre. A Horizont 2020 elődjével, a hetedik keretprogrammal együtt a világ második legnagyobb éghajlattudományi szolgáltatója.

A program különböző területeken – például az új hidrogénüzemű szállításokat, az mRNS-vakcinákat, a fotonikát, valamint a mikro- és nanoelektronikát – finanszírozott konkrét megoldásokat. A Horizont 2020 keretében nyújtott finanszírozás közel 4000 szabadalmat és védjegyet eredményezett. Az Európai Innovációs Tanács kiállt amellett, hogy példa nélküli támogatást nyújt a potenciálisan úttörő technológiai innovációknak és a mélytechnológiai vállalatoknak.

A „Horizont 2020” keretprogram figyelemreméltó 20%-os további növekedést generált a foglalkoztatásban, valamint 30%-kal növelte a részt vevő vállalkozások forgalmát és összes eszközállományát azokhoz képest, amelyek a kiváló minőségű pályázatok ellenére sikertelenek voltak. Hosszú távon a program a becslések szerint átlagosan évi 15,9 milliárd EUR-val növeli az EU GDP-jét, ami a 2014–2040 közötti időszakban összesen 429 milliárd EUR-t tesz ki.

A „Horizont 2020” keretprogramból finanszírozott tudósok több mint 276,000 lektorált publikációhoz járultak hozzá. A Horizont 2020 33 Nobel-díjast is támogatott. A Horizont 2020 kulcsfontosságú szerepet játszott a kutatók készségeinek és tudásának diverzifikálásában és fejlesztésében is. A Horizont 2020 közel 50,000 kutató mobilitását támogatta ágazatok és országok között. Emellett a program lehetővé tette az EU számára, hogy európai és globális szinten is fejlessze és korszerűsítse a nagyszabású kutatási infrastruktúrát: több mint 24,000 kutató és szervezet fért hozzá ezekhez az infrastruktúrákhoz, bővítve az együttműködésen alapuló munka és a tudományos fejlődés lehetőségeit.

Tanulságok

Az értékelés a következő, fejlesztésre szoruló területeket azonosította:

  • szélesebb körű részvétel,
  • az adminisztratív terhek további egyszerűsítése és csökkentése,
  • az eredmények terjesztésének, hasznosításának és alkalmazásának megerősítése,
  • a nők részvételének támogatása és
  • a szinergiák fokozása más uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekkel.

A „Horizont 2020” keretprogram végső értékelésének meglátásai és főbb következtetései nemcsak a Horizont Európa folyamatban lévő végrehajtásának alakításában, hanem a jövőbeli kutatási és innovációs kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitika-fejlesztés befolyásolásában is döntő szerepet fognak játszani. Ez biztosítja, hogy a levont tanulságokat hatékonyan beépítsék a jelenlegi és jövőbeli programokba, növelve azok hatékonyságát, relevanciáját és az európai polgárokra gyakorolt hatását.

Háttér

AHorizont 2020 az Európai Unió nyolcadik kutatás- és innovációfinanszírozási programja volt, amely 2014 és 2020 között működött, közel 80 milliárd eurós költségvetéssel. A „Horizont 2020” keretprogram célja a gazdasági növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés, a kutatási és innovációs együttműködés előmozdítása, a kiváló tudományos és ipari vezető szerep támogatása, valamint az európai társadalmi kihívások kezelése volt.

A végső értékelés széles körű, a projekt kedvezményezettjeivel, a nemzeti hatóságokkal és a végrehajtó szervekkel folytatott több mint 1000 interjún, valamint a sikeres és sikertelen résztvevők körében végzett felméréseken alapul, amelyek kiterjedt mennyiségi és minőségi elemzéseket ötvöznek, és egy széles körű, közel 2000 választ tartalmazó nyilvános konzultációra épülnek.

Bővebb információ

Szolgálati munkadokumentum

A Bizottság jelentése a „Horizont 2020” keretprogram végső értékeléséről

A „Horizont 2020” keretprogram végső értékelésének 1–6. melléklete

A „Horizont 2020” keretprogram végső értékelésének összefoglalója