A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait. (tovább…)

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. előadást szervez a KKV Technológia Plusz Hitelprogram pályázati felhívással kapcsolatban.

Időpont:      2024. április 16., 14.00 óra
Helyszín:    Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
8900 Zalaegerszeg, Petőfi S. utca 24.
Program: 

13.45 – 14.00      Regisztráció
14.00 – 14.10      Köszöntő
14.10 – 14.30      Széchenyi Programiroda bemutatása
                            Aktuális pályázati lehetőségek vállalkozásoknak
                            Varga Gábor – tanácsadó, Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.

14.30 – 15.10      MFB pontok működése
                            GINOP Plusz-1.4.3-24 kkv Technológia Plusz Hitelprogram bemutatása
                            Sebők Gábor – Szenior MFB terméktámogató, MBH Bank Nyrt.

15.10 – 15.30      Kérdések – Válaszok

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

Részvételi szándékát kérjük az alábbi űrlap kitöltésével jelezze április 12-ig.

Az Adótanácsadó kamarai kiadvány 2024. évi száma már elérhető az MKIK honlapján (pdf-ben és online lapozható verzióban), mely az alábbi linken érhető el:

https://mkik.hu/adotanacsadasok

A legfontosabb adóváltozásokról – KKV-k számára – készített 2024. évi e-learning tananyag pedig a következő linken érhető el:

https://mkik.hu/e-learning-tudastar

 

A NAIH az uniós elvárásoknak megfelelően, kiemelt figyelmet fordít a magyarországi kis- és középvállalkozások adatvédelmi tudatosságának fejlesztésére, a gyakorlati problémák megoldására és megelőzésére. A NAIH 2019-20 között – hasonló témában, egy projekt keretében – a vállalkozói tapasztalatok alapján kiadott egy tájékoztató kézikönyvet, amely jelenleg is elérhető: https://naih.hu/files/A-GDPR-egyszeruen-kis-es-kozepvallalkozasok-szamara.pdf

A NAIH 2024-ben kifejezetten a szépség- és egészségiparban működő mikrovállalkozásokra fókuszálva, fel kívánja mérni kérdőívek segítségével, hogy milyen szintű jelenleg a GDPR tudatossága a fókuszcsoportba helyezett vállalkozásoknak.

A mellékelt levélben szereplő kérdőívek kitöltésére 2024. április 10-ig van lehetősége a fenti vállalkozói körnek. A kérdőívek elérhetők a rögzített linkekre kattintva:

https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/adatvedelem-a-szepsegiparban

https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/adatvedelem-az-egeszsegugyi-szolgaltatoknal

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara naprakész tájékoztatást kíván nyújtani a vállalkozásoknak a külkereskedelem szempontjából fontos országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.

Az egyes hírek teljes tartalma a hírek címére kattintva válik elérhetővé.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI HÍRLEVÉL_2024.03.28

A Világpolitika és közgazdaságtan című folyóirat 2024. év első számát ide kattintva olvasható.

A folyóirat tartalma az alábbiakban olvasható:

-A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Kusai Sándor korábbi nagykövettől Észak-Korea helyzetéről, világpolitikai és világgazdasági helyéről.Példátlan helyzet

-Iparpolitika Közép-Európában – geopolitikai lehetőségek a rendszerváltozás tanulságainak       tükrében

-Alábbiakban közöljük a V4 országcsoport létrejöttét deklaráló nyilatkozatot, majd néhány statisztikai adatot a V4 országokról. Az adatok forrása minden esetben az Eurostat.

-„A kreatív munkahelyeket kínáló cégek kiemelkedését támogató iparpolitika jelentősen járulhatna hozzá a tudás itthoni hasznosulásához”

-Jól mérjük a növekedést és a fenntarthatóságot?

-Versenyképesség és oktatás

-A gazdaságpolitika oktatásának elsorvadásáról, Mit tehetünk?

-Kína digitális gazdasága globális viszonylatban és a mesterséges intelligencia alkalmazása a    társadalom-menedzsment területén

-A hadsereg és a háború az amerikai intézményi gazdaságtan szemszögéből

-Ellentétek a tudományon belül

-Az omnibusztörvény mint üzleti terv

-Az egységes piac kialakulásának akadályai

-A holland egyetemek útkeresése

-A gombák joga az ökoszisztéma védelme

-Az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás nehézségekbe ütközik az európai mezőgazdasági termelők részéről

-A fogyasztói bizalom és a társadalmi-gazdasági rendszerbe vetett bizalom összefügg

Az weboldalon az absztraktok mellett található PDF gombra kattintva érhető el az ott említett fejezet.

Az EY Bérszámfejtés Hírlevelének tartalma:

• 2024 januárjában több nyomtatványforma változott meg az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében. A fő változás elsősorban a dokumentumok első pontjában látható, ugyanis 2023. július 1-től lépett életbe a 1997. évi LXXXIII. törvény [ Ebtv.] 62. § (1b) – (1c), mely szerint az ügyfél nyilatkozik arról, hogy írásbeli vagy elektronikus (ügyfélkapus) kapcsolattartást szeretne a hatósággal. Ezt a nyilatkozatot csak akkor kell az ügyfélnek (igénylőnek) megtennie, amennyiben a foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtet.

A Magyar Államkincstár oldaláról letölthetőek a legújabb nyomtatványok csed, gyed, táppénz, gyáp tekintetében, de változott például az üzemi baleseti jegyzőkönyv is.

• Megjelent a Hivatalos Értesítőben a hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja: a munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56 240 forint.
• Munkavédelmi bírság összegének változása: 2024.03.01-től szigorodnak a munkavédelmi bírságokra vonatkozó rendelkezések. Az új szabályokat a Kormány 25/2024. (II. 14.) Korm. Rendelete tartalmazza.

A rendelet értelmében a munkavédelmi bírság összege 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet. A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint. Kis- és középvállalkozások esetében csökkentő tételek kerültek meghatározásra, és a maximum kiszabható munkavédelmi bírság is alacsonyabb: mikro- és kisvállalkozás esetében legfeljebb 25 millió, középvállalkozás esetén 50 millió forint. A kedvezmény azonban nem alkalmazható halálos munkabaleset esetében.

• 2023-as évre vonatkozó adóbevallás elkészítése

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a NAV 2024-ben is elkészíti a 2023. évre vonatkozó bevallás tervezetét a kifizetők, munkáltatók által bevallott adatok, valamint a rendelkezésre álló információk alapján. A tervezet 2024. március 15-től érhetők el KAÜ-azonosítással (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás, telefonos azonosító) az eSZJA oldalon.

Az adóbevallási tervezet tértivevényes küldeményként kerül postázásra a magánszemély lakcímére, legkésőbb 2024. április 30-áig.

A NAV által elkészített tervezet a következőket tartalmazza:

szja-köteles jövedelmet és annak adóját,

• az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,
• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,
• a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és a fizetendő szociális hozzájárulási adót.

 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (NGM) és Fábián Gerely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár bemutatták a kormány az új versenyképességi startégiáját.

A stratégia részleteit a 2024. április 9-10.-i kétnapos konferencia keretében fogják ismertetni.  Azonban tárcavezető kiemelte, hogy cél a továbbiakban is az uniós fejlettség 90 százalékának elérése 2030-ig. Hangsúlyozta továbbá, hogy jelentős szerepe van a vállaltoknak abban, hogy javaslataikkal elősegítség a gazdaság fejlődédét és a célok elérését. Ezáltal konkrét intézkedésre van szükség, ami kapcsán 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, vegyi, acél- és műanyagipar, információs és kommunikációs technológia, kreatívipar. Ezen szektorok segítségével összesen 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. Ebből kiindulva elmondható, hogy az új versenyképességi stratégia az egyben a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a Kormány.

A stratégia négy pillérből áll:

1. patriotizmus (hazai beszállítók fejlesztése, továbbá a nemzeti bajnokok kinevelése),
2. technológiai átállás,
3. fenntarthatóság, ami makrokörnyezetet is jelent,
4. ellátásbiztonság nemcsak az energetikában, hanem a beszállítói láncban is.

Pillérek fontossága kapcsán kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése. Mindezeket figyelembe véve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy cél a továbbiakban is a foglalkoztatási ráta növekedése, hogy elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot. Az exportpiacaink növekedése, lendületbe hozása is kiemelkedő szerepet játszik olvasható az alábbi anyagban is.  https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240325/nagy-marton-finomhangolasra-van-szukseg-a-magyar-gazdasagban-676695

A versenyképességi stratégiát bemutató sajtótájékoztató prezentációja pedig az NGM Linkedin oldalán található.

2024. január 1-jétől életbe lépett a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozását részletezi.

A rendelet első olvasata szerint az a gazdálkodó szervezet is biztosításkötési kötelezettség alá tartozik, amely a Hulladéktörvény (2012. évi CLXXXV. törvény) alapján hulladéktermelőnek minősül. Azonban 681/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet 12. §-a megfogalmaz egy sajátos szabályt, amely miatt ellentmondás alakult ki a kötelezettek körében, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állásfoglalást kért az Energiaügyi Minisztériumtól.

A Minisztérium válasza szerint azon hulladéktermelők, amelyek nem végeznek hulladékgazdálkodási tevékenységet nem kötelezettek a 681/2023. (XII. 29.) Kormányrendeletben foglalt biztosítás megkötésére.

A NAK teljes közleménye ide kattintva olvasható el.

 

2024. január 1. napjától bővült a kedvezményes 18%-os adómérték alá eső termékek köre.

Ennek megfelelően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3/A. számú melléklete a 1806 és 2106 vámtarifaszám alá eső desszertjellegű sajtkészítményekkel egészült ki, ezáltal január 1-jétől már valamennyi desszertjellegű sajtkészítményre egységes adómértéket (18%) kell alkalmazni. Ennek a fogalomnak a meghatározásánál a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI.12.) FVM rendelet rendelkezéseit kell alapul venni.

A 1806 vámtarifaszám alá esnek a túró vagy sajt alapú készítmények, bármilyen mennyiségű kakaó- vagy csokoládétartalommal. Kiemelendő, hogy a „fehér csokoládés” termékek, például a joghurttal, fehércsokoládéval (kakaótartalom nélkül) bevont termékek, a 0406 vámtarifaszám alá osztályozandók.

Azon sajtot, túrót tartalmazó élelmiszer-készítmények, amelyek már elveszítették a sajt vagy túró jellegüket – összetételüktől függően – tartozhatnak a 2106 vámtarifaszám alá.