A Magyar Közlöny 2024. évi 40. számában megjelent a Kormány 1084/2024. (IV. 3.) Korm. határozata a Széchenyi Kártya Program keretében adható támogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátjáról szóló 1260/2023. (VI. 29.) Korm. határozat módosításáról, mely alapján 300 milliárd forinttal kerül megemelésre a Széchenyi Kártya Program kötelezettségvállalási kerete. A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését, amely jelenleg is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára.

A kormány jelenlegi döntésének értelmében a Széchenyi Kártya Program keretében adható támogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátját további 300 milliárd forinttal, összességében 1.700 milliárd forintra növeli, az alábbi konstrukciók igénybevétele esetén:

1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és ezen belül Széchenyi Turisztikai Hitel
2. Széchenyi Likviditási Hitel
3. Széchenyi Beruházási Hitel és ennek részét képező Agrár Széchenyi Beruházási Hitel
4. Széchenyi Lízing
5. Széchenyi Mikrohitel
6. Széchenyi Kártya Klasszik (újonnan nem igényelhető)

A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max Plusz Program keretében 2024. március 31-ig közel 65 ezer hitelkérelem került befogadásra, mintegy 2.600 milliárd forint értékben, melyből a leszerződött hitelek állománya 1.600 milliárd forintot tesz ki.

A Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Oktatási és Képzési Csoportja online előadást szervez a társasági adóról kisvállalati adóra való áttérés feltételeiről. A gazdasági társaságok számára az áttérés adóspórolást jelent, a tao elhagyásának azonban más feltételei, illetve adójogi következményei is vannak. A kivára való áttérés változást okoz mind számviteli, mind adóelszámolásban.
A szakmai napon Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor tart részletes előadást a kivára való áttérés feltételeiről, és arról, hogy kinek, miért és milyen időszakban érdemes megtennie az átállást.

Időpont:          2024. május 7. (kedd) 10.00-12.00 óra
Helyszín:         online

Az előadás díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

REGISZTRÁCIÓ

Megjelent a NAV 2024-es ellenőrzési terve, melyben a rendelkezésre álló és egyre bővülő adatvagyon játszik központi szerepet. Az idei évben az adószakmai ellenőrzések középpontjában az alábbiak állnak:

• Differenciáltabb hozzáállás: A támogató és jogkövetési eljárások során az alapvetően jogkövető, de nem szándékosan hibázó adózók segítséget kapnak a javítás érdekében, ugyanakkor azon adózókkal szemben, akik a jogszabályok szándékos kijátszásával károsítják meg a költségvetést, a NAV szigorúbb és azonnali fellépést fog gyakorolni.
• Új szektorok ellenőrzése: A NAV által végzett kockázatelemzés, valamint a korábbi tapasztalatok alapján számos üzletágban várható ellenőrzés 2024-ben. Ebben az évben új tevékenységkörök is fókuszba kerültek, többek között az internetes tartalomszolgáltatás, a rendezvényszervezés, a takarító szolgáltatások, a személy- és vagyonvédelem, illetve a szépségipari szolgáltatások.
• Kiemelt adózók: Ellenőrzési szempont marad az adókedvezmények (fejlesztési-, energiahatékonysági beruházási-, felújítási) igénybevételének vizsgálata, továbbá kiemelt prioritású a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) kontrollja.
• Adatszolgáltatások ellenőrzése: A bevallásokra, adatszolgáltatásokra és a NAV rendelkezésére álló adatok pontosságát biztosító eljárásokra, tekintettel az online adatszolgáltatásra és az áfabevallásokra, valamint a biztosítotti bejelentésekre és a járulékbevallások egyezőségére koncentrálnak.
• Támogató eljárások: 2024-ben a NAV támogató eljárással az adózókat, ha a hiba nem szándékos mulasztásra vezethető vissza, ha valószínűsíthető a jogkövetési hajlandóság, ha az eltérés az adózó adóteljesítményéhez viszonyítva vélelmezhetően csekély, és ha a hiba előfordulása nem rendszeres. Ha ezek a körülmények nem állnak fenn, akkor a hivatal nem támogató eljárást, hanem ellenőrzést indít.

• Vámellenőrzések és rendészet: A vámszakmai ellenőrzések fókuszpontjait idén az e-kereskedelem, a szellemi tulajdonjog, az EU vámterületére belépő vagy azt elhagyó áruk, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott jogcímek képezik.

Az idei ellenőrzési terv alapján megállapítható, hogy a NAV 2024-ben nagy hangsúlyt fektet a kockázatos területek ellenőrzésére, a jogkövető magatartás ösztönzésére, és differenciálja az alkalmazott ellenőrzéstípusokat.

A NAV honlapján az Adótraffipax rovatban továbbra is elérhetők a jogkövetési vizsgálatok, próbavásárlások tervezett helyszínei és időpontjai és a részletes, 2024-es ellenőrzési terv is.

 

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024. 04.11-én Pályaorientációs Szakmai Nap keretében tájékoztatta a program iránt érdeklődő általános iskolák pályaválasztási felelőseit és a pályaválasztás előtt álló 6. és 7. osztály osztályfőnököket Nagykanizsán. A tartalmas és jó hangulatban megvalósuló program 32 fő részvételével zajlott. A cél az volt, hogy a pályaválasztás előtt álló diákokat segítő tanárok megismerkedjenek a nagykanizsai szakképző intézményekkel és betekintést nyerjenek a duális képzés rendszerébe. A Nagykanizsai Szakképzési Centrum részéről Anda Zoltán főigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd Bangó-Rodek Viktória a kamara szakképzésért és felnőttképzésért felelős vezetője adott tájékoztatást a szakképzés struktúrájáról, duális képzésről, ösztöndíj lehetőségekről, valamint bemutatta a kamara pályaválasztást segítő szolgáltatásait.

A programot színesítette, hogy ebben az évben meghívott előadóként L. Stipkovics Erika a Személyiségfejlesztő Akadémia alapítója is tartott előadást a résztvevőknek, ahol a  téma a generációk közötti különbségek és a kommunikáció volt. Erika néhány praktikus kommunikációs trükköt és módszert is felvázolt a hallgatóságnak és igyekezett rávilágítani, hogy milyen fontos megismerni a generációk jellemzőit ahhoz, hogy megtaláljuk a közös hangot.

Az előadásokat követően a program az iskola és tanműhely látogatásokkal folytatódott. Az érdeklődök megtekinthették a Nagykanizsai SZC Zsigmondy Vilmos Technikum Petőfi utcai telephelyén működő tanműhelyeit, ellátogattak a Nagykanizsai SZC Cserháti Sándor Technikumába is, ahol szintén tájékozódhattak az intézmény által kínált képzésekről. A program záró állomásaként a Nagykanizsai SZC Thúry György Technikumában bővíthették ismereteiket a pedagógusok és tekinthettek be a kulisszák mögé.

A program az Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország Program keretében megvalósuló Right Skills 4U rövid című, SIHU00006 számú projekt keretében került megvalósításra.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024. 04.10-én szakmai programra hívta az általános iskolák pályaválasztási felelőseit és a pályaválasztás előtt álló 6. és 7. osztály osztályfőnököket Zalaegerszegen. A több mint 40 fő pedagógus a Pályaorientációs Szakmai Nap keretében rálátást nyerhetett a duális képzés rendszerére, megismerkedhetett a zalaegerszegi technikumokkal és betekinthetett az intézményekben zajló szakmai munkába.
A rendezvény nyitó helyszíne a Zalaegerszegi SzC Csány László Technikum volt, ahol is a résztvevőket a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum részéről Szabó Károly kancellár köszöntötte, majd ezt követően  Vizlendvai László főigazgató  „Út a sikerhez – szakképzés és karrier” című előadásából juthattak a szakképzés rendszerét érintő fontos információkhoz.

A program során bemutatásra kerültek a Kamara pályaorientációs szolgáltatásai, amivel segítséget kíván nyújtani a szakemberek számára a pályaválasztás területén.

A szakmai nap folytatásaként látogatást tettek a tanár kollégák a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpontban, a Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikumban, ahol egy büféebéddel vendégelték meg a résztvevőket. A nap második felében eljutottak a Zalaegerszegi SZC Deák Ferenc Technikumban és a Zalaegerszegi SZC Széchenyi István Technikumban is.

Cél, hogy a pályaválasztás előtt álló diákokat segítő tanárok számára széleskörű információt adjunk a szakképzés rendszeréről, a duális képzésről és a technikumok által kínált pályaválasztási lehetőségekről.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató előadást tartott 2024. április 04-én azon ágazati alapvizsga vizsgaelnököknek, akik kinevezésük meghosszabbítására irányuló kérelmet nyújtottak be. (tovább…)

A zalaegerszegi Mathias Corvinus Collegium 2024. április 10-én (szerda) 17:00 órai kezdettel „Csapásirány – Tehetségfejlesztés az olimpikon és a sportpszichológus szemével„ címmel előadást tart.

A programról:

A kerekasztal-beszélgetésen az olimpiai bajnok kenust és a sportpszichológust kérdezik többek között arról is, hogy a különböző életkorokban mit adhat számunkra a sportolás, milyen módon fejleszthető a tehetség, milyen sajátosságokkal bír a hobbi- és utánpótlássport a versenysporthoz képest és mely pontokon kapcsolódik a kettő. Sportolói és pszichológusi munkájuk során szerzett tapasztalataikról is hallhatunk, amelyből kiderül, milyen feltételek és teendők szükségesek a versenyzői és a civil karrierút eredményes építéséhez. Aktualitása okán természetesen az olimpiai felkészülés elengedhetetlen nehézségei és felejthetetlen mozzanatai is fókuszba kerülnek.
Várnak minden sportolót, szülőt, edzőt, tehetségfejlesztőt a tavaszi szünet után!

Időpont: 2024. április 10. (szerda) 17:00 óra

Helyszín: Tudomány és Technika Háza – I. emelet (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. )

Előadók:

• Vajda Attila, olimpiai bajnok kenus
• Kovács Kristóf, sportpszichológiai szakpszichológus

Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

A felmérés a kis és közepes méretű (maximum 250 fő alkalmazotti létszám) vállalkozásoknál alkalmazott kontrolling gyakorlatok felmérésére irányul.
Az elmúlt évek során a digitalizációnak, az informatikai rendszerek fejlődésének és természetesen a hatalmas mennyiségű információáramlásnak köszönhetően felértékelődött a kontrolling szerepe. A kutatás célja, hogy megvizsgálja Zala vármegyében a kkv szektor kontrolling felkészültégének és érettségének szintjét, hogy milyen kontrolling eszközöket és módszereket alkalmaznak.

A kérdőív elérhetőségének linkje:

https://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/1181267792/

A kitöltés önkéntes és anonim formában zajlik, az adatokat összesítve kerülnek feldolgozásra és azok kezelése bizalmas.

Az Európai Unió Tanácsa által korábban 2022-ben megszavazott tagországokat érintő 15%-os önkéntes tagállami gázkereslet-csökkentési cél érvényességéről szóló hírt. Amely döntést 2023-ban meghosszabbított, vagyis a 15%-os önkéntes tagállami gázkereslet-csökkentési cél érvényessége továbbra is fennállt. A rendelet fenntartotta annak lehetőségét, hogy a Tanács életbe léptesse az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást”: ennek esetén a gázkereslet csökkentése kötelezővé válna.

Ez év márciusában zárult a bevezetést követő második időszaka. A Tagállamok felé elvárás volt, hogy a megelőző öt év átlagához viszonyítva 15%-kkal kevesebb földgázfelhasználást mutassanak fel. Tavalyi évhez hasomlóan Magyarország idén is túlteljesítette az elvárt, kötelező rendelkezés szerinti mértéket, vagyis nálunk ötödével csökkent a földgázfelhasználás, amiről elmondható, hogy igazán szép teljesítmény az Unió tagállamai között.

Az Európai Unió a háború okozta nemzetközi energiaválság miatt először 2022 augusztusától 2023 március végéig írt elő 15 százalékos kötelező megtakarítást. A tagállamok ennél nagyobb mértékben, átlagosan 17,7 százalékkal mérsékelték gázfogyasztásukat. Magyarország már akkor is felülmúlta az uniós középértéket, mintegy 20 százalékkal fogta vissza a felhasználást. Az újabb ciklusban hazánk lényegében megismételte tavalyi eredményét. A bázis időszak 10,34 milliárd köbméteres szintjéhez képest a közösségi elvárás szerint célszám 8,79 milliárd köbméter volt. A tényadatok ismét sokkal kedvezőbben alakultak, 2023. április elejétől 2024. március végéig alig valamivel több mint 8 milliárd köbméter földgázt használtunk fel, ami ezúttal is 20 százalékos csökkentést jelent.

Az eddig kötelező rendelkezés 2024 áprilisától ajánlásként él tovább. A következetesen képviselt magyar álláspont az, hogy az energiamix meghatározásának nemzeti hatáskörben kell maradnia. Az ellentétes tartalmú javaslatokat hazánk a továbbiakban sem fogja támogatni. A takarékossági elvárásnak azonban egymást követő két időszakban is az előírt szintet jelentősen felülteljesítve tett eleget Magyarország. Az alacsonyabb fogyasztás növeli az ellátás biztonságát, kíméli a környezetet, a külső kitettségek enyhítésével erősíti az energiaszuverenitást. 2023-ban egész éves összevetésben is tovább mérséklődött a hazánkban felhasznált földgáz mennyisége. Tavaly a 2021-es 11 milliárd köbméterhez képest 23 százalékkal kevesebb, mindössze 8,5 milliárd köbméter gáz fogyott. A gazdaság újraindításával ismét fokozódhat a vállalkozások energiaigénye, de az elért megtakarítás nagyobbik hányada jó eséllyel hosszabb távon is megőrizhető.

A kormány számos intézkedéssel ösztönzi a tudatos felhasználást. A modern napelemes rendszerek akár 5 millió forinttal támogatott telepítése tartósan mérsékli a háztartások áramszámláját. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) mostanáig közel 4400 hitelesített intézkedés megvalósítását segítette elő, az így elért összes energiamegtakarítás már meghaladja a 6 petajoule-t.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait. (tovább…)