A tartalomból: 

A hazai vállalkozások pénzügyi tartalékainak szintje

A 2023. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a legalább 20 főt foglalkoztató cégek több, mint tizede (11 százalék) nem rendelkezik pénzügyi tartalékokkal, így, ha bevételeik elapadnának, akkor esetükben azonnali fizetési nehézségek jelentkeznének. A cégek ötöde legfeljebb 1–2 hónapra, csaknem negyede (23 százalék) 3–5 hónapra, míg több, mint negyede (27 százalék) 6–12 hónapra elegendő saját tőkével rendelkezik.

Az Európai Unió és az euróövezet gazdasági helyzetére vonatkozó előrejelzések

A magyar gazdaságra jelentős mértékben hat az Európai Unió többi országának gazdasága, mivel Magyarország külkereskedelmi kapcsolatait tekintve ezen országok jelentik a legfontosabb partnereket. írásunkban az Európai Bizottság és különböző gazdaságkutató intézetek európai gazdaságra (EU 27, eurózóna) vonatkozó előrejelzését ismertetjük.

Nemzetközi tendenciák

GHT_2023_szeptember_231016

A Magyar Közlöny 2023. évi 142. számában megjelent a Napenergia Plusz Programról szóló 1431/2023. (X. 5.) Korm. határozat.

A határozat keretében új napelemes pályázatot indít az Energiaügyi Minisztérium, melynek keretében 75 800 000 000 forint támogatást nyújtanak (vissza nem térítendő támogatást, 65%-os támogatási intenzitással) napelemek telepítésére és a megtermelt energia tárolására. A Napelem Plusz Program támogatja a családok számára az általuk megtermelt zöldenergia felhasználását és tárolását is.

A kormány felkérte az energiaügyi minisztert, hogy dolgozza ki a programot, ennek határideje 2024. január 1.

Dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkár ezen túl bejelentette, hogy megszűnik a betáplálási stop 2024. január 1-jétől az ország egyes részein. Továbbá új bruttó elszámolási szabályozás lép életbe: telepítéstől számítva 10 évig lehetséges majd az éves szaldóelszámolás és a hálózatba táplált áram után pedig nem számolnak fel rendszerhasználati díjat a napelemes termelőknek.

A GVI elemzése a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait mutatja be. Az elemzés alapját a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2023 júliusi negyedéves konjunktúrafelvétele adja, mely 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás vezetőjének véleményét gyűjtötte össze.

https://gvi.hu/kutatas/714/kesedelmes-fizetes-es-lanctartozas-2007-2023

A Forrástérkép segítségével gyorsan és egyszerűen megtudhatja, hogy céges és pénzügyi adatai alapján a céljaihoz mely támogatott finanszírozási eszközöket tudja igénybe venni.
Az alkalmazás csupán néhány adat megadásával egy forráslistát állít össze, amely minden feltételt figyelembe véve megmutatja, hogy melyik finanszírozási forrást javasolja a vállalkozása számára, valamint azt, hogy ezekhez mely kritériumok teljesülnek. A Forrástérkép így egy átfogó, személyre szabott képet biztosít tervezett projektjének finanszírozási lehetőségeiről.

A Forrástérképpel integráltan működő fogalomtár segítségével megtalálhatja vállalkozással, gazdasággal, pályázatokkal, és egyéb, a Forrástérképen fellelhető tartalmak közérthető magyarázatát.
A Forrástérkép díjmentesen érhető el a VALI.HU oldalon.

A zalaegerszegi Mathias Corvinus Collegium 2023. október 18-án (szerda) 18:00 órai kezdettel „Ép testben ép lélekkel az iskolapadban is” címmel előadást tart. (tovább…)

Összefoglaló a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. 2023/2. Konjunktúra jelentéséről.

A tanulmány részleteiben vizsgálja a makrogazdasági helyzetképet és előrejelzést ad a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.

Néhány fő pont a magyar gazdaság tekintetében, amit a jelentés vizsgál:

1. GDP csökkenése: Az idei év első negyedévében a magyar GDP volumene csökkent éves összehasonlításban, és ez a harmadik legrosszabb növekedési mutató az EU-tagállamok között.
2. Háztartási fogyasztás és jövedelemcsökkenés: A fogyasztás csökkenése elsősorban az inflációs hullám miatt következett be, amely jövedelemcsökkenést és belföldi kereslet csökkenést okozott. Ugyanakkor a háztartások megtakarítási hajlandósága nőtt.
3. Beruházások: A tanulmány megjegyzi, hogy a jövedelemcsökkenés nem vezetett a beruházások csökkenéséhez, és a beruházási aktivitás nőtt a kisvállalatok, nonprofit szervezetek és lakosság részéről.
4. Külső kereskedelem: Az export növekedése pozitívan hozzájárult a gazdasági növekedéshez, különösen az áru-külkereskedelem területén.
5. Előrejelzés: A tanulmány szerint a GDP további csökkenést mutathat az év során, és a magánfogyasztás és beruházások jelentős csökkenését várják, valamint az államháztartási hiány is növekedhet.
6. Államháztartás: Az államháztartásban hiány további növekedése figyelhető meg, ami részben az adóbevételek elmaradásával magyarázható. A 2024. évi költségvetési tervre is negatív hatással lehet az államháztartási bevételek tervezettől eltérő alakulása.

Néhány fő pont a globális gazdaság tekintetében, amit a jelentés vizsgál:

1. Globális gazdasági növekedés: Az OECD friss előrejelzése szerint a globális gazdaság 2,7%-os növekedést mutat, de jövőre csak kismértékű javulás (2,9%) várható.
2. Régiós eltérések: A gazdasági növekedés eltéréseket mutat a régiók között, például India és Kína dinamikus növekedést (5-6%) mutatnak, míg az USA-ban és Japánban alacsonyabb növekedés várható, Európában pedig inkább stagnálás.
3. Kibocsátás és infláció: A globális kibocsátás erőteljesen bővült az év első felében, de az infláció továbbra is aggasztóan magas szinte mindenütt.
4. Világkereskedelem: A világkereskedelem stagnál vagy enyhén visszaesik, és az infláció változtatja meg a fogyasztás szerkezetét a fejlett országokban.
5. Monetáris politika és fiskális politika: A monetáris politika szigorú, és a fiskális politika is korlátozott mozgástereket biztosít a növekedés támogatására.
6. Eurózóna gazdasága: Az eurózóna gazdasága 0,6%-kal bővül idén, a magánfogyasztást a munkaerőpiaci helyzet támogatja, de beruházások és állami fogyasztás visszaesnek.
7. EU-27 gazdasága: Az EU-27 GDP-je nőtt az év első negyedévében, és mérsékelt növekedést várnak az idén és jövőre is.
8. Infláció: Az infláció magas marad, különösen a közép-kelet-európai országokban.
9. Németország: Németországban az év eleji növekedési visszaesés volt, de a várakozások szerint az év második felére élénkülés várható.
10. Energiaárak: A csökkenő energiaárak hatására az infláció is mérséklődik, de az orosz-ukrán konfliktus miatti energiaellátási zavarok továbbra is fenyegetést jelentenek.

Az agrárium vállalkozóinak támogatása a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Agrárminisztérium és a KAVOSZ Zrt. közös missziója. Az ágazatban uralkodó gazdasági nehézségek enyhítésére a Kormány egy új, többlettámogatott Agrár Széchenyi Kártya konstrukció létrehozásáról döntött. A Kormány és a KAVOSZ Zrt. együttműködésének eredményeként az új, kifejezetten az agrárszektor vállalkozóinak támogatását és az általuk fizetendő kamatterhek jelentős enyhítését célzó folyószámlahitel rekordidő alatt került bevezetésre – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+ folyószámlahitel a kiemelt állami támogatásnak köszönhetően most 5%-os nettó kamattal, maximum 100 millió forint összegben, 1, 2 vagy 3 évre igényelhető. A kiemelt támogatású konstrukcióban minden, az alapvető feltételeknek megfelelő agrárvállalkozás részesülhet, külön speciális feltételnek, kitételnek való megfelelés nélkül. A Konstrukció keretében a hitelszerződések megkötésére 2024. június 29-ig van lehetőség.

Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár kiemelte, hogy „a jelenlegi nehéz, szankciók sújtotta gazdasági helyzetben és az ennek következményeként kialakult magas kamatkörnyezetben az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+ rendkívül jelentős segítséget jelent a szektor szereplői számára. A Kormány célja, hogy a kamattámogatott hitellel hozzájáruljon a munkahelyek megvédéséhez és az agrárvállalkozások versenyképességének növeléséhez. Ahhoz, hogy 2024-ben a Kormány helyreállítsa a gazdasági növekedést, ahhoz a jól teljesítő, beruházó és fejlődő agrárvállalkozásokra is szükség van.”

A Kormány a Széchenyi Kártya Programon keresztül immár 12 éve szövetséget kötött a magyar gazdákkal az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelen és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+-on keresztül, biztosítva a mindenkori finanszírozási igényeikhez illeszkedő, államilag támogatott pénzügyi megoldásokat. Olyan agráriumot építünk közösen, amely helyet követelhet magának Európa, és a világ élvonalában.

Az Agrár Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióra vonatkozó részletes információk, az Üzletszabályzat és az igényléshez szükséges dokumentumok elérhetőek a www.kavosz.hu oldalon.

További információért kérjük forduljon kollégáinkhoz az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

Szemes Gyöngyi: +36 (30) 779-6080 / szechenyikartya@zvkik.hu

Beznica Henriett: + 36 (30) 292-6131 / szechenyikartya@zvkik.hu

 

 

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége 2023. október 2-5. között szakmai tanulmányúton vesz részt Csehországban. (tovább…)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait. (tovább…)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait. (tovább…)