A részletes program itt letölthető!

Regisztráció az alábbi linken: Események – MKIK online rendezvényregisztrációs rendszer

2024. májusában országjáró roadshow-ra indult a Mandiner!

A hét állomásos esemény negyedik megállója Zalaegerszeg lesz, ahol közönség előtt, Horváth József és Földi László beszélgetésének élő podcast-felvételére kerül sor. A beszélgetés során aktuális kérdéseket és témákat vetnek fel Pócza István műsorvezetésével.

Időpont: 2024. május 14. (kedd) 17.30 óra
Helyszín: Tudomány és Technika Háza I. em. (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.)

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

 

Interjú L. Stipkovits Erikával

Kezdjük a beszélgetést egy konkrét példával:

„Panni 17 éves és klímaszorongása van, vegetáriánus, hogy ezzel is óvja a bolygót. A szülei nem értik, hogy lányuk miért nem eszik a családi hagyomány szerint készített töltött káposztából, hiszen ezzel tönkreteszi a vasárnapi ebédek hangulatát.” 

Nekem úgy tűnik, mintha ebben az életképben a múlt és a jövő csapna össze a jelenben.

LSE: A serdülők feladata, hogy leváljanak szüleikről, s ez a családi értékek átmeneti megtagadásával is jár. Emellett az agy fehérállományának gyarapodása következtében növekszik a kamaszok tudásszomja, tudni, tanulni akarnak, ám nem unalmas dolgokat. Gyűjtik az információkat, mindent megfigyelnek, és logikus érvelésükkel állandóan monitorozzák szüleiket, a felnőtteket. Erős ingerkeresésük leállíthatatlan, szomjazzák az új információkat, amit a bátorító szülő (pedagógus) támogat, még ha első hallásra soknak is tűnik az számára.

Kiskamasz korban megváltoznak az agy alapvető idegpályái, ami leginkább négy dologban nyilvánul meg: az újdonságkeresésben, a kortárskapcsolatok prioritásában, az erős érzelmi intenzitásban és a kreatív felfedezésben. Az újdonságok jelentik a jutalmat, ami erősen motiváló, a kamasz szenvedélyesen lelkesedik személyekért, eszmékért, mint Panni a bolygó megmentéséért, a vegetáriánus étrendért. A serdülő erősebben éli át az érzelmeket, nem vagy csak nehezen hajlandó az addigi szabályok mentén működni. Ám szülőként, pedagógusként sokat tanulhatunk a serdülőktől élni tudásból, különösen, ha addig csak a munka, a meg nem élt élet uralta mindennapjainkat. Ilyenkor a kamasz joggal kritizál bennünket, és rosszul esik, ha kimondja: ő nem úgy akar élni, mint a szülei. Az újdonságkeresés hátránya viszont az, hogy a kamasz keresi a veszélyt, az izgalommal törődik, és egyáltalán nem veszi figyelembe a kockázatot, ami bizony sérülésekkel is járhat. A felnőtteknek ilyenkor is segíteniük kell, lehetőleg nem szidalmazni a kamaszt, nem tiltani, hibáztatni, kigúnyolni, kioktatni, hanem mélyebb beszélgetéseken megismerni őt, motivációit, elképzeléseit, és elérni, hogy lássa tettei következményeit, és egyre jobban vállaljon felelősséget a következményekért.

Jó, ha tudjuk, hogy bár az érzelmek hevessége (düh, dac) kellemetlen, de növeli az életerőt. Az érzelmekkel teli életből sugárzik az energia, az életöröm, hirdetve, hogy élni jó. Ám az érzelmi túlfűtöttség gyakran eluralkodik a kamaszon, és indulatossága, hangulatingadozásai kétségbe ejthetik szüleit. Ám kevésbé háborodunk fel az akaratosságán (ahogy Panni ragaszkodik elképzeléseihez), vagy az indulatos ajtócsapkodáson, félhangos morgáson, ha arra gondolunk, hogy ez az életöröm megélésének királyi útja.

A kamasz új fogalmi gondolkodása, érvelési képessége megkérdőjelezi az addigi rendet, amikor a kreatív felfedezés útjára lép. A problémákat szokatlan stratégiákkal közelíti meg, hogy új ötletek szülessenek meg benne, és újításokat találjon ki. Ha a serdülő képes új utakat találni, kreatívan felfedezni az élet nyújtotta élményeket, akkor felnőttként sem kényszeríti magát a megszokott taposómalomba. Ezért mindig támogassuk ötleteit, tegyük lehetővé, hogy sok izgalmas, kreatív dolgot csinálhasson: étkezhessen másképp, egészségesebben, bolygómentő akciókban vehessen részt, építhessen lombházat, írhasson blogot, alapíthasson zenekart és a pincében próbálhasson barátaival, stb. Örüljünk örömének, tükrözzük vissza hitét, lelkesedését. A kamaszkori agyi változások tehát egyaránt jelenthetnek esélyt és veszélyt is, együtt rejtenek magukban lehetőséget és kockázatot. Hogy veszélyként vagy kalandként éljük meg a kamaszkort, az csupán rajtunk múlik, mert ez a döntés a miénk, felnőtteké.

 

A generációs szemléletmód csapdája lehet, amikor elkezdjük kategóriákba sorolni az embereket, a generációkat felcímkézni, és ezen a szemüvegen keresztül szemlélődni. Célszerű-e, vagy egyáltalán szabad-e címkével ellátni a generációkat?

LSE: Nem lehet mindent ezzel magyarázni, mert minden személyiség egyedi, dinamikusan változó, és minden családtörténet, melyben nevelkedtünk, más és más. A felnőtt életünk sikere például függ az addigi pszichés fejlődés milyenségétől, a családtól, amiben felnőttünk, a transzgenerációs hatásoktól, a kortárskapcsolatoktól stb. Tehát személyiségünk alakulása sok tényezőtől függ, ám valóban vannak olyan jellemzők, amelyek az azonos történelmi korszakban, társadalmi körülmények és normák közé születettek között hasonlóak. Mást tartanak természetesnek az ipari társadalomban, mást az információs társadalomban, majd megint mást a tudásalapú társadalomban gyerekeskedett emberek, mert mindenkinek az a természetes, amibe beleszületett, amiben felnövekedett. Például az internet bizonyos téren megkönnyíti az életünket, ugyanakkor az információs társadalom egy virtuális társadalmat is létrehozott, ahol a fiatalabb generációk szocializálódtak, így magabiztosabbak benne, mint a valóságban, a cyber-énjüket jobban ismerik, mint a valódit, míg az idősebbek nehezebben boldogulnak a virtuális világban, de valóságos kapcsolatokban élnek. Tehát az egyik generáció ebben jó, a másik pedig abban.

A veterán generáció (születtek: 1925-1945 között) a történelmünk viharaiban szocializálódott, túlélték a háborút, a rendszerek változását, az alkalmazkodással maradtak életben. Tisztelik a kétkezi munkát és a tapasztalatot. A „baby boom” generáció (1946-1964) tagjait általában fegyelem, tisztelet és kitartás jellemzi, legfőbb értékeik: a tudás, a tapasztalat, a munkafegyelem,  a tanulás, a lojalitás. Az X generáció (1965-1979) tagjai közül sokan nem is látták a szüleiket, mert azok mindketten dolgoztak. A „kulcsos gyerekek” generációja önálló, találékony és önellátó lett, értékelik a szabadságot, a felelősséget. Az első generáció, akik megtanulták a számítógépeket, a technológiai fejlesztéseket kezelni,  a betelepült multinacionális vállalatoknál dolgoznak korlátlan munkaidőben, magas munkahelyi stressz, és a magánéletük háttérbe szorítása mellett. Az Y generáció (1980-1994) tagjai nyitottak a technológiai újdonságokra, célratörők, magas fizetési elvárások jellemző rájuk. Nem akarnak úgy élni, mint szüleik, akik megfelelnek az elvárásoknak. Öntudatosak, kezdeményezők, bátran szembe szállnak az idejétmúlt szabályokkal, bíznak saját képességeikben, a mobil és az internet segítségével bárhonnan dolgoznak. A Z generáció (1995-2009) a világ első globális nemzedéke, a legoktatottabb, beleszülettek a digitális technológiák világába, állandó, korlátlan hozzáférésük van a világhálóhoz, a szocializációjuk is virtuális térben történik. Naponta akár több száz emberrel is kommunikálnak virtuálisan, de a valóságos kommunikációtól gyakran stressz-reakciókat mutatnak, az internet biztonságába menekülnek. Információforrásuk a web, a videojátékok gyors tempója, a párhuzamos cselekvések (multitasking), az önszabályozás, a praktikus szemlélet a sajátjuk. Az Alpha generáció (2010 után születettek, tehát a mai óvodások, általános iskolások) tagjai úgy nőnek fel, hogy szórakoztatásuk az okostelefon és a táblagép, a videostreaming szolgáltatások. Egy olyan környezetbe születnek, ahol az elektronikus eszközök használata mindenütt jelen van, a maga kihívásaival: internetes zaklatás, képernyőfüggőség, nem megfelelő tartalmak. A pedagógia legfőbb kihívása, hogy a gyerekeket fel kell készíteni a digitális világban való életre, ugyanakkor meg kell tanítani őket az offline élethez szükséges készségekre. Fejleszteni szükséges az érzelmi intelligencia kompetenciákat: a reális énképet, önbizalmat, önismeretet, a kommunikáció, a konfliktuskezelés képességeit, az empátiát, az együttműködést, az érzelmek kezelését is. S ez a „baby boom”, az X, Y generációk feladata, miközben önmagukban is fejlesztik ezeket a kompetenciákat.

 

Sokan emlegetik nosztalgiával a „régi szép időket”, amikor a gyerekek még fegyelmezetten ültek a padokban, követték a tanár utasításait, és tudták, hogy hol a helyük. A fiatal beosztottak tisztelettel tekintettek a tapasztalt, idősebb generációra, nem kritizálták és nem keltek versenyre vele. A tekintélyhez való viszony mára jelentősen átalakult. Milyen folyamatok hívták életre ezt a változást?

LSE: Leginkább a technológia fejlődése, ami a már felsorolt különbségeket hozta a generációk között. Emellett változott a szülők felelősségvállalása is. Mivel a gyermek természetes függőségben él szüleitől, ők elégítik ki szükségleteit, a gyerek érzi, hogy ők vezetnek, és rájuk is bízza (bízná!) magát – ezt nevezzük spontán hatalomnak. Bár a serdülő megkérdőjelezi ezt a hatalmat, tekintélyt, mégis érzi, lelkében tudja, hogy a szülői irányítás az ő javát szolgálja. A spontán hatalom alapja nem az elnyomás, hanem a gyerekkel kialakított jó kapcsolat, a bizalom. A gyerek gyakorlatilag „igyekszik elnyerni a szülő kegyét”, dicséretét, elégedettségét a viselkedésével. A kisgyerek ezért fogad szót, és nem az vezérli, hogy logikus módon meggyőződjön: jó lesz-e az, amire a szülő kéri vagy utasítja!

A modern társadalmunkban az individualizmus mellett az önállóságot is nagyra tartjuk, azonban rosszul értelmezzük. Az önállóság nem azt jelenti, hogy már egészen kicsi kortól magunk döntünk mindenben, és csak magunkra számíthatunk. Ez a gyermekben éppen a bizonytalanság, a szorongás érzését kelti. Mégis, ki ne hallott volna már elégedett szülőt, aki dicsekszik kisgyereke önállóságával, hisz a kicsi (agresszívan ugyan, de) megoldja konfliktusait, (hisztivel ugyan, de) megszerzi, amit akar, és nem „lóg állandóan” a szülőn. Ez valójában nem önállóság, ez a szülőtől, mint szeretet- és tekintélyforrástól (a spontán hatalomtól) való túl korai, lassú eltávolodás a bizonytalanság irányába.

Dick Swaab agykutató is kiemeli a szülők felelősségét, úgy fogalmaz, hogy a szülő/felnőtt a gyermek/kamasz „pót-prefrontális kérge”. Amíg a gyermekük prefrontális kérge még nem elég érett (25 éves korra érik be), a szülők dolga, hogy megtervezzék, szervezzék utóduk életét, és betartassák vele az erkölcsi kereteket, a társadalom által elvárt határokat. […] A baj csak az, hogy a mai gyerekek, serdülők rájöttek, hogy szüleik nem mindig képesek betölteni ezt a helyettesítő szerepet. Ma ugyanis egyre több szülő barátként viselkedik, nem tesz eleget szülői szerepének, nem állít gyereke elé teljesíthető kihívásokat. Gyakran hiányzik a családból a szabályállítás, a korlátszabás és sajnos a védelmezés figurája is, ami akadályozza a gyermek érzelmi fejlődését. Sok szülő retteg gyermeke szeretetének elvesztésétől, az egyedüllét fájó ürességétől, így saját sérülései miatt nehezen vállalja a felnőtt felelősséget. Soha semmire nem mond nemet, fő motivációja a „jófejség”. Vagy retteg, nehogy megismételje a túl szigorú nevelése miatti saját sérüléseit, s eközben elbizonytalanítja gyermekét, aki ettől hárít később minden felsőbbséget, irányítást. A válási csatározások tapasztalatai szerint is az apák inkább haverkodnak, az anyák meg panaszkodnak a gyerekeiknek. Magányosságuk kompenzálásaként gyakran mindkét fél partnerként kezeli gyermekét, aki végül senkivel sem tud gyerek lenni!

 

Napjainkban a különböző generációk között gyakran a tudásmegosztás kapcsán alakul ki konfliktus. Megjelent az ún. fordított szocializációs generáció. Mit jelent ez?

LSE: A fordított szocializációs generáció annyit jelent, hogy míg az Y generációt megelőző generációk a szüleiktől, nagyszüleiktől tanultak mindent tapasztalati tanulással, amely alapja lett a tudásért kapott tisztelet: a fiatalabbak tisztelték az előző generációkat, szüleiket, nagyszüleiket, idősebb kollégáikat. A fordított szocializációs generáció azonban a digitális újkorban szükséges tudást nem az előző generációktól szerzi meg, hanem önmaga, a kortársaival. Sőt, ő tanítja az előző generációkat a digitális eszközök használatára. Szüleikkel szemben kiemelten fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya, a szabadidő, a praktikus tudás, a gyors előrehaladás. Viselkedési mintájukkal ezt is tanítják az előző generációknak.

 

Vajon lehetséges-e az egymástól – akár időben, akár életszemléletben és érdeklődésben – oly távol álló nemzedékeket összekötni, köztük kommunikációs hidat építeni?

LSE: Nemcsak lehetséges, hanem csak ez lehet az út, mert együtt kell élnünk. A kutatások azt mutatják, hogy a legfontosabb, hogy a család tagjai magas támogatást kapjanak egymástól, de kihívások elé is legyenek állítva a gyerekek, a kamaszok. Csíkszentmihályi kutatócsoportja azt találta, hogy fontosak a családban a közös programok és a családi rituálék (pl. közös étkezések, családi megbeszélések, ünnepek, figyelmességek stb.). A pszichés problémákkal küzdő gyerekek, serdülők családjaiban általában hiányoznak a családi rituálék, pedig bizonyított tény, hogy azok megléte hozzájárul a családtagok jóllétéhez, családi kötődéseik erősödéséhez, társas készségeik fejlődéséhez – a családi kötelék erőssége pedig jelentős védőfaktor az egészségkárosító (alkohol, drog stb.) viselkedésekkel szemben. Az egyedüllét -meglepő módon- nagyobb érzelmi entrópiát (rendezetlenséget) vált ki, különösen a kamaszokban.

A BBC néhány éve érdekes filmet készített „A világ legszigorúbb szülői” címmel: kezelhetetlen kamaszokat beköltöztettek tradícionális normák között élő családokhoz, s követték a mindennapjaikat, a nehézségeiket.  A családok nem tettek különösebbet, csupán közösen meghatározták a szabályokat és az elvárásokat: kinek mi a feladata a háztartásban (takarítás, mosogatás, vagy ház körüli munkák), mit illik vagy nem illik tenni, meddig lehet tévét nézni vagy internetezni, minden családtag legyen ott a vacsoránál és a reggelinél, mi jár a szabályok be nem tartásáért vagy megszegéséért. A szabályokat a szülők is betartották, s elvárták, hogy a gyerekek tanuljanak, jó jegyeket szerezzenek. Közös családi programokat szerveztek, s a család tagjai felelősséggel tartoztak a feladataikért és a viselkedésükért. A beköltözött kamaszok viselkedése -mind ezek hatására- néhány hét alatt erős pozitív változáson ment keresztül.

 

Az elfogadás és a nyitottság fontos elemek. Melyik generáció alkalmazkodóbb és nyitottabb a „másik” generáció felé?

LSE: Minden generációnak megvan a maga előnyös sajátossága. Akkor működünk jól akár családban, akár iskolában vagy bármely szervezetben, ha érvényesülhetnek az egyes generációk előnyei és hátrányai, ha keveredhet a régi és az új. A kulcsa ennek az együttműködésnek az elfogadás, hiszen mindegyik generációban ott vannak az értékek, amelyeket megismerhetünk és használhatunk, általuk sokkal sikeresebbé válhatunk. Persze az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyetértünk a gyerek/kamasz néha hajmeresztő elképzeléseivel, magatartásával. Ahogyan azt sem, hogy rálegyintünk: fejlődik az agya, vagy alpha (Z), azért ilyen, majd kinövi. A természetre hivatkozva nem mentesíthetjük magunkat a nevelés felelőssége alól, az agy fejlődésére, a generációk sajátosságaira vonatkozó háttértudás azonban abban segít, hogy ne essünk kétségbe, hiszen a folyamat nem irányíthatatlan. Legjobb, ha nem a viselkedésre reagálunk, hanem empatikus átéléssel a saját és a másik érzelmeire. A 17 éves Panni bármelyik szülője adhat elfogadást: „Számomra fontos a kettőnk kapcsolata, és az a legfőbb vágyam, hogy ez minél jobb legyen… Vasárnap elkészíthetjük együtt a vegán-káposztát, vagy amit enni szeretnél…” Majd meghallgathatná értő figyelemmel a lány bolygóval kapcsolatos szorongásait is. Panni pedig kereshet vegetariánus recepteket a neten, besegíthet édesanyjának a főzésbe, illetve megismertethetné szüleit saját táplálkozásának mélyebb filozófiájával.

 

Az interjú a Right Skill4U projekt keretében valósult meg.

Szeretné, ha építőipari vállalkozása alacsonyabb költségekkel, hatékonyabb mutatókkal működne?

Tudta, hogy a mesterséges intelligencia ebben is szolgálatára lehet?

Az építőipari vállalkozók részére szervezett 9 alkalmas workshop sorozatunk keretében ehhez sajátíthat el tudást.

Helyszín: Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.

2024.06.18. 8:30 – 17:00 és 2024.06.26. 8:30 – 12:30 – AIDeation (max. 13 fő):

• Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy AI alapú megoldás.
• Különbség az adat alapú és a tapasztalat alapú gondolkodásmód között
• Miért most érdemes az AI-be időt és energiát fektetni?
• Különbség a jó és a rossz adat között.
• Mire érdemes és mire nem érdemes AI-t használni?
• Neurális hálók.
• Egy AI projekt teljes folyamata az információ gyűjtéstől a valódi használatig.
• Hogyan lehet elindulni az adat alapú gondolkodás és a döntés támogató rendszerek világában?

2024.06.25. 8:30 – 12:30 – Hatékonyságnövelés (max. 30 fő):

Gyakorlati példák (miért lesz hasznos egy kisvállalkozás számára?):

• Dokumentumok értelmezése, összefoglalása, szemantikus keresése
• Marketinganyagok elkészítésének automatizálása
• Levélírás, ügyfélszolgálat feladatainak automatizálása

2024.06.25. 13:00 – 17:00 – Képgenerálás (max. 30 fő):
Gyakorlati példák (miért lesz hasznos egy kisvállalkozás számára?):

• Marketing és hirdetési anyagok generálása
• Építészeti látványtervek generálása adott bemenetből
• Terméktervezés és prototípuskészítés felgyorsítása
• Webdesign, grafikák, illusztrációk készítése

 

A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Jelentkezzen most!

Részletek és jelentkezés: https://forms.office.com/e/MvZGWFzf4X

Számokban mérhető eredményekről számolnak be azok, akik már alkalmazzák vállalkozásukban az MI-t:*

19%-os bevétel növekedés kereskedelemben
30%-al több sikeresen zárt kereskedelmi ügylet kereskedelemben
25%-al alacsonyabb karbantartási költség a személyszállításban
15%-al alacsonyabb költség logisztikában
10-szer több marketing termékértékesítés

*MI Koalíció adatai alapján

 

A workshopok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) közös szervezésében, a Nemzetgazdasági Minisztérium VF/44/5/2023 számú támogatói okiratában foglaltak szerint a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében valósul meg.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait.

Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolásában szeretnék együttműködésüket kérni, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetéről, illetve az általános üzleti hangulat aktuális és jövőbeli várakozásairól. Kérjük, segítsék munkájukat azzal, hogy kitöltik az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson elérhető rövid kérdőívet 2024. május 17-ig. A kitöltés mintegy 10 percet vesz igénybe.

https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=155045204&lng=hu-HU

Eddigi felméréseik eredményei megtalálhatók az MNB honlapján az alábbi hivatkozásra kattintva:

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/vallalati-konjunktura-felmeres

Az adatszolgáltatás nem kötelező, a felmérésben való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A válaszokat összesítve dolgozzák fel, amelyekből egyedi adatokat nem tartalmazó elemzéseket kívánnak készíteni. Amennyiben a felmérés kapcsán kérdésük merülne fel, az MNB illetékes munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a vallalatifelmeres@mnb.hu e-mail címen keresztül.

Elkészült a „Szövetségben a Vállalkozókkal” című – Vállalkozásfejlesztési Program keretében összeállított online kiadvány a „Munkaerőpiaci Kisokost” második száma, melyben ezúttal a Diákfoglalkoztatás témakörét jártuk körül.

A témát érintő legfontosabb kérdéseket Pénzes Lilivel, a Trenkwalder diáküzletág vezetőjével jártuk körül. Mint például a diákok foglalkoztatásának szabályai, a kik végezhetnek diákmunkát, milyen javadalmazásra számíthat a diák és milyen esetekben lehet gondolkodni diák munkaerő igénylésén.

A Munkaerőpiaci Kisokos második kiadvány a képre kattintva megtekinthető.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara nem csak a vármegye székhelyen, hanem a vármegye számos pontján várja ügyfélszolgálati irodáiban, így Nagykanizsán, Lentiben, Keszthelyen, Zalaszentgróton a vállalkozókat és segít felmerülő problémáik megoldásában. (Elérhetőségek)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara XVII. alkalommal, 2024. április 24-26. között szervezte meg Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont F és G pavilonjaiban a Szakma Sztár Fesztivál kereteiben az országos szakmai versenyek döntőit. Az esemény idén harmadik alkalommal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével, az agrár szakmák bemutatóival együtt valósult meg az A pavilonban közel 17.000 látogató részvétele mellett.

A fesztivál keretében 65 szakma 18 szakmacsoportjában versengtek a dobogós helyezésekért a fiatal szakemberek. A látogatók a EuroSkills verseny szakmai bemutatóiba és a WorldSkills nemzetközi válogató versenyeibe is bepillantást nyerhettek.

Zala vármegyei döntős versenyzők eredményei:

Döntőn elért helyezése	Jelentkező neve	Szakképesítés/Szakma neve	Felkészítő neve	Második felkészítő neve	Elméleti oktatást végző (tag)iskola	Gyakorlati képzőhely neve
1	Pálfi Dániel	Asztalos	Horváth László	Gombos József	Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium	Horváth László
1	Horváth Emília	Cukrász	Csiszár Zsoltné	Keményné Nagy Erika	Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum	Sipos Roland ev
1	Ujláb Boldizsár	Karosszérialakatos	Hulmann Gábor	Szabó János	Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium	Hulmann Gábor
1	Szőllősi Dániel	Szakács	Czeglédi László	Varga Tünde Ilona	Nagykanizsai SZC Thúry György Technikum	Hotel Carbona Gyógyszálloda Zrt.
3	Vajda Péter	Karosszérialakatos	Hulmann Gábor	Szabó János	Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium	Hulmann Gábor
4	Lenkay Dorka	Pincér – vendégtéri szakember	Bicsákné Farkas Anita	Csiszár Zsoltné	Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum	Pityer-Csárda Vendéglátó Kft

A Szakma Sztár Fesztivál kiemelt célja a szakképzés, ezen belül a szakmaválasztás népszerűsítése és bemutatása mellett, hogy támogassa a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, utat mutasson a felnövekvő generáció számára, valamint elősegítse a szakképzésben kiemelkedő tehetségek jövőbeni gondozását.

Gratulálunk az eredményekhez!

Időpont: 2024. május 23-24. (csütörtök-péntek)
Helyszín: Zalaegerszeg, ZalaZONE Járműipari Tesztpálya

A GreenTech Zalaegerszeg mára – a szakma legfontosabb szereplőinek visszajelzései alapján – a zöld szakmai rendezvények vezető hazai eseményévé vált.
A rendezvényen jelen vannak a kapcsolódó iparágak legfontosabb vállalati, intézményi, kormányzati, önkormányzati szereplői. A rendezvényen évről-évre mintegy 60 kiállító, 500 szakmai látogató, 40 előadó, 500 diák vesz részt.

Programok: szakkiállítás, konferencia, iparági bemutatók, partnertalálkozók, üzemlátogatások, pályabejárás, tesztvezetések elektromos gépkocsikkal, pályaorientációs programok (egyetemi hallgatók, 7-8 és 11-12. évfolyam).
A szakmai konferencia kiemelt témakörei: fenntarthatóság (ábránd vagy valóság), ESG (szükségszerűség és kötelezettség, társadalmi hatások), milyen jövő vár ránk?, járműipar/elektromobilitás, hajtásláncok, zöld energia előállítása és tárolása, körforgásos gazdaság (másodlagos nyersanyag, hulladékgazdálkodás), hidrogén (közlekedés és energia), mesterséges intelligencia (hogyan változtatja meg az életünket?).

A konferencia szakmai programja
https://greentechzalaegerszeg.hu/program/

Díjmentes konferencia és látogatói regisztráció
https://greentechzalaegerszeg.hu/regisztracio/

Díjmentes regisztráció a mérnöki felvezetéssel történő Zalazone pályabejárásra 
https://greentechzalaegerszeg.hu/palyabejaras/

 

A kiégés korunk egyik égető problémája. A felgyorsult világ, a teljesítménykényszer okozta nyomás, az állandó stressz oda vezethet, hogy eltűnik a munka iránti elkötelezettség, melyet frusztráció, bezárkózás, depresszió követhet.

A „Szövetségben a Vállalkozókkal” vállalkozásfejlesztési projekt keretében rendezett HR klub workshopján Csatlós Csilla kiégés specialista coach volt a vendégünk, vagyis pontosan mi voltunk az Ő vendégei. A helyszín, Bonne Chance Hotel, Bázakerettyén, melynek környezete és miliője árasztja magából a nyugalmat.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara nevében Bangó-Rodek Viktória képzésért felelős vezető köszöntötte a résztvevőket. Rövid bemutatkozás után Csatlós Csilla megdöbbentő számokkal és példákkal támasztotta alá, hogy ma Magyarországon és szerte a világban a kiégessél küzdők száma hatalmas számokat ölt. A kiégés kialakulásának jeleitől egészen a megoldáskeresésig elvitte a hallgatóságot.

Elhangzott, hogy 2019 óta a WHO hivatalosan betegségként aposztrofálja a kiégést. Hazánkban pszichológus kiírhat táppénzre, mert ki van égve valaki, de gyakorlatilag nincsen megteremtve a rehabilitáció, hiszen a kiégés kezelése nem igényel minden esetben kórházi kezelést.

– A Burnout-ról, vagy kiégési szindrómáról azt gondolják, hogy az csak lelki, agyi probléma. Alapvetően nem, mert abban a pillanatban, hogy átlép egy bizonyos szintet, szomatikus alapon kőkemény tüneteket okoz, tehát fizikai tüneteket, emésztési problémákat okoz, migrént, növeli a stroke kockázatát, növeli a szívinfarktus lehetőségét-hallhattuk Csatlós Csilla előadásában. Hozzátette, az esetek döntő többségében vissza is tudjuk fordítani a folyamatot. De ezt csak az tudja, akinek kellő önreflexiója van, képes maga elé odatartani a tükröt, és megnézni, hogy mik azok a dolgok, amiket újra meg újra elkövet, milyen határokat lép át, vagy ugyanúgy csinál. Egyes személyiségtípusok hajlamosak a kiégésre. Azok, akik introvertáltabbak, szorongóbbak, azok, akik kevésbé merik vállalni a véleményüket, a visszahúzódó típusúak, az önbizalomhiányosak, a feldolgozatlan traumákkal rendelkezők sokkal könnyebben esnek bele a kiégésbe, mint azok, akik egyébként mentálisan erősek és épek. Fontos, hogy képesek legyünk egyensúlyt tartani az életünkben.

Néhány hasznos gondolat az előadásból:

• Tünetek: Koncentráció zavar , feledékenység, cinikus, szarkasztikus személyiség
• A kiégés nem tűnik el rápihenéssel
• Nem oldja meg a másfél két hónapos eltávolodás, ha nem veszel igénybe segítséget
• Nem megoldás, nem beleállni a problémába
• “A kiégett embereknél félig üres a pohár”
• Szív és érrendszeri katasztrófáknak a többségét elősegíti a kiégés.
• A határok meghúzása nem csak a munkáltató felelőssége – Ki kell állnunk magunkért!
• A vezetőnek elérhetőnek kell lenni az emberei részére – csapatkohézió jobban működik

Csatlós Csilla rengeteg példával és hasznos tanácsokkal látta el a résztvevőket. Összegzéskét elmondható, a kiégés témaköre még több ehhez hasonló beszélgetést igényelne.

 

2023-ban hatályba lépett a magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2 irányelv), mely megköveteli a nagyobb szereplőktől, hogy vegyék komolyan a kiberbiztonsági kockázatokat és ültessék gyakorlatba azokat az eljárásokat, amelyekkel megelőzhetők és kezelhetők az efféle támadások. (tovább…)