„Jelentés a magyar vállalkozásról” címmel új kutatási projekt keretében monitorizálja a Mathias Corvinus Collegium a vállalkozások helyzetét.

Az MCC Vállalkozáskutatási Műhelyének kutatási célja a magyar vállalkozások nehézségeinek és lehetőségeinek vizsgálata. Egyrészt a vállalkozások kihívásait a jövőre vonatkozó elképzeléseiknek feltérképezésével szeretnék mélyebben megérteni, másrészt lehetőséget szeretnénenk kínálni, hogy a vállalkozók összevethessék helyzetüket más cégekével. Ennek keretében jött létre az online kérdőíves adatfelvétel.

A kérdőv ide kattintva elérhető.

A kérdőív kitöltése anonim, ugyanakkor a kitöltőknek lehetősége van önkéntes módon megadni elérhetőségüket – ebben az esetben a kutatók az adatok kiértékelése után személyre szabott elemzést küldenek a résztvevők számára.

Tisztelt Vállalkozók!

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési programot indított (erről részletesen olvashat itt: https://zvkik.hu/vallalkozasfejlesztesi-program/) előadásokkal, fórumokkal, képzésekkel, tréningekkel.

A program célja, hogy a kamara közvetlen, eredményes segítséget tudjon nyújtani többek között a letenyei, lenti, zalaszentgróti járás vállalkozásainak.

A jövőbeni irányok meghatározásához egy, a térségekben működő vállalkozások helyzetét, igényei feltáró kérdőív kitöltésében kérjük a közreműködését.

A kitöltés pár percet vesz csak igénybe.

A kérdőívet ide kattintva lehet elérni: https://forms.gle/HRCyMUe8E2aVUNK7A 2024. május 17-ig.

 

Köszönjük aktivitását!

2024. április 30-tól indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogramot, amely európai uniós forrásokból valósul meg. A program keretein belül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvező feltételek mellett, 0%-os fix kamattal igényelhetik a hitelt új fejlesztések, illetve értéknövelő beruházások megvalósításához.

A program keretösszege 155,54 milliárd forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank Pont Plusz hálózatán keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megjelölt fiókjaiban lesz elérhető.

A hitelprogram céljai között szerepel:

• a hazai kkv-k termelékenységének növelése
• a technológiai és szervezeti megújítás támogatása
• a vállalkozások korszerű termék-és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítése
• energiahatékony beruházások támogatása

A pályázók 10 millió és 100 millió forint közötti hitelösszeget igényelhetnek. A hitel az ország egész területén felhasználható, kivéve Budapesten. A keretösszeg legalább 65%-a a négy leghátrányosabb helyzetű régióban – Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon – kerül kiosztásra.

Az igényléshez szükséges további információ az alábbi linken érhető el.

A 2024. január 1-jén hatályba lépett „ESG-törvény” Országgyűlés által pontosított változata 2024. július 1-től lép érvénybe.

A PwC hírlevele alapján a módosult ESG-törvény az alábbi változásokat tartalmazza:

• kitér az úgynevezett „ESG-kérdőívre”, amely minden olyan lényegi elemet fog tartalmazni, amelyekkel kapcsolatban ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés kötelezővé válik
• meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott
• lehetővé teszi a konszolidációs mentességet
• a törvénymódosítás tartalmazza az eljárási bírság összegét, amelyet esetleges eljárási hiba esetén szab ki a hatóság. A tétel eredetileg 500.000 és 1.000.000 Ft között kiszabható összeget jelentett, a módosítást követően az alsó határ azonban már nincs meghatározva, csak a (továbbra is) 1.000.000 Ft-os maximális összeg.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) levélben fordult a  MOHU Operatív Igazgatóságához, ugyanis több jelzés is érkezett felé a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. késedelmesen kiállított, vagy még ki nem állított kompenzációs számláiról. Az MKIK megkeresésére a MOHU azt a tájékoztatást adta, miszerint intézkedni fognak az észlelt problémával kapcsolatban.

A MOHU kérése, hogy amennyiben számlaproblémát észlelnek, a cégek közvetlenül a MOHU-nak jelezzék a hibát. Ha a probléma továbbra is fennáll, vagy nem kapnak rá választ, akkor értesítsék az MKIK-t.

Az észrevételeket, kérdéseket és panaszokat a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. ügyfélszolgálatához az info@mohu.hu e-mail címre kell eljuttatni, de rendelkezésre áll telefonos ügyfélszolgálatuk a +36 1 7767770 telefonszámon.

Az Európai Parlament új, elvben egyeztetett szabályozása a csomagolás fenntarthatósága és a csomagolási hulladék csökkentése érdekében. 

Az elvben egyeztetett szabályok a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének csökkentésére kötelezik a tagállamokat, és általában véve korlátozzák a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét. A rendelet célja a folyamatos hulladékmennyiség kezelése, a körforgásos gazdaság fellendítése, illetve a belső piaci szabályok harmonizálása.

Az új szabályok értelmében:

• minden csomagolásnak (kivéve a könnyű fa, parafa, textil, gumi, kerámia, porcelán és viasz csomagolóanyagokat) újrafeldolgozhatónak kell lennie, és szigorú kritériumoknak kell megfelelnie.
• a rendelkezés célértéket határoz meg arra vonatkozóan, hogy a műanyag csomagolásnak legalább mennyi újrafeldolgozott anyagot kell tartalmaznia, és arra, hogy a csomagolási hulladék mekkora hányadát kötelező újrafeldolgozni
• 2029-ben már az egyszer használatos (legfeljebb háromliteres) műanyag és fém italtárolóknak a 90 %-át szelektíven kell majd gyűjteni

 

A rendelet hatályba lépéséhez a Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia a javaslatot.

A 2023-as évtől megszűnt a „felező” lehetőség az iparűzési adóban, amely szerint maximum 1% volt a fizetendő iparűzési adó az arra jogosultak számára (kkv). Az önkormányzatoknak kell fizetni, a bevallást a NAV felé kell leadni 23HIPAK nyomtatványon, ÁNYK-n keresztül. Egy adóévre egy bevallást kell beadni, a bevételt az alnyomtatványokon kell megosztani. A bevallás határideje 2024. május 31.

2024-ben változás történt a szünetelésnél az iparűzési adóban, csak az az egyéni vállalkozó számít szünetelőnek, akinél a szünetelés napja meghaladja a 180 napot. A szünetelés lejárta után, a záróbevallás beadását követően kerül arányosításra a fizetendő iparűzési adó.

2023-tól megszűnt az a lehetőség, hogy az átalányadósoknál a jövedelem 1,2-szerese után kell megfizetni az adót. A 2023-ban induló új katásoknak 2024. május 31-ig kell leadni a 23HIPAK bevallást, amiben választhatják a 2023-as és a 2024-es évre az egyszerűsített (sávos) iparűzési adót.

Iparűzési adót 2024. május 31-ig a következőknek kell befizetnie:

• Ha nem választottad a 22HIPAK-ban 2023-ra a sávos iparűzési adót. Általános szabály szerint vagy kiva szerint adózhatsz 2023-ban, de választhatod 2024-re a sávosat.
• Ha választottad 2023-ra a sávos iparűzési adót, de az árbevételed meghaladta a 25 millió forintos árbevételi határt (átalányadós egyéni vállalkozóknál a kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 120.000.000 forint).
• Ha a sávosat választottad, de nem tudtad tartani az árbevételt és magasabb vagy alacsonyabb sávba tartozol, akkor elszámoló bevallást kell beküldeni.
• Ha 2023-ban indultál vállalkozóként.
• Ha szünetelésből visszajöttél 2023-ban.
• Ha 2024-ben nem a sávos szerint szeretnél adózni.
• Ha a 2023. márciusi előleged magasabb volt, mint a sávod szerinti adó lenne, akkor szintén elszámoló 23HIPAK bevallást kell küldeni.

A Személyi jövedelemadó törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 69. § (5) a) pontja alapján a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások (pl. a magáncélú telefonhasználat, csekély értékű ajándék juttatása, a rekreációs keretet meg nem haladóan adott SZÉP kártya juttatás) utáni adókötelezettséget a juttatás negyedévét követő hónap 12-éig kell teljesíteni.

2024. január 1-étől változás, hogy a munkáltató/kifizető ugyanazon magánszemélynek évente három alkalommal adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást a korábbi egy alkalom helyett.

A Cafetéria szabályzat megalkotásakor figyelembe kell venni, hogy Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet több ponton változott. Az 5. § (1) bek értelmében a szolgáltató kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére.

További változás, hogy 2024. január 1-től a Széchenyi Pihenő kártyát nem lehet hideg élelmiszer vásárlására felhasználni.

A Cafetéria szabályzat (2024) módosításáról szóló cikket ide kattintva érheti el.

 

A turizmus versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási program indítását jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke. A vidéki vendéglátóhelyek, továbbá Tourinformok és cigányzenészek 15 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak. A támogatás célja a versenyképesség erősítése és a szolgáltatások minőségének javítása, valamint a vidéki szolgáltatók gazdasági élénkítése.

Nagy Márton bejelentése szerint az új támogatási program három eleme:

1. A Magyar Turisztikai Ügynökség és a szolgáltatók javaslatára a vidéki vendéglátóipari vállalkozások fejlesztésének segítése 13 milliárd forint keretösszeggel.
2. Tourinform irodák infrastruktúrájának korszerűsítése és szolgáltatásbővítése 1 milliárd forintból.
3. A kávéházi cigányzene megőrzése, népszerűsítése 1 milliárd forintból.

Az MTÜ elnöke elmondta, hogy a 13 milliárd forintos keretösszegű támogatásra a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások pályázhatnak fejlesztéseik finanszírozására, a korszerű konyhatechnológiáktól és eszközök beszerzésétől az energiahatékony és gazdaságos üzemelésig. Az egységenként igényelhető 1 millió forint értékű támogatásra minden, egész évben nyitva tartó vendéglátóhely – a gyorséttermek, mozgó vendéglátóhelyek üzemeltetői, továbbá rendezvény- és munkahelyi étkeztetők kivételével – pályázhat, amely legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkezik, és regisztrált a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). A vállalkozásokhoz, a pályázat lebonyolítása egyszerűsített keretek között zajlik, a jelentkezést az NTAK online rendszeréből indíthatják majd a pályázók.

Az 1 milliárd forint keretösszegű pályázat a Tourinform irodák infrastrukturális felújítását, eszközbeszerzését, szolgáltatásbővítését segíti. A pályázati forrásból cigánymuzsikusok négy hónapon át történő foglalkoztatása finanszírozható a vendéglátóhelyeken – ezzel a kormány lényegében átvállalja az élőzene árát. A támogatás feltétele, hogy hetente négy nap, 3 órás időtartamban muzsikáljanak az étteremben.

A turizmus.com kapcsolódó híre ide kattintva olvasható.

 

Időpont: 2024. május 23-24. (csütörtök-péntek)
Helyszín: Zalaegerszeg, ZalaZONE Járműipari Tesztpálya

A GreenTech Zalaegerszeg mára – a szakma legfontosabb szereplőinek visszajelzései alapján – a zöld szakmai rendezvények vezető hazai eseményévé vált.
A rendezvényen jelen vannak a kapcsolódó iparágak legfontosabb vállalati, intézményi, kormányzati, önkormányzati szereplői. A rendezvényen évről-évre mintegy 60 kiállító, 500 szakmai látogató, 40 előadó, 500 diák vesz részt.

Programok: szakkiállítás, konferencia, iparági bemutatók, partnertalálkozók, üzemlátogatások, pályabejárás, tesztvezetések elektromos gépkocsikkal, pályaorientációs programok (egyetemi hallgatók, 7-8 és 11-12. évfolyam).
A szakmai konferencia kiemelt témakörei: fenntarthatóság (ábránd vagy valóság), ESG (szükségszerűség és kötelezettség, társadalmi hatások), milyen jövő vár ránk?, járműipar/elektromobilitás, hajtásláncok, zöld energia előállítása és tárolása, körforgásos gazdaság (másodlagos nyersanyag, hulladékgazdálkodás), hidrogén (közlekedés és energia), mesterséges intelligencia (hogyan változtatja meg az életünket?).

A konferencia szakmai programja
https://greentechzalaegerszeg.hu/program/

Díjmentes konferencia és látogatói regisztráció
https://greentechzalaegerszeg.hu/regisztracio/

Díjmentes regisztráció a mérnöki felvezetéssel történő Zalazone pályabejárásra 
https://greentechzalaegerszeg.hu/palyabejaras/