2013 óta töretlen sikerrel működik a Nyári Diákmunka Program, amelyre idén 3,8 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a jogosultak.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a program elsősorban bértámogatással ösztönzi a fiatalokat a vakációs foglalkoztatáson keresztül, ami elősegítheti a munkatapasztalat-szerzést, továbbá segíthet a későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben.

A pályázati feltételek között szerepel:

• 16-25 év közötti, nappali tagozatos tanuló/hallgató
• munkaviszonnyal nem rendelkező tanuló/hallgató
• legfeljebb 2 hónapos időtartam
• napi 6 órás foglalkoztatási idő esetén a teljes összeg megtérítésre kerül
• napi 8 órás foglalkoztatási idő esetén a program a munkabér összegének háromnegyedét vállalja át
• 25 év alatt SZJA-mentesség

A Nyári Diákmunka Programra 2024. június 17-től regisztrálhatnak a diákok a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalok foglalkoztatási osztályainál, legkorábban pedig 2024. július 1-ével állhatnak munkába a támogatással elhelyezkedő fiatalok.

Az idei év újítása a programon belül, hogy az erdőgazdálkodás területén is alkalmazhatók a fiatalok az önkormányzatok, a mezőgazdaság, a turizmus, illetve a vendéglátás mellett.

Az augusztus végéig tartó program részletei, illetve a szükséges dokumentumok az alábbi linken találhatóak.

A K&H Csoport kilenc éve kiemelt figyelmet fordít a családi vállalatokra és a társadalmi, gazdasági szempontból legjobb gyakorlatokat idén is díjjal értékeli. Idén négy kategóriában, augusztus 2-áig lehet benyújtani a nevezéseket.

A K&H családi vállalatok kiválósági díjat azért hozta létre a pénzintézet, hogy ezzel is elismerje a cégek példamutató megoldásait és a sikertörténetek által más vállalatokat is inspiráljon. Az elismerést 2015 óta ítélik oda a legjobbaknak, idén pedig négy olyan aktuális témakörben lehet nevezni, amely minden családi vállalat életében kiemelt szerepet játszhat: innováció, környezetvédelmi fenntarthatóság, hosszú távú stratégia és generációváltás. A jelentkezéseket egészen augusztus 2-áig várják.

A díjakat a Forbes Családi Vállalatok Gálán adják majd át, valamint a nyertesről médiamegjelenést biztosítanak a magazinban, hogy a nagyközönség is megismerhesse a cégek példaértékű tevékenységét.

További információk, pályázati kiírás és nevezési lap ide kattintva érhető el.

Az V. GreenTech Zalaegerszeg Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás, Konferencia kezdődött a ZalaZONE Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán 2024.05.23-24.-án. A kétnapos rendezvényen nyolcvan kiállító vesz részt, 20 szakmai program valósul meg. A szakmai előadások központjában a zöld energia, a körforgásos gazdaság, a fenntarthatóság, a hulladékgazdálkodás, a járműipar és mobilitás, valamint a mesterséges intelligencia témakörök állnak.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a „Szövetségben a vállalkozókkal” vállalkozásfejlesztési projekt keretében kiállítóként vesz részt a rendezvényen. A kamara standján lehetőséget biztosított Zalaszentgrót, Letenye és Lenti térségben működő vállalkozások számára, hogy a projekt keretében bemutathassák vállalkozásuk és új üzleti partnerkapcsolatokat alakíthassanak ki a kiállításon résztvevőkkel, kiállító cégekkel.

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda május 9-én az Európa-Nap alkalmából közzétette induló hírlevelét.

A hírlevélben friss információk találhatók a  közvetlen Európai Uniós pályázati lehetőségekről, aktuális szakpolitikai prioritásokról, közelgő eseményekről és a kohéziós politika legújabb eredményeiről. Az MFOI céljai között szerepel, hogy segítse a magyar és közép-kelet-európai szervezetek aktív és sikeres részvételét a közvetlen kezelésű uniós programokban, ezzel növelve a forráslehívások mértékét.

Az MFOI a közösségi média felületeken is megtalálható, így többek között Facebookon, LinkedInen és X-en is követhetők az aktuális hírek.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutatási Intézet áprilisi elemzésében a foglalkoztatottság alakulása tekinthető át a KSH népszámlálási adatai alapján. A 2022-es népszámlálás gazdasági aktivitásra vonatkozó eredményeit különböző demográfiai jellemzők – nem, kor, iskolai végzettség és településtípus – mentén vizsgálja és mutatja be.

Az elemzés fókuszában a  GDP alakulása áll a 2008-as és a 2020-as válsá­gokhoz viszonyítva, régiós összevetésben.

A kutatás a 2008-ban kitört villággazdasági válság, valamint a 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány okozta válság Magyarország, illetve a régióba tartozó országok gazdaságára gyakorolt hatását hasonlítja össze. Ennek indikátoraként a GDP negyedéves változását vizsgálva a válságok kezdetétől eltelt időszakokban.

A tájékoztató magyar GHT_2024_április_240515 és angol nyelven MBET_2024_april_240515 is elérhető.

Első alkalommal került az orosz gázszállítással szembeni szankció az EU napirendjére, így megtartották az első tanácskozásukat az EU nagykövetei az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról-számol be róla az EuroNews. Az Európai Unión belül jelentősen korlátoznák az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát és reexportját, ezzel csökkentve Moszkva költségvetési bevételeit. Az EU stratégiájában nagy változást jelentene az LNG-szankciók bevezetése, mivel a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek visszaszorítására tett erőfeszítések csak korlátozott eredményt értek el ezidáig.

Giovanni Sgaravatti, a Bruegel Intézet elemzője így nyilatkozott a szankciókról:

„Oroszország évente 8-9 milliárd euró értékű LNG-t exportál az EU-ba. Azt hiszem, 2023-ban ez 8 milliárd euró volt. A tovább-exportálás ennek még mindig igen jelentős részét teszi ki, például a legnagyobb orosz LNG-terminál, a Jamal Terminál teljes exportjának 10-15%-át jelenti. Tehát az intézkedésnek potenciális hatása van ezekre a cégekre”

A Portfólió cikkében olvasható, hogy Magyarország elhatárolódott a szankció bevezetésétől, mivel a szakértők szerint a változások destabilizálhatják a piacokat, így áremelkedést és ellátási kockázatot jelenthetnek. Magyarország uniós nagykövete kijelentette azt is, hogy minden olyan szankció blokkolásra kerül, amely növeli Európában az energiaköltségeket.

 

A fesztivál helyszíne a 120 éves Országház előtti Duna-parti sétány id. Antall József rakpart., ahol elődeink az építkezés során faragták a Parlament köveit.

Fővédnök: Lázár János miniszter (Építési és Közlekedési Minisztérium)

A rendezvény főtámogatója: Reneszánsz Kőfaragó Zrt.

A fesztiválra 15 nemzet 135 versenyzője nevezett. Versenyzőknek tanuló, segéd és mester kategóriában kell elkészíteni az alkotásokat saját hozott kézi szerszámokkal, egy 40 x 40 x 20 cm-es Fertőrákosi homokkőbe. Megadott kötelező téma: a Parlament épületének díszítőkő elemei, szobrai, ornamentikái. Az elkészült műveket egy nemzetközi zsűri értékeli.

A fesztivál frekventált helyen történő megrendezésével elsődleges cél, hogy felhívják a figyelmet a kőfaragó szakma jelentőségére, a szakmai utánpótlás fontosságára. Egyik legfontosabb feladatként tekintik, hogy rendezvényen is népszerűsítsék a szakmát a fiatalok körében. Ezért egy külön erre a célra biztosított sátorban folyamatosan lehetőséget biztosítanak a látogatók számára, hogy kipróbálhassák a kőfaragást.

 

Fesztivál program levezetője: Kucsera László – ügyvezető (Gránit Depo Hungary Kft.)

Időpont: 2024. 05. 25-26.

Helyszín: az Országház előtti sétány id. Antall József rakpart

A fesztiválon az Országház kőfaragó munkáinak ihletésére készült alkotások árverésre kerülnek. Bővebb információ a programról és fesztiválról itt elérhető.

A rendezvényen történő részvétel ingyenes.

Megjelent az Integritás Hatóság 2023-as évről szóló éves beszámolója. A 30 oldalas tájékoztató bevezető évértékelőjében Biró Ferenc, a Hatóság elnöke így nyilatkozik: “Az Integritás Hatóság létrehozása jelentős mérföldkő, amely tükrözi Magyarország és az Európai Bizottság elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelemben. A Hatóság autonóm intézményként egyszerre erősíti a hatalmi ágak szétválasztását és áll a gazdaság tisztítására irányuló erőfeszítések élére.”

A beszámolóból kiderül többek között az is, hogy a 2023-as évben a Hatóság 5 lezárt és 16 folyamatban lévő vizsgálata kb. 120 milliárd forint EU-támogatást érintett.

A Hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően megküldi a beszámolót tájékoztatásul az Európai Bizottság számára is.

 

A teljes tájékoztató az Integritás Hatóság honlapján érhető el.

A Deregulációs Kerekasztal a tavalyi évben napirendjére tűzte a Digitális Állampolgárság Programot és támogatta annak megvalósítását. Ennek köszönhetően elérhetővé vált a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) közérthető formában bemutató weboldal, mely ismerteti a DÁP mobilapplikáció induló funkcióit, a várható fejlesztéseket, továbbá tájékoztatást nyújt arról is, hogyan és milyen feltételekkel működik majd a regisztráció.

A DÁP mobilalkalmazás a Digitális Állampolgárság Program kulcsa, mely 2024. május 18-tól letölthető az App Store-ból, valamint a Google Play áruházból.

2024. május 21-től indul a Digitális Állampolgárság regisztráció: 

• online, a mobiltelefonnal; vagy

• személyesen, bármelyik kormányablakban. (Az első időszakban csak a kormányablakokban lehet regisztrálni.)

A tervezett szolgáltatások az alábbiak szerint válnak elérhetővé:

2024. szeptember	Személyazonosság igazolása, QR-kódos bejelentkezés állami weboldalakra és alkalmazásokra,      Digitális aláírás, Erkölcsi bizonyítvány igénylése, Időpont foglalás kormányablakba
2025. III. negyedév	QR-kódos bejelentkezés piaci szolgáltatóknál, Elektronikus aláírás piaci szolgáltatóknál
2025. IV. negyedév	Gépjármű adás-vétel, Fizikai okmányok kiváltása (pilot), Jogosultság igazolása piaci szolgáltatóknál
2026.	ePosta, eFizetés, Közigazgatást érintő legfontosabb ügyek digitalizálása

 

Az állami weboldalak – a magyarorszag.hu vagy az eeszt.gov.hu – és alkalmazások továbbra is megmaradnak a megszokott személyes vagy online ügyintézési lehetőségekkel együtt. A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, melyet az állampolgárok egy gombnyomással igényelhetnek.

Bővebb információ a programról és az online ügyintézés lehetőségeiről az állami weboldalakon és az alkalmazásokban érhető el.

2024. január 1-jétől életbe lépett a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet. A környezetvédelmi felelősségbiztosítással kapcsolatban számos kérdés érkezett, ezért az MKIK levélben fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, kérve a környezetvédelmi biztosításra kötelezettek körének pontosítását.

A Korm. rendelet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 70-72. §-ban foglaltak végrehajtását szolgálja.

A Ht. a hulladékgazdálkodási tevékenység fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége, amely az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán túl magában foglalja a települési önkormányzatok által végzett hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását, valamint az egyéb gazdálkodó szervezetek által végzett hulladékgazdálkodási műveletek biztosítását is.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben szabályozva van a hulladékgazdálkodási tevékenységes végzéseinek feltételei, melynek alapja a nyilvántartásba vétel, illetve – bizonyos esetekben – a hulladékgazdálkodási engedély megszerzése.

Azon gazdálkodó szervezet, amely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végez, környezetvédelmi biztosítás megkötésére a Korm. rendelet alapján nem kötelezett.