A kormány a Demján Sándor „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” keretét további 82 milliárd forinttal emelte meg, így annak összkerete 130 milliárd forintra nőtt. Pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről újabb 128 mikro-, kis- és középvállalkozás kapott pozitív támogatói döntést összesen 12 milliárd forint értékben.

Ezzel a támogatott vállalkozások száma 311-re nőtt, a megítélt támogatások összege pedig elérte a 31 milliárd forintot. A mostani döntési kör a legkevésbé fejlett régiókban működő vállalkozásokat célozza. Az újonnan támogatott cégek Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon valósíthatják meg fejlesztéseiket.

A Demján Sándor „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” vissza nem térítendő támogatást nyújt a hazai KKV-k technológiaváltására irányuló beruházásaihoz. A program célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzésével hozzájáruljon a gazdaság dinamizálásához, a technológiai megújuláshoz, valamint a versenyképesség javításához. A program egyik legnagyobb előnye, hogy közvetlenül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza, ezzel segítve elő új beruházások megvalósulását és a gazdaság hosszú távú megerősítését. Az „1+1” program keretében a cégek elsősorban technológiai fejlesztésre, digitalizációra és megújuló energiaforrások alkalmazására fordítják a támogatást.

A program eredetileg 48 milliárd forintos kerettel indult, amelyre 1885 vállalkozás nyújtott be kérelmet, összesen 136,3 milliárd forint értékben. A Kormány a nagy érdeklődésre való tekintettel 82 milliárd forintos többletforrást biztosított, így lehetővé válik közel 1800 vállalkozás beruházásának támogatása.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a keretemelésnek köszönhetően a korábbi 450 helyett csaknem négyszer annyi vállalkozás valósíthatja meg beruházását. A legkevésbé fejlett négy régióban az első 183 vállalkozás már május 15-ig megkapta a pozitív döntésről szóló értesítést, közel 20 milliárd forint értékben. A következő hetekben folytatódik az értesítések kiküldése a kedvezményezettek számára.

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)

A Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerének (TEÁOR) új verziójának életbe lépésével minden gazdasági társaság fő- és egyéb tevékenységi köre az év elején átsorolásra került a cégbejegyzésben, igazodva az új 2025-ös osztályozási rendszerhez.

A jogszabályok szerint a cégeknek 2025. július 1-ig van lehetőségük módosítani az automatikusan átvezetett fő- és melléktevékenységeiket, illetve eddig van lehetőség módosítani azokat a tevékenységeket is, amelyek még a korábbi kóddal szerepelnek a cégjegyzékben.

Amennyiben nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, felhívjuk figyelmét, hogy besorolási állásfoglalást a Központi Statisztikai Hivataltól kérhet.

2025. augusztus 31. napjával valamennyi korábbi TEÁOR/ ÖVTJ – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/ önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet.

Július 1-jétől az energiaszolgáltatók és hálózati elosztó társaságok kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki az energiaszámlákat azon felhasználók részére, akik nem minősülnek lakossági fogyasztónak függetlenül attól, hogy egyetemes szolgáltatás keretében, vagy versenypiacról vételezve szerzik be az energiát – közölte az MVM.

Az intézkedés a földgáz- valamint villamosenergia-vásárlási és/vagy hálózathasználati szerződéssel rendelkező egyéni és társas vállalkozásokat, önkormányzatokat, alapítványokat, sportegyesületeket, közhasznú társaságokat, jogi személyiséggel nem rendelkező vallási közösségeket, illetve azokat a magánszemélyeket érinti, akik gazdasági tevékenységükhöz használnak energiát.

Az MVM csoport társaságai is kizárólag e-számlát állítanak ki az érintett ügyfélkör részére július 1-jétől. A vállalat arra kéri ügyfeleit, hogy haladéktalanul adják meg e-számla fogadására alkalmas e-mail-címüket, amennyiben ezt még nem tették meg.

Az MVM kiemeli, hogy a kötelező e-számla kibocsátás nem kizárólag az egyetemes szolgáltatóra, illetve versenypiaci kereskedőkre vonatkozik, hanem a hálózati elosztótársaságokra is. Az MVM Hálózati társaságai külön felkeresik az érintett vállalkozásokat, hogy az elosztó felé is megadják az elektronikus számla fogadására alkalmas e-mail címüket.

Az elektronikus számlák kizárólag elektronikus formában hitelesek (időbélyegzővel és elektronikus aláírással ellátottak), digitális megőrzésükről az érintett ügyfeleknek kell gondoskodniuk. A számlák adminisztratív és könyvelési célra kinyomtatva is felhasználhatók.

(Forrás: MTI)

A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, így idén július elsejétől kompenzációs támogatást vehetnek igénybe a munkáltatók a minimálbér emeléséből származó többletkiadásaik finanszírozására.

A hároméves bérmegállapodásának köszönhetően idén a minimálbér 290.800 forintra emelkedett, jövőre pedig további 13%-os emeléssel 328.600 forintra növekszik. Ennek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül.

A bérmegállapodás értelmében a munkáltatók minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóik után, akiknek az alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszak bármely időpontjában legfeljebb 290.800 forint volt (részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve), 2025 és 2027 között mindig az előző évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (szocho) összegét fizetik meg. A támogatás összege 2025-ben egy munkavállalóra vetítve éves szinten 37.459 forintot jelent.

A szocho késleltetett megfizetését a „Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása” programmal biztosítja a kormány, amit egy egyszerűsített elektronikus eljárás során támogatásként kapnak meg az érintett munkáltatók. A szociális partnerekkel egyeztetett támogatást a Magyar Államkincstáron keresztül 2025. július 1-től igényelhetik a munkáltatók.

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)

Nem mindegy, hogy milyen formában dolgoznak nyáron a diákok. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra.  A legfontosabb, hogy minden 25 év alatti diáknak jár az szja-mentesség.

Nyáron rengeteg diák vállal munkát, ezért nem árt tisztában lenni a szabályokkal. A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 25T34-es nyomtatványon. A nyomtatvány legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is.

Számos foglalkoztatási forma közül választhatnak a diákok. A korábbi évek tapasztalatai alapján a legnépszerűbb az iskolaszövetkezet. A 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet (sem szja-t, sem járulékot) nem kell fizetni, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 656 785 forintot.

A diákmunkával szerzett jövedelemre is érvényes a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amely havi 656 785 forintos bruttó bérig biztosítja az szja-mentességet. A kedvezmény érvényesítése havonta akár 98 518 forint adómegtakarítást is jelenthet. A kedvezmény érvényesítését a diáknak nem kell kérnie, azt a munkáltató a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az „Adatbázisok” rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony tartama, jellege és a munkavégzés helye nem kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, de jó, ha szerepel benne. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 290 800 forint.

Az iskolaszövetkezet és a munkaviszony mellett a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében is dolgozhatnak. Ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni, a közterhet a munkáltató fizeti.

A tanulók a nyári szünetben vállalhatnak úgynevezett háztartási munkát (korrepetálás, nyelvtanítás, gyermekfelügyelet, takarítás, kertgondozás, stb) is. A diáknak az így szerzett jövedelme köztehermentes, vagyis sem adót, sem járulékot nem kell levonni belőle. A háztartási munkánál egyetlen adókötelezettség van, a bejelentési kötelezettség, ami a diákot alkalmazó természetes személyt terheli.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben.

 A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2026. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Az elmúlt években készült piackutatások szerint növekvő elvárás a fogyasztók részéről a gyártók környezetbarát működése, ezzel egyidejűleg pedig növekszik azon vásárlók aránya, akik figyelembe veszik fogyasztásuk környezetre gyakorolt hatását.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több piacon is észlelte, hogy egyre elterjedtebb gyakorlat a termékek, szolgáltatások vagy a vállalkozás működésének környezetbarát, fenntartható jellegére utaló állításokkal történő népszerűsítése.

Zöldre mosásnak (greenwashing) nevezzük a vállalkozás olyan marketing- vagy PR- stratégiáját, amely az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben a zöldre mosás a vállalkozás konkrét marketing kommunikációjában jelenik meg, a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal.

A környezetbarát jellegre utaló állításokat, jelzéseket kiterjedt európai uniós és magyar szabályozás övezi. Ezeknek a jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés felügyelete különböző hatóságok hatáskörébe tartozhat.

A GVH iránymutató tájékoztatója, mely INNEN letölthető, ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a kereskedelmi kommunikációk tervezése és közzététele során milyen szempontokat érdemes szem előtt tartania a vállalkozásoknak a jogsértés elkerülése érdekében. A GVH célja ezzel a vállalkozások tisztességes piaci versenyének minél hatékonyabb támogatása a fogyasztók tudatosságának növelése mellett.

Ismét lehet pályázni a Magyar Üzleti Felelősség Díjra, a CSR Hungary Díj pályázatára.  Idén már 18. alkalommal kerül meghirdetésre a díj, mely évről évre lehetőséget kínál a Magyarországon működő cégek, vállalkozások, szervezetek számára, hogy bizalmat és tudatosságot teremtsenek az érdekeltek körében.

Felelős és fenntarthatósági elkötelezettségüket a mindennapi üzleti működésükhöz kapcsolódóan tudják bemutatni. Meghosszabbított regisztrációs határidő: 2025. június 20.

A CSR Hungary Díj 2025-ben is a legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseket, termékeket, szolgáltatásokat, projekteket, vállalatirányítási rendszereket értékeli, melyek mérhető hatást gyakorolnak az üzleti életre, társadalomra/ érintettekre, környezetre. A pályázati struktúra önkéntes védjegyhasználati rendszerrel támogatja a Magyarországon működő vállalkozások hiteles vállalati felelősség menedzsment rendszerét.

Regisztrációs határidő: 2025. június 20.

A pályázati anyagok leadási határideje: 2025. július 1.

Pályázható kategóriák:

a) Környezet:

• Legjobb ‘Nettó nulla’ megoldásért
• Legjobb fenntartható mezőgazdaságért program
• Legjobb kkv a környezeti fenntarthatóságért
• Legjobb környezeti felelősségvállalásért

b) Érintettek/érdekeltek:

• A „CSR lelke” – Legjobb belső CSR megoldásokért
• Legjobb CSR Programért – Közös ügyek – közös felelősség
• Legjobb fenntarthatósági kommunikációért

c) Vállalatirányítás:

• Legjobb fenntartható és felelős vállalatért
• Legjobb felelős befektetés a fenntarthatóságért
• Legjobb AI a fenntarthatóságért
• Legjobb innováció a körforgásos gazdaságért
• Junior
• Legjobb fenntarthatóság/ESG/CSR vezető

Különdíjak:

• Europa Design Well Done Különdíj
• Trade Magazin Különdíj
• BKIK Különdíj – nem budapesti székhelyű vállalatnak

A pályázat részletes leírása és további információ ITT található.

Az eredetileg május végi határidő meghosszabbításával egy hónappal tovább nyújthatnak be pályázatot a korszerű elektromos töltőállomások telepítésében gondolkodó üzemeltetők.

A 28 milliárd forintos keretösszegű programban egy cég akár 4 milliárd forint állami hozzájárulást is elnyerhet új hálózati elemek létesítéséhez. A töltősivatagok fokozatos felszámolása közelebb visz az országos lefedettséghez, kényelmesebbé, vonzóbbá teszi a tiszta és csendes zöldautók használatát.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 nyarán több mint 2800 nyilvános töltőállomás állt az elektromos autósok rendelkezésére Magyarországon. A teljes állomány közel fele Budapesten és Pest megyében működik. A középső országrésztől távolabbi berendezések is jellemzően a hazai autópályák mentén és a népesebb nagyvárosokban üzemelnek.

A tavaly novemberben indult pályázat a kibocsátásmentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítésének ösztönzését hivatott szolgálni. Az elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkező vállalkozások minimum 100 millió és legfeljebb 4 milliárd forintot kaphatnak fejlesztéseik megvalósításához. Az alapesetben maximum 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelhez a projekt költségvetésének legalább 10 százalékát kitevő önrész is szükséges. A nagyvállalatok az elszámolható költségek 35, a középvállalkozások 55, a mikro- és kisvállalkozások pedig 65 százalékát kaphatják meg állami hozzájárulásként. Vissza nem térítendő támogatás például az energiatárolóval és/vagy megújuló áramtermelő egységgel felszerelt töltőállomások létesítésére adható.

A program kiemelt célja a vidéki töltőhálózat fehér foltjainak felszámolása. A támogatást igénylőknek legalább egy e-töltőállomás létesítését kell vállalniuk a ma még kevésbé ellátott járásokban. Az őszi indulást megelőzően egy kétkörös technikai felhívásban választhattak településeket az érdeklődők e kötelezettségük teljesítéséhez. Az újabb csatlakozók bekapcsolódása érdekében 2025. május 12. és 20. között, azonos céllal egy harmadik kört is lebonyolítanak.

Az új feltételeket is tartalmazó felhívás a pályázati honlapon érhető el. A módosítások részeként adminisztrációs könnyítések teszik egyszerűbbé a programban való részvételt. A kölcsönkérelmeket 2025. június 30-ig lehet benyújtani személyesen az MFB Zrt. ügyfélszolgálatán (1051 Budapest, Nádor utca 31.). A kölcsönszerződések megkötésének végső határideje is egy hónappal kitolódik, 2026 január végéig.

A kormány egy másik programban is támogatja a környezetkímélő közúti közlekedés hazai térnyerését. A vállalkozások 30 milliárd forintos keretösszegből igényelhetnek járművenként akár 4 millió forint állami hozzájárulást tisztán elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz megvásárlásához. A népszerű kiírásban eddig 24,8 milliárd forintot kötöttek le támogatási szerződésekben, 13,6 milliárd forintot ki is fizettek a nyerteseknek. A december elsejéig elérhető lehetőség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idén februárban és márciusban is rekordszámú e-autó állt forgalomba Magyarországon. A klímabarát flotta 2020 eleje óta a tízszeresére nőtt, mostanáig több mint 77 ezer kizárólag elektromos hajtású gépkocsi kapott zöld rendszámot hazánkban.

A Magyar Divat & Design Ügynökség legújabb kérdőívének célja, hogy naprakész képet adjon a kreatívipari vállalkozásokat érintő kihívásokról és lehetőségekről, valamint megalapozza a célzott fejlesztési stratégiákat. A beérkező válaszok hozzájárulnak ahhoz, hogy az Ügynökség hatékonyan támogathassa a szektor hosszú távú növekedését.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ), mint a hazai divat- és kreatívipar integratív szervezete, kiemelt céljának tekinti az iparág folyamatos monitorozását és fejlesztését. Ennek jegyében átfogó felmérést indít a szektor szereplőinek aktuális helyzetéről, a gazdasági változások és az iparági trendek hatásainak vizsgálatára. A kérdőív célja, hogy megalapozott szakpolitikai párbeszédek, célzott támogatási intézkedések és hosszú távú fejlesztési irányok születhessenek – a szektor valódi igényei mentén.

A kreatívipar az európai gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő és legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazata. Magyarországon is több tízezer embert foglalkoztat közvetlenül és közvetve, hozzájárul a gazdaság dinamizmusához, valamint az országimázs formálásához. A szektor szereplőinek erősítése gazdasági és kulturális szempontból is fontos.

A most induló kérdőív egy újabb mérföldkő az MDDÜ szakmai munkájában. A 2021-ben, a vírushelyzet hatásait vizsgáló felmérés alapján többek között stratégiai egyeztetések indultak az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint szakpolitikai javaslatok formálódtak az iparág hosszú távú fejlődését szolgálva. A mostani kérdéssor célja, hogy e folyamatokat friss, naprakész információkkal támogassa, és még pontosabb képet adjon a divat-, a design-, a szépség-, valamint a játékipari szektorról.

A kérdések többek között kitérnek a vállalkozások működési modelljeire és gazdasági helyzetére, a gyártási kapacitásokra és beszállítói kapcsolatokra, a nemzetközi jelenlét és exportlehetőségek lehetőségeire, valamint az oktatáshoz, utánpótlásképzéshez és szakmai közösségekhez fűződő viszonyokra is. A helyzetfelmérés a kreatívipari szereplők széles körének szól a kisebb vállalkozásoktól, kozmetikai cégeken át, egészen a tervezőkig, bútorgyártókig.

A kérdőív az alábbi linken érhető el: Kreatívipari Helyzetfelmérés
A kitöltés legfeljebb 30 percet vesz igénybe, és anonim módon történik.

Már magyarul is olvasható a tőzsdén nem jegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások számára készült önkéntes fenntarthatósági beszámolási szabvány (VSME) az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) honlapján- megkönnyítve a fenntarthatósági beszámolók elkészítését.

A magyar nyelvű fordítás jelentősen megkönnyíti a dokumentum értelmezését és gyakorlati alkalmazását a vállalatok számára, elősegítve a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási ESG-elvek beépülését a mindennapi döntéshozatalba. – közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Közhasznú Nonprofit Kft.

A tájékoztató szerint a fordítás kiemelt célja volt, hogy az érintettek számára is könnyen hozzáférhetővé váljon a fenntarthatósági beszámolás és vállalatirányítás szempontjából releváns, nemzetközi jelentőségű dokumentum. Bár a közzétett változat jelenleg nem minősül hivatalos fordításnak, szakmai gondossággal készült, és hűen tükrözi az eredeti szöveg tartalmát. A szabvány számos gyakorlati útmutatót tartalmaz az ESG-jelentést önkéntesen készítő magyar kkv-k számára, kiegészítve hasznos példákkal és számítási módszerekkel. A dokumentumban szereplő információk értékes segítséget nyújtanak az ESG beszámolók összeállításához. Ezen adatok révén a cégek könnyebben teljesíthetik a nagyvállalatok által előírt fenntarthatósági információs igényeket, megfelelhetnek a bankok, valamint a befektetők adatszükségleteinek, és hozzáférhetnek a fenntartható finanszírozási lehetőségekhez. Mindez támogatja hosszú távú növekedésüket és versenyképességüket.