Növelje vállalkozása versenyképességét! A GINOP Plusz-1.4.5-25 Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram lehetőséget nyújt a vállalkozása számára – akár komplex beruházások megvalósítása révén – a technológiai megújulásban, a fenntarthatóbb, hatékonyabb működés eléréséhez.

Szeretne fejlődni, modernizálni, új eszközöket, technológiákat beszerezni, zöld és digitális beruházásokat megvalósítani? Most itt a lehetőség:

– 0% kamatú beruházási hitel
– akár 30% vissza nem térítendő támogatással
– 150–600 millió Ft között igényelhető összeg
– kötelező: eszközbeszerzés és digitális vagy zöld fejlesztés

A GINOP Plusz-1.4.5-25 pályázat benyújtható: 2025. június 23. – 2026. december 31.

Összesen több mint 155 milliárd Ft áll rendelkezésre!

Vállalkozása jogosult rá, ha: legalább 3 lezárt üzleti évvel rendelkezik; éves árbevétele meghaladja a 100 millió Ft-ot; legalább 5 főt foglalkoztat.

További részletek: https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz/ginop-plusz/ginop_plusz-1.4.5-25/alapadatok

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen működő Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport elkészítette a vállalkozások által is jól hasznosítható Fogyasztóvédelem – fogyasztóvédelmi jog című könyvet.

Fogyasztóvédelem-fogyasztóvédelmi jog kiadvány 2025

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyarország, 2024 kiadvány megjelenésével egy időben kivezette az e-Polc-rendszert. A korábban e-Polcon megjelent évkönyvek és adattárak új, felhasználóbarát felületen, díjmentesen, regisztráció nélkül mindenki számára elérhetővé válnak.

A Központi Statisztikai Hivatal a felhasználók igényeinek minél teljesebb kiszolgálása, valamint a nyílt adat- és információhozzáférés érdekében díjmentesen elérhetővé teszi kiadványait. A hivatal több mint tíz évvel ezelőtt, 2013 augusztusában indította el az e-Polc-rendszert, amely a korábbi, CD-ROM-on megjelent kiadványokat és kiadványmellékleteket váltotta fel.

Az e-Polcra feltöltött tartalmak 2025-től nem bővülnek tovább, a korábban megvásárolt kiadványok a felhasználók számára azonban még 2026. december 31-ig elérhetők maradnak. A változásról minden regisztrált felhasználó részére a hivatal értesítést küld.

Az e-Polc-rendszer kivezetésével egy időben elindult egy új aloldal (www.ksh.hu/ksh-evkonyvek/) a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép.

Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A megállapodás célja a vállalkozások működési feltételeinek javítása és az üzleti környezet átláthatóságának erősítése.

Az együttműködési megállapodást Nagy Elek, az MKIK elnöke és Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke írta alá.

A dokumentum elsősorban a gazdasági szereplők számára fontos információk eljuttatásában, a digitális megoldások terjesztésében és újabb, a gazdaság kifehérítését elősegítő lépések kidolgozásában jelent komoly mérföldkövet. A megállapodással az MKIK és országos kamarai hálózata és a NAV tovább erősíti együttműködését. A két szervezet közösen dolgozik azon, hogy a gazdaság szereplőinek még inkább elérhetővé váljanak a jogkövető működést támogató, nyilvános és közhiteles információk, valamint egyszerűbbé és gyorsabbá váljon az adminisztráció és az adóval kapcsolatos ügyintézés.

A megállapodás további kiemelt céljai a digitális és mesterséges intelligencián alapuló megoldások elterjesztése a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások körében, illetve az adótudatosság növelése, valamint az önkéntes jogkövetés ösztönzése. A NAV adatainak visszacsatolásával és felhasználóbarát feldolgozásával az adatok nem csupán kötelezettségként, hanem üzleti értékként jelennek meg a vállalkozások számára.

Az együttműködés biztosítja az adózási információk hatékony és naprakész kommunikációját, valamint lehetővé teszi a NAV által biztosított statisztikai célú, anonim adatok kamarai hasznosítását is. Az MKIK ezekre az adatokra támaszkodva, a saját kutatóintézetén (MKIK GVI) keresztül készíthet kutatásokat, esettanulmányokat és elemzéseket, amelyek támogatják a vállalkozói szféra és a döntéshozók közötti párbeszédet.

A Kamara és a NAV közös munkája révén még több vállalkozáshoz juthatnak el az adóhatóság digitális szolgáltatásai, valamint az együttműködés révén például könnyebben kiszűrhetővé válnak a nem működő fantomvállalkozások. A két szervezet megállapodása és összehangolt munkája egy újabb fontos lépés azon az úton, amely az átláthatóbb, versenyképesebb és tudásalapú gazdasági környezet kialakításához vezet Magyarországon.

Forrás: nav.gov.hu

Enyhült a NAV egyik leghátrányosabb szankciója. Az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók két évre felkerülnek a NAV honlapján kihelyezett listára, ami jellemzően automatikus kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból, de mostantól – évente egyszer, a garanciális szabályok teljesülése esetén és a közzétételi bírság megfizetését követően – le lehet kerülni a listáról. A notórius mulasztó cégek, amelyek bevallási, bejelentési kötelezettségüket még a NAV felhívása ellenére sem teljesítik, a korábbi mulasztási bírság összegének a duplájára, 200 ezer forintra számíthatnak.

A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása az egyik legsúlyosabb adóügyi jogsértés, ilyenkor a NAV a kétmillió forintos összegű mulasztási bírság kiszabása mellett üzletzárást is alkalmazhat. De sok vállalkozást mégsem ez, hanem a törvény által kötelezően előírt közzétételi listára felkerülés érinti a leghátrányosabban, hiszen gyakorlatilag két évig semmilyen költségvetési támogatást nem kaphat az adózó, ha felkerül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vagy a NAV azon listájára, amelyen a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatói szerepelnek.

A hatályba lépett változás a jogbiztonságot is szolgálja, hiszen már nincs jelentősége annak, hogy melyik hatóság éri tetten az alkalmazottját bejelenteni elmulasztó munkáltatót, mert a NAV-nál is megnyílik a lehetőség a listáról történő lekerülésre.

Tekintettel a jogsértés súlyára, szükségesek garanciális szabályok is, így egyrészt egy évben csak egyszer lehet kérni a lekerülést, másrészt legfeljebb öt alkalmazott bejelentésének elmulasztása esetén vehető igénybe ez a fajta könnyítés. Harmadrészt meg kell fizetni a közzétételi bírságot is, amelynek mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese, így az összeg elérheti a 20 millió forintot is.

Változtak július 4-től a hiánypótlási felhívást is semmibe vevő cégekre vonatkozó bírság szabályok. A NAV ügyfél-centrikus, így jellemzően akkor, ha valaki nem teljesíti határidőben például a bevallási, adatszolgáltatási vagy pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, nem bírságol rögtön, hanem figyelmeztet. Ezekben a felhívásokban 15 napos határidőt ad a teljesítésre. Szombattól az a cég vagy más jogi személy, szervezet, amelyik még ez alatt sem pótolja a hiányosságát, 200 ezer forintos mulasztási bírsággal számolhat. A NAV még ezt követően is segít, újabb felhívást küld, amelyben az érintettek kapnak még egy lehetőséget, és ha 15 napon belül jogszerűen teljesítenek, a korábban kiszabott bírság mérsékelhető, de akár el is engedhető.

Forrás: nav.gov.hu

A közbeszerzési irányelvek szerint a tagállamok hivatalos jegyzékeket készíthetnek vagy tarthatnak fenn a közbeszerzésekben elismert szerződő felekről, szállítókról és szolgáltatókról. A Közbeszerzési Hatóság megújult minősített ajánlattevői jegyzékével kapcsolatban tájékoztatást tett közzé.

A Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 187. § (2) bekezdés aa) pontja alapján vezeti a minősített ajánlattevők jegyzékét, tanúsítva, hogy a jegyzéken szereplő gazdasági szereplők igazoltan nem állnak kizáró ok hatálya alatt, és megfelelnek az előírt pénzügyi-gazdasági továbbá műszaki-szakmai alkalmassági feltételeknek.

A jogintézmény 2025. május 20-tól különböző szintű minősítési kategóriák szerint, átdolgozott feltételek mellett, megújult rendszerben működik, számos előnyt nyújtva a közbeszerzésekben érintett gazdasági szereplők számára.

A minősített ajánlattevői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági szereplők számára jelentős mértékben csökkennek a közbeszerzési eljárásokban való részvétellel járó bürokratikus- és adminisztrációs terhek azáltal, hogy a névjegyzékben meghatározott feltételek mellett mentesülnek a közbeszerzési eljárásokon történő elinduláshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése és igazolások többszöri beszerzése alól.

Előzőkre figyelemmel csökken annak lehetősége is, hogy adminisztratív hiba okán a gazdasági szereplő hiánypótlásra legyen kötelezett, vagy ajánlata érvénytelen legyen. Emellett a jegyzéken való szereplés nem csak egy adott eljárásra, hanem egy évre szól, így ezen előnyök a bejegyzés teljes időbeli hatálya alatt érvényesülnek, azaz valamennyi olyan eljárásban, amelyben az ajánlattevő részt kíván venni az adott egy éves időszak alatt.

Mindennek eredményeként az ajánlattétel egyszerűsödik és kapacitások szabadulnak fel, így nem csak idő-, de költségmegtakarítás is jelentkezhet a gazdasági szereplőnél.
A minősítést megszerző gazdasági szereplők számára a Hatóság egy speciális logó használatát is biztosítja, mellyel a jogosult közvetlenül és egyértelműen jelezheti azt, hogy a Hatóság által meghatározott minősítési szempontoknak megfelelő ajánlattevőként kíván a közbeszerzési eljárásban részt venni.

A jegyzéken szereplés ténye emellett az ajánlatkérők számára is pozitív értékkel bír, hiszen az a Hatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás.

A minősített ajánlattevői rendszerre vonatkozó teljeskörű tájékoztatás a Közbeszerzési Hatóság honlapján érhető el.

A győri Széchenyi István Egyetemen induló szakirányú képzésekről és mikroképzésekről az alábbi linkeken keresztül tájékozódhatnak:

https://felveteli.sze.hu/szakiranyu-tovabbkepzesek-1

https://felveteli.sze.hu/mikrokepzesek-1

 

2025 őszén lehetőség nyílik vissza nem térítendő támogatás igénylésére a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, ha céljuk a munkakörülmények korszerűsítése, biztonságosabbá tétele.

A GINOP Plusz-3.2.5-24 kódszámú, „Munkakörülmények fejlesztése” című támogatás a munkavédelmi szint emelését segíti elő korszerű eszközök beszerzésével, ezáltal csökkentve a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kockázatát.

Ez a lehetőség különösen előnyös azoknak a vállalkozásoknak, akik hosszú távon is gondoskodnának munkavállalóik egészségéről és biztonságáról – miközben cégük versenyképességét is növelik.

Kik pályázhatnak?

A támogatás kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások számára érhető el, amennyiben:

• Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkeznek;
• kettős könyvvitelt vezetnek; A támogatás kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások számára érhető el
• legalább egy teljes, lezárt üzleti évvel rendelkeznek (365 napos, beszámolóval igazolt);
• és az előző üzleti évben legalább 1 fő volt az éves átlagos statisztikai állományi létszámuk.

Beadás

A támogatás két szakaszban indul: Dél-Alföld régió vállalkozásai 2025. szeptember 1. és szeptember 30. között adhatják be pályázatukat, míg az ország többi részéről (Budapest, Pest megye, Közép- és Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) 2025. szeptember 15-től október 14-ig lehet jelentkezni.

A támogatás

A támogatás mértéke 100%-os intenzitású is lehet. Az igényelhető összeg minimum 500.000 Ft, maximum 20 millió Ft lehet, attól függően, hány munkavállalót érint a fejlesztés. A maximális támogatás 1 millió forint lehet munkavállalónként.

Fontos, hogy az eszközönkénti nettó beszerzési ár nem haladhatja meg a 2 millió forintot, de ehhez járulékos költségek – mint a tervezés, telepítés, betanítás – is elszámolhatók meghatározott arányban. Előlegként legfeljebb 25% kérhető a támogatás összegéből.

A pályázat olyan beruházásokat támogat, amelyek a munkavédelmi szint emelését szolgálják. Ide tartozik többek között a munkahelyi zajcsökkentés, a korszerű világítás kiépítése, az ergonómiai fejlesztések (pl. kényelmesebb, egészségesebb munkaszékek), valamint a munkahelyi légállapot javítását szolgáló elszívó rendszerek beszerzése.

Támogatás nyerhető olyan fejlesztésekre is, amelyek az egyéni védőeszközök helyett kollektív védelmet biztosítanak, például gépburkolatok, elszívók, zajárnyékoló falak vagy biztonságosabb munkaeszközök használatával.

Továbbá lehetőség van anyagmozgatást megkönnyítő eszközök beszerzésére is, például manipulátorok vagy exoskeleton rendszerek alkalmazására. A cél minden esetben a munkavégzés biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tétele.

Miért érdemes pályázni?

Ez a támogatás lehetőséget nyújt arra, hogy olyan korszerű eszközöket és megoldásokat szerezzen be, amelyek nemcsak a munkavállalók egészségét védik, hanem hosszú távon hozzájárulnak a hatékonyság és a vállalati biztonság növeléséhez. A munkakörülmények fejlesztése pályázatból elérhető forrással ráadásul akár önerő nélkül, 100%-os támogatással is fejlesztheti cégét.

Forrás: Goodwill Kft.

A NAV két saját fejlesztésű, ingyenes felhő alapú alkalmazása, a NAV ePénztárgép és a NAV eNyugta már elérhető az App Store és a Google Play Áruház felületein.

Az e-pénztárgépeket 2025. július 1-jétől több százezer vállalkozás önkéntesen használhatja. Az új technológia csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit, környezettudatosabbá teszi működésüket és egyszerűsíti a nyugtaadási folyamatát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Nemcsak a cégek, hanem a vásárlók is profitálhatnak az e-pénztárgép és e-nyugta alkalmazások használatával, hiszen a fogyasztói jogok (garancia és jótállás) érvényesítése sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé válik. Emellett a rendszer továbbra is biztosítja a papíralapú nyugta lehetőségét azon fogyasztók számára, akik azt igénylik. Az intézkedések jelentős – 10-20 milliárd forintot kitevő – gazdaságfehérítő hatásának köszönhetően a fejlesztésekkel a fogyasztók és a vállalkozások mellett a magyar államháztartás is jól jár – emelte ki a minisztérium közleményében. Rámutattak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) két vadonatúj, saját fejlesztésű, ingyenes felhő alapú alkalmazása, a NAV ePénztárgép és a NAV eNyugta már elérhető az App Store és a Google Play Áruház felületein.

A kormány 2014-ben vezette be az online pénztárgép-rendszert. Az azóta bekövetkezett robbanásszerű digitális fejlődés hatására egyre nagyobb az igény arra, hogy az online pénztárgépeknél korszerűbb, fenntarthatóbb eszközök támogassák a vállalkozások munkáját.
Az online pénztárgépet 2028-ig használhatják a vállalkozások és fokozatosan térhetnek át az új e-pénztárgépes rendszerre, amelyek használata önkéntes. Ugyanakkor a jelenleg pénztárgépet nem használó vállalkozásoknak érdemes minél előbb átállni az új rendszerre a nyugtatömb alkalmazása helyett, hiszen 2026. szeptember 1-től digitálisan kell adatot szolgáltatniuk nyugtáikról.

A felhőalapú e-pénztárgép a gyakorlatban egy mobilalkalmazás. Ezzel új fejezet nyílik a nyugtaadásban, ugyanis egy okostelefon használatával minden eddiginél egyszerűbb módon állítható ki e-nyugta. Az alkalmazás célja, hogy a nyugtaadás egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb legyen: az átállással nyugtánként tíz forint spórolható meg.

Az e-pénztárgép mellett szól az is, hogy az azt használó vállalkozások mentesülnek bizonylatmegőrzési kötelezettségük alól, a NAV nyugtatára ugyanis 10 évig tárolja a beérkezett adatokat.

Több százezer vállalkozó számára ingyenesen biztosítják a lehetőséget arra, hogy e-pénztárgépet használjon a papíralapú nyugtatömb helyett. A NAV saját fejlesztésű, felhőalapú applikációja már elérhető, de más fejlesztők is engedélyeztethetnek ilyen alkalmazásokat: a forgalmazási engedély feltételei és a műszaki dokumentáció elérhető a NAV honlapján az eNyugta-aloldalon.

Így profitálnak a fogyasztók az e-nyugtából

Az e-pénztárgépet használó vállalkozások vásárlói – a NAV eNyugta alkalmazás vevői applikációjával – telefonjukra kaphatják a nyugtát. A fejlesztés hosszú távú célja, hogy a vásárlók elektronikusan követhessék minden költésüket.
Az új app támogatja a tudatos vásárlást, hiszen az alkalmazás segítségével elektronikusan gyűjthetők és visszakereshetők lesznek a garancia érvényesítéshez szükséges bizonylatok, miközben a vásárlás változatlanul anonim marad.

A fogyasztói jogok érvényesítése pedig sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé válik, mert senkit sem akadályoz jogai érvényesítésében a papír alapú nyugta elvesztése. Ugyanakkor az e-pénztárgép lehetővé teszi a nyomtatást, így a fogyasztó továbbra is a kezébe kaphatja a blokkot, ha azt igényli.

A fejlesztések célja – az adminisztráció csökkentése mellett – a gazdaság további fehérítése. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV várakozásai szerint ugyanis, ahogyan az online pénztárgépek bevezetése is jelentősen növelte a bejelentett forgalmat több ágazatban, az e-pénztárgép hosszú távon hasonló áttörést hozhat.

Egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy mindig érdemes egy-egy alkalmazás letöltésekor óvatosan eljárni, annak hitelességét ellenőrizni. Az adathalász támadások elkerülésében is segít a NAV, ugyanis honlapján közzéteszi az engedélyezett e-pénztárgépeket és vevői alkalmazásokat.

A NAV által fejlesztett ingyenes ePénztárgép, és eNyugta alkalmazás már elérhető a nav.gov.hu/ado/enyugta oldalon – ismertette közleményében a minisztérium.

Forrás: turizmus.com

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint júniusban a fogyasztók kissé pesszimistábbak lettek májushoz képest, de az üzleti szektor valamivel derűlátóbban tekint a közeljövőre. Így a GKI konjunktúra index ebben a hónapban stagnált. A cégek foglalkoztatási hajlandósága az előző havihoz képest alig változott, míg az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás nyolchavi mélypontjára esett.

A GKI üzleti bizalmi indexe – a májusi bő 2 pontos csökkenés után – júniusban egy ponttal emelkedett az előző megkérdezéshez képest, s ezzel értéke visszatért a három hónappal korábbi szintre. Ebben a hónapban az ipari várakozások érdemben javultak, az ágazat bizalmi indexe három ponttal emelkedett az előző megkérdezéshez képest. A kereskedelmi index nem változott, az építőipari 3, a szolgáltatói csaknem 2 ponttal csökkent. Ezek az elmozdulások nem változtattak az összképen, továbbra is az építőipar a legkevésbé és az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor júniusban lényegében nem változott az egy hónappal korábbihoz képest. Érdemi negatív változás csak az építőiparban következett be, a többi ágazatban nem. A következő három hónapban a vállalkozások 8%-a készül a létszám bővítésére, míg 12%-a szűkítené azt. Egy hónappal ezelőtt ez a két arány 9 és 12% volt.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése júniusban sem változott lényegesen, a legrosszabb értékelés most is az építőiparból érkezett.

Június a hatodik olyan egymást követő hónap, amikor az ár indikátor, azaz az üzleti szféra ár-képzési terveit egyetlen számba sűrítő mutató, az előző hónaphoz képest csökkent. Ennek eredményeként ez a jelzőszám nyolchavi mélypontjára esett. A kereskedelem kivételével minden szektorban csökkentek az áremelési szándékok. A következő három hónapban a cégek 17%-a szeretne árat emelni, míg árcsökkentésre 8%-a készül. Egy hónappal ezelőtt ez a két arány 20 és 8% volt.

Júniusban valamelyest romlottak a lakossági kilátások májushoz képest. A GKI fogyasztói bizalmi index – kétpontos csökkenés mellett – 19 havi mélypontjára csúszott vissza. A lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét kissé romlónak, a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait azonban enyhén javulónak értékelte az előző hónaphoz képest. Emellett az ország gazdasági helyzetét a következő egy évben romlónak gondolja, a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése nem változott. A lakosság inflációs várakozása enyhén emelkedett, a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás érezhetően romlott.

Az ábrák adatai megtalálhatók a mellékelt Excel-állományban.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége. Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.

A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.

Teljes tanulmány letöltése