keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Legfrissebb uniós pályázati lehetőségek

A vállalkozásoknak szóló uniós pályázati kínálat megtalálható az EU Funding & Tenders portálon, azonban a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) időről időre összegyűjti a legfrissebb, legrelevánsabb közvetlen uniós pályázati felhívásokat, amelyek ide kattintva elérhetők.

 

Társadalmi egyeztetésen a SZÉP kártya felhasználásának módosítása

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 76/2018 (IV. 30.) Kormányrendelet módosításáról szóló Kormányrendeletet (Szép Kártya felhasználás). A rendelet alapján, a Széchenyi Pihenő Kártya átmeneti időre hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz.

Az 5. § (1) bekezdésében foglaltak mellett az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerinti felhasználásnak minősül a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlásra 2026. április 30-ig történő felhasználás is. A kereskedő – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadása esetén – az alábbi főtevékenysége körében élelmiszer belföldi értékesítését végezheti a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére.

A Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetést elfogadó, a 21/A. § (2) bekezdése szerinti kereskedő gazdasági tevékenysége

TEÁOR kód                                                 Gazdasági tevékenység

4711                                                   Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

4721                                                   Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

4722                                                   Hús-, húskészítmény kiskereskedelme

4723                                                   Hal kiskereskedelme

4724                                                   Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem

4727                                                   Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. november 19-ig várják a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

A késő áfabevallások okait keresi a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levelet küld azoknak az adózóknak, akik havi vagy negyedéves áfabevallásukat a törvényi határidő után nyújtották be. A hivatal célja, hogy tisztázza a késedelem okát, és segítsen az adózóknak a határidő-csúszások elkerülésében, az adó pontos bevallásában és befizetésében.

A hivatal azokat az ügyfeleket keresi meg, akik 2025-ben késve adták be áfabevallásukat. A NAV egészen pontosan arra kíváncsi, miért nem sikerült tartani a határidőt. A választ a hatóság ePapíron várja.

A késedelem okának ismertetésével a válaszadók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a NAV pontosabban megértse az ügyfelek viselkedését, az ügyintézés esetleges akadályait, nehezítő körülményeit.

A bevallási és befizetési határidők betartása nemcsak a vállalkozások átlátható és megbízható működését segíti, hanem a gazdasági adatok naprakészen tartását is garantálja, mindemellett támogatja a NAV adatfeldolgozási feladatait is. Nem beszélve arról, hogy a késedelem minden napjára, ha van fizetendő adó, akkor automatikusan számítódik a pótlék. A vállalkozás a késedelem miatt nemcsak a mulasztási bírságot kockáztatja, hanem a nullás igazolást is. Addig ugyanis, amíg nem érkezik be a bevallás, nem adható ki a nemleges igazolás.

Elérhető az Európai Innovációs Tanács 2026-os munkaprogramja

Az Európai Bizottság elfogadta az Európai Innovációs Tanács 2026-os munkaprogramját. Ez több mint 1,4 milliárd euró értékű finanszírozási lehetőséget nyit meg stratégiai technológiák és bővülő vállalatok számára.

Az EIC 2026-os munkaprogramja öt fő program keretében részletezi a finanszírozást:

  • EIC Pathfinder (262 millió euró) multidiszciplináris kutatócsoportok számára, hogy olyan jövőbe mutató kutatásokat végezzenek, amelyek technológiai áttörésekhez vezethetnek (legfeljebb 4 millió euró összegű támogatások).
  • EIC Transition (100 millió euró) a kutatási eredmények innovációs lehetőségekké alakítására, az EIC Pathfinder, az Európai Kutatási Tanács Proof of Concept, a Horizon Europe 2. pillér (társadalmi kihívások) együttműködési projektjei és a kutatási infrastruktúra projektek eredményeinek nyomon követésére (legfeljebb 2,5 millió euró összegű támogatások).
  • Advanced Innovation Challenges (6 millió euró) a magas kockázatú, keresletvezérelt, mélyreható technológiai innovációk támogatására, amelyek átalakító potenciállal rendelkeznek, különösen azokon a területeken, ahol kiterjedt kutatás folyik, de hiányzik a kereskedelmi hasznosítás (300 000 euró átalányösszeg).
  • EIC Accelerator (634 millió euró) start-upok és kkv-k számára, hogy olyan innovációkat fejlesszenek és terjesszenek, amelyek új piacokat hozhatnak létre vagy megzavarhatják a meglévőket (2,5 millió euró alatti támogatások, 0,5–10 millió euró közötti befektetések).
  • Az EIC Strategic Technologies for Europe Platform (STEP) Scale Up (300 millió euró), amely további tőkefinanszírozást biztosít ígéretes vállalatok (kkv-k, induló vállalkozások, spin-offok és kis- és közepes kapitalizációjú vállalatok) számára, amelyek kritikus területeken ösztönzik az innovációt, hogy segítsen nekik 50 millió euró vagy annál nagyobb magánbefektetési köröket biztosítani üzleti tevékenységük további bővítéséhez (10–30 millió euró közötti befektetések).

Minden esetben az innovátoroknak nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást kiegészíti a vezető szakértelemhez, vállalatokhoz, befektetőkhöz és ökoszisztéma szereplőkhöz való hozzáférést biztosító, széles körű üzleti gyorsító szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

Főbb pontok

  • Az EIC Advanced Innovation Challenges kísérleti program: híd a következő Horizon Europe programhoz

A 2026-os EIC munkaprogram egy új, az amerikai ARPA-modell ihlette megközelítést fog kipróbálni: merész, kihívásorientált finanszírozás áttörő technológiák számára. Az Advanced Innovation Challenges olyan magas kockázatú, nagy haszonnal járó projekteket fog támogatni, amelyek olyan területeken valósulnak meg, ahol Európa erős a kutatásban, de túl gyakran lassú az ötletek tényleges termékekké és vállalkozásokká alakításában.

  • Gyorsabb, egyszerűbb és robusztusabb pályázati eljárás az EIC Accelerator számára

2026-tól a pályázati eljárás egyszerűbb (például a teljes pályázati űrlapok 50 oldalról 20 oldalra csökkennek), gyorsabb (például az értékelések 6 hónap helyett 2 havonta történnek) és robusztusabb (például a technológia mélyreható értékelésével, előre látva a befektetésekhez szükséges átvilágítást) lesz.

  • A startupok és a scaleupok stratégiájának támogatása

A 2026-os munkaprogram tartalmazza a startupok és scaleupok stratégiájában meghatározott számos intézkedés végrehajtásának támogatását. Ez magában foglalja az Európai Vállalati Hálózat támogatását, az EIC sikeres vállalati napjainak és a nemzetközi piacokhoz és partnerekhez való hozzáférés támogatását szolgáló megerősített szolgáltatások alapján, valamint egy nemek közötti egyenlőségi indexet, amely nyomon követi a nők részvételét az innovációs ökoszisztémában.

 

Meghirdetésre került a 34. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat

A Magyar Innovációs Szövetség – a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, valamint több szakmai szervezettel együttműködve – meghirdette a 34. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.

A felhívásra azok a hazai vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek 2025-ben megvalósított, mérhető üzleti vagy társadalmi haszonnal járó innovációs eredményt értek el.

A pályázat célja, hogy bemutassa a hazai innováció legkiemelkedőbb példáit, és ösztönözze az innovatív, környezetbarát és fenntartható megoldások elterjedését. Újdonság, hogy az idei évben jelöléssel is bekerülhetnek vállalatok a pályázók közé: az ökoszisztéma meghatározó szervezetei 2025. november 30-ig ajánlhatnak innovatív cégeket.

Milyen díjakat lehet elnyerni?

A 2025. év legjelentősebb innovációs teljesítményét idén is a Magyar Innovációs Nagydíj ismeri el. Emellett kilenc további ágazati innovációs díj kerül átadásra:

  • évi KKV Innovációs Díj
  • évi Ipari Innovációs Díj
  • évi Informatikai Innovációs Díj
  • évi Agrár Innovációs Díj
  • évi Energiaügyi Innovációs Díj
  • évi Környezetvédelmi Innovációs Díj
  • évi SZTNH Iparjogvédelmi Innovációs Díj
  • évi Deep Tech „Alapkutatástól az Innovációig” Díj
  • „2025. év legjobb startup vállalkozása” Díj (a legeredményesebb, 2023. január 1. után alapított innovatív startup számára)

Hogyan lehet jelentkezni?

A pályázatra két módon lehet bekerülni:

  1. Jelölés útján– a Magyar Innovációs Szövetség által felkért szakmai szervezetek ajánlásával.
    Jelölési határidő: 2025. november 30. (éjfél)
  2. Önálló pályázat benyújtásával– minden vállalat saját pályaművet is leadhat, függetlenül attól, történt-e jelölés.
    Pályázati határidő: 2026. február 9. (éjfél)

A pályázat beadása a következő oldalon történik:
www.innovacio.hu/innonagydij

A feltöltendő dokumentumok és részletes követelmények szintén itt érhetők el.

Díjátadó

A díjak ünnepélyes átadására 2026. március 19-én, a Néprajzi Múzeumban megrendezett InnoSummit konferencián kerül sor. A díjazottak megkapják a Magyar Innovációs Nagydíj védjegy használati jogát, amely jelentős szakmai presztízst biztosít.

A pályázati felhívás teljes szövege és minden további részlet IDE kattintva olvasható.

Fontos változások és új határidők a Karbonvám területén

Hivatalossá váltak az Omnibus javaslatcsomag részeként bejelentett CBAM-könnyítések, ugyanis az Európai Parlament és a Tanács 2025. október 17-én kihirdette az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (ismertebb nevén CBAM vagy karbonvám) egyszerűsítésére irányuló rendeletet.

A legjelentősebb változás az új tömegalapú küszöbérték bevezetése, amelynek értelmében azok az importőrök, akik egy naptári évben összesen legfeljebb 50 tonna nettó tömegű CBAM-köteles árut hoznak be az Európai Unió területére, mentesülnek valamennyi CBAM-kötelezettség alól. A CBAM éles szakaszának 2026. január 1-i elindulásával karbonvám-köteles terméket kizárólag ún. “engedélyezett nyilatkozattevői” státusz birtokában lehetséges importálni az Európai Unió területére.

A státuszt azelőtt szükséges megszerezni az illetékes tagállami hatóságtól (Magyarországon a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól), mielőtt az adott gazdálkodó CBAM-köteles importjai meghaladják az évi 50 tonnás küszöbértéket. A várhatóan nagy mennyiségben beérkező engedélykérelemre tekintettel a módosító jogszabály ugyan tartalmaz egy 3 hónapos halasztást, a tagállami hatóságok ezt egységesen akként értelmezik, hogy az érintett gazdálkodók csak akkor folytathatják CBAM-köteles termékeik importálását 2026-ban, amennyiben 2025. december 31-ig benyújtják az engedélykérelmet.

Az egyszerűsítések kiterjednek a jelentéstételi kötelezettség gyakoriságára is. A negyedéves adatszolgáltatást 2026-tól kezdve felváltja az éves jelentéstétel, amely a tárgyévet követő szeptember 30-án lesz esedékes. A 2026-ban importált CBAM-köteles termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek tehát legkésőbb 2027. szeptember 30-ig kell eleget tenni.

Az EY kapcsolódó cikkét ide kattintva, még a PwC kapcsolódó hírét ide kattintva olvashatja el.

Minden gazdálkodó szervezet számára szükséges piaci minősített elektronikus aláírás

Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (AVDH) szolgáltatás 2025. október 31-én véglegesen megszűnt, így 2025. november 1-jétől minden gazdálkodó szervezet képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell rendelkeznie az elektronikus ügyintézéshez és nyilatkozattételhez. Mivel elektronikus ügyintézés során elektronikusan kell hitelesíteni az iratokat, így ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek eleget tudjanak tenni az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségüknek, a gazdálkodó szervezet képviselői kötelesek minősített elektronikus aláírással rendelkezni.

A minősített elektronikus aláírás azt jelenti, hogy ahhoz személyi azonosító okmánnyal (személyi igazolvány, vagy útlevél) történő, a személyes jelenléttel egyenértékű személyazonosítás szükséges, ez alapján a szolgáltató egy névre szóló elektronikus igazolványt ad, ez a tanúsítvány. Ezen túlmenően kapunk egy úgynevezett titkos kulcsot, amit egy bevizsgált (hardver)eszközön tárol a szolgáltató. Ez biztosítja a biztonság legmagasabb szintjét.

A minősített elektronikus aláírást az egész Európai Unióban mindenki köteles elfogadni, és az a kézi aláírással egyenértékű. A minősített elektronikus aláírás ún. teljes bizonyító erejű magánokiratot hoz létre, ami azt jelenti, hogy a bíróság azt köteles valódinak elfogadni, és annak kell bizonyítani az okirat valótlanságát, aki vitatja az aláírást (és nem annak kell az irat valódiságát, aki az okiratot bemutatja). A minősített elektronikus aláírás hiteles, ami azt jelenti, hogy minden hatóság köteles elfogadni, hogy az aláírás attól származik, akinek a neve a tanúsítványon szerepel.

Ezzel szemben a (jelző nélküli) fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem hoz létre teljes bizonyító erejű magánokiratot. Minősített tanúsítvány nélküli fokozott biztonságú elektronikus aláírás írásbeli lehet, de teljes bizonyító erejű nem, és hiteles sem lesz (321/2024. korm. Rendelet 31. §), így nem használható fel sem cégeljárásban, sem ingatlan-nyilvántartási eljárásban, sem sehol, ahol a jogszabály teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy hiteles iratot követel meg (a 321/2024. Korm. Rendelet 44. § főszabályként mindenhol hiteles másolatot követel meg, ha az irat papír alapú). Amennyiben egy cég képviseletében vásárolunk magunknak minősített elektronikus aláírást, akkor javasolt a minősített aláírói tanúsítványt a cégjegyzékbe bejegyeztetni.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztató anyaga szerint 2025. november 1. napjától az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfeleknek az elektronikus úton történő ügyintézéshez megfelelő – minősített – elektronikus aláírás tanúsítvánnyal és időbélyegző szolgáltatással szükséges rendelkezni a foglalkoztatási fő/osztálynál történő ügyintézéskor.

A bizalmi szolgáltatóktól és a beszerezhető tanúsítványokról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hatósági nyilvántartást vezet, ami ITT érhető el. A bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartások (Minősített szolgáltatások) IDE kattintva érhetők el.

A nyilvántartásban a már korábban általunk is ajánlott szolgáltatók szerepelnek:

 Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek jelenleg nincs halaszthatatlanul szükségük elektronikus aláírásra, nem feltétlenül indokolt az azonnali beszerzés, ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy bármikor előállhat olyan helyzet, amikor elengedhetetlenné válik az elektronikus aláírás használata. Előfordulhat, hogy egyes vállalkozások működésük során soha nem igénylik ezt a szolgáltatást, ugyanakkor bármikor — akár a közeljövőben, akár későbbi időpontban — keletkezhet olyan jogi vagy adminisztratív kötelezettség, amelyhez elektronikus aláírás szükséges.

Pozitív az adategyeztetési mérleg az egyszerűsített foglalkoztatásban is

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április óta három etapban kezdeményezett adategyeztetést olyan a cégeknél, amelyek ugyan bejelentették az egyszerűsített foglalkoztatást, ám járulékbevallásukban nem szerepeltették a munkavállalót. Az eljárások mérlege pozitív: a vállalkozások 80 százaléka együttműködött.

A NAV kockázatelemzése előzetesen 568 eltérést azonosított, amelyek összesen 352 foglalkoztatottat és 3105 munkanapot érintettek. A hivatal ezen eltérések miatt kereste meg a kiválasztott adózókat. Az adategyeztetés ezúttal is az Ügyfélportálon zajlott, egy egyszerű, néhány kérdéses online kérdőív kitöltésével.

A folyamat során az adózók és könyvelőik együttműködők voltak, a megkeresettek csaknem fele már az első napon átvette az értesítést az elektronikus tárhelyén. A tapasztalatok azt mutatják, az új eljárás egyre inkább beépül a gyakorlatba, amit az is jelez, hogy az előző kampányokhoz képest a felére csökkent a telefonos adózói megkeresések száma.

Az előzetes elemzés és az adózók válaszai egyaránt arra világítottak rá, hogy a hibák elsöprő többsége az M-lapok hiányából fakadt: a foglalkoztatást ugyan bejelentették, de a járulékbevallás részletező adatai elmaradtak. A rendezetlen közterhek csaknem 64 százalékára vonatkozóan érkezett pótlólagos bevallás az adategyeztetés alapján. Ugyanakkor ezeknek csak mintegy 45 százalékához kapcsolódott tényleges befizetés. Ez arra utal, hogy míg a könyvelők többnyire elvégzik az adminisztratív korrekciókat, az adózók konkrét fizetési hajlandósága jóval visszafogottabb.

Az adategyeztetési eljárás mérlege azt mutatja, hogy a megkeresett adózók 78 százaléka kitöltötte a kérdőívet, és az azonosított eltérések 56 százalékát rendezték is. Mindössze 11 esetben volt szükség bírság alkalmazására a kérdőív be nem küldése miatt. Azoknál, akik ugyan kitöltötték a kérdőívet, de kötelezettségeiket nem rendezték, a NAV ellenőrzést indított, míg a részben teljesítőket támogató eljárással segítette.

A tapasztalatok alapján az eljárás nemcsak a véletlen adminisztratív hibák gyors javítását teszi lehetővé szankciók nélkül, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy az adózók hosszú távon tudatosabban és fegyelmezettebben teljesítsék bejelentési és bevallási kötelezettségeiket. A NAV továbbra is folytatja az adatelemzésen alapuló megkereséseket, hogy az ellenőrzési kapacitásokat a tényleges mulasztásokra összpontosíthassa, miközben támogatja azokat az adózókat, akik készek a gyors és együttműködő korrekcióra.

A digitalizáció hatása: az EU munkavállalóinak 30%-a használ mesterséges intelligenciát

Első, egész EU-ra kiterjedő felmérés a témában friss adatokat ad a munkahelyi digitális eszközhasználatról, a digitális megfigyelésről és az algoritmikus munka-irányítás gyakorlatáról valamennyi uniós tagállamban.

Ma már a munkavállalók kilencven százaléka számítógépekre, mobil eszközökre és irodai szoftverekre támaszkodik a munkája ellátásához, miközben a dolgozók 30%-a használ mesterséges intelligencia eszközöket, különösen nagy nyelvi modelleken (LLM-ek) alapuló chatbotokat. Az EU-ban közel négy dolgozóból egy (37%) esetében figyelik a munkaidejüket.

Ezek az eredmények egy 2024–2025-ben végzett, a Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Befogadásért felelős Főigazgatóságával együttműködésben készült új felmérésből származnak. A vizsgálatban az EU mind a 27 tagállamából összesen 70 316 munkavállaló vett részt, és az eredményeket a JRC tanulmánya publikálja: Digital monitoring, algorithmic management and the platformisation of work in Europe (Digitális megfigyelés, algoritmikus irányítás és a munka platformizálódása Európában).

A tanulmány a munkahelyi digitális eszközhasználatra — így az MI-re is — fókuszál, vizsgálja a digitális megfigyelés elterjedtségét és jellegzetességeit, valamint az algoritmikus irányítás mértékét és országonkénti eltéréseit az EU-ban.

A szerzők bemutatják, hogyan alakítja át a digitalizáció a munkadinamikait, felvetve kérdéseket az adatvédelemről, az autonómiáról és a munkaterhelésről.

A digitális eszközök általános elterjedtsége és az MI terjedése

A munkavállalók túlnyomó többsége (90%) ma már digitális eszközökre támaszkodik a munkája elvégzésében, ami minden ágazatban átalakítja a munkakörnyezetet. Az MI használata a munkahelyen egyre gyakoribbá válik: az EU munkavállalóinak 30%-a használja azt, különösen szöveggel kapcsolatos feladatoknál, mint az írás és fordítás.

Az írás az összes felhasználás 65%-át teszi ki, ezt követi a fordítás (59%), az adatok feldolgozása és ötletek megvitatása (38%), átiratkészítés (28%), képalkotás/generálás (27%), tervezés és ütemezés (24%) és ügyféltanácsadás (19%).

Az MI-használat különösen magas az északi és közép-európai országokban. Az MI alkalmazása jelentősen eltér a különböző foglalkozási ágazatok között, az irodai jellegű munkakörök vezetnek az elterjedésben.

Digitális megfigyelés: nő az adatgyűjtés képessége

A digitális megfigyelés ma már jelentős felügyeleti eszköz a munkahelyeken: a munkavállalók 37%-át figyelik munkaidejükre vonatkozóan, és 36%-át belépési/kilépési időkre. A munkavállalók fizikai helyzetének nyomon követése és a munkavállalói tevékenységek digitális eszközökkel történő monitorozása általában ritkább.

Az előbbi típusú megfigyelés gyakoribb olyan ágazatokban, mint a közlekedés, az építőipar vagy a gyártás, míg az utóbbi jellemzően a pénzügyi szektorban, a közigazgatásban és az ICT szektorban fordul elő.

A két leggyakoribb digitális megfigyelési módon — munkaidő és belépési/kilépési mozgások kártyás nyomon követésén — túl léteznek még más megoldások is. Az internet-használat monitorozása, CCTV alkalmazása, valamint a hívások, az internet-használat és a járművek helyzetének követése meglehetősen elterjedt a közép- és kelet-európai országokban.

Algoritmikus irányítás: automatizáció a munkaerő-koordinationban

Az algoritmikus irányítás, bár kevésbé elterjedt, mint a digitális megfigyelés, teret nyer, és Európa országaiban és munkahelyein meglehetősen változatos mintázatot mutat.

A felmérés azt mutatja, hogy az EU munkavállalóinak 24%-ának automatikusan osztják be a munkaidejét. Ezt a megközelítést gyakran kísérik olyan algoritmusok, amelyek a feladatok prioritását határozzák meg.

Egy másik, jelenlévő, de kevésbé elterjedt algoritmikus irányítási forma az, hogy az EU munkavállalóinak 13%-a esetében a teljesítményt automatikusan értékelik és jutalmazzák.

Platformizáció: az új munkaparadigma

A platformizáció fokát — azaz a digitális eszközhasználat és a digitális megfigyelés/algoritmikus irányításnak való kitettség kombinációját — figyelembe véve a tanulmány hat munkavállalói kategóriát különít el, és megadja arányukat az uniós munkaerőn belül:

  • 6% nem használ digitális eszközöket és nem érinti őket semmilyen platformizáció.
  • 33% használ digitális eszközöket platformizáció nélkül: nincsenek kitéve digitális megfigyelésnek
    vagy algoritmikus irányításnak.
  • 42% részleges platformizációnak van kitéve: legalább egyfajta digitális megfigyelésnek és egyfajta algoritmikus irányításnak.
  • 9% információs platformizációnak van kitéve, azaz tevékenységfigyelésnek és algoritmikus értékelésnek — ez leggyakrabban a pénzügyi és biztosítási szektorokban fordul elő.
  • 7% fizikai platformizációnak van kitéve, főként olyan ágazatokban, mint a bányászat, a közlekedés és a logisztika.
  • 2% az EU munkavállalóinak teljes mértékben platformizált.

Hatás a munkakörülményekre

Az eredmények azt sugallják, hogy a teljes és a fizikai platformizáció gyakran negatív munkakörülményekkel korrelál, ideértve a megnövekedett stresszt és a csökkent autonómiát. Ezzel szemben az információs platformizációnak — amelyet tevékenységfigyelés és algoritmikus értékelés jellemez — kevesebb negatív következménye látszik; ez a típus jellemzően otthoni munkavégzéshez kötődik.

Következmények a politikák számára és további kutatási irányok

Egyes, digitális megfigyelés és algoritmikus irányítás kombinációi esetén gondosan mérlegelni kell a potenciálisan negatív munkakörülmény-befolyásokat. Ez az új tanulmány egyedi adatokat kínál a munka digitalizációjának hatásáról, és értékes forrást jelent a Bizottság erre irányuló erőfeszítéseihez, többek között a Minőségi Munka Útvonalhoz (Quality Jobs Roadmap) és az algoritmikus irányításra vonatkozó kezdeményezéséhez.

A jelentés hangsúlyozza a társadalmi partnerek és a döntéshozók összehangolt fellépésének szükségességét annak biztosítására, hogy a munka folyamatban lévő digitalizációja egyszerre legyen gazdaságilag előnyös és társadalmilag felelős.

Háttér

A munka digitalizációja gyors technológiai előrelépések és olyan uniós politikák közepette zajlik, amelyek célja az innováció előmozdítása miközben védik a munkavállalói jogokat. A JRC Algorithmic Management and Platform Work (AIM-WORK) felmérés és átfogó elemzése alapos, friss pillanatképet ad arról, hogyan alakítja át a digitális forradalom az európai munkavilágot mély és egyenetlen módon.

A tanulmány korábbi JRC-felmérésekre épít, és szélesebb perspektívát nyújt a munka digitalizációjáról az EU-ban. Kiemeli a folyamatos kutatás fontosságát annak megértéséhez, hogyan hatnak a különböző digitális eszközök, a megfigyelés és az MI az egyes ágazatokra és régiókra.

Forrás: Európai Bizottság

KSH Heti Monitor – 2025. Október

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Heti Monitor október havi gyűjteménye, valamint annak grafikonkészlete Excel formátumban alább csatolva letölthető:

 

KSH_Monitor_2025_10_15

KSH_Monitor_2025_10_15

KSH_Monitor_2025_10_22

KSH_Monitor_2025_10_22

KSH_Monitor_2025_10_29

KSH_Monitor_2025_10_29