A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című program ötödik szakaszában korszerű konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére, energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, illetve nagyobb beruházások megvalósításához igényelhetnek pályázatonként 1 millió forintos forrást a vidéki, egész évben nyitva tartó büfék 2024. október 15-től november 30-ig. A jelentkezést minimális adminisztráció mellett az NTAK rendszeréből indíthatják a pályázók.

A pályázati felhívások elérhetőek a kisfaludyprogram.hu weboldalon. A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című programmal kapcsolatban az ügyfélszolgálat a +36 1 550-1855-ös telefonszámon hívható, e-mailben pedig elérhető a turisztika@1818.hu e-mail címen keresztül.

A támogatási program további ütemeiben az italüzletek és a bárok adhatják majd be pályázatukat.

 Az igyutazunk.hu kapcsolódó cikke ide kattintva olvasható el. A turizmus.com cikke pedig ide kattintva érhető el.

TARTALOM:

Bérváltozások és a minimálbér emelésre adott válaszok
A cégvezetők 73%-a növelte vagy tervezi növelni az átlagbért.

Késedelmes fizetés és lánctartozás a hazai vállalkozások körében
A hazai vállalkozások 71 %-ának tartozik legalább egy partnere és 16% lánctartozás miatt nem tud fizetni.

Nemzetközi tendenciák
Németországban és az USA-ban romló bizalmat jeleznek, Franciaországban és Kínában növekedés látható.

Gazdasági Havi Tájékoztató 2024 szeptember

A Magyar Közlöny 101. számában megjelent a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelete.

A rendelettervezetet 2023. novemberében Lantos Csaba energiaügyi miniszter megkeresésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal, illetve az MKIK Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Kollégiumával együttműködve véleményezte. A társadalmi egyeztetés lezárulta után az Energiaügyi Minisztérium további konzultációra hívta az MKIK-t a bevezetés előtti hatásvizsgálat elvégzése érdekében.

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet módosítása kimondja:

• „9.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 6. mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1.  napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028.  január 1.  napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.

Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet módosítása kimondja:

• 15.  § (1) E rendeletnek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.  (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014.  (III. 25.) VM rendelet módosításáról szóló 18/2024. (X. 4.) EM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 4.  mellékletét a Módr. hatálybalépése előtt indult engedélyezési eljárások esetében, továbbá azon létesítmények esetében, amelyek a Módr. hatálybalépésekor környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek, de nem rendelkeznek használatbavételi engedéllyel, 2027. január 1. napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó, a Módr. hatálybalépésekor végleges környezetvédelmi engedéllyel és használatbavételi engedéllyel is rendelkező létesítmények esetében a Módr. által módosított határértékeket 2028.  január 1.  napjától kell alkalmazni. Ezen létesítmények üzemeltetői 2027. december 31-ig gondoskodnak a vonatkozó környezetvédelmi engedélyek módosításáról.”

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága 2024. szeptember 27-én meghirdette a 2024. évben egyes közvetlen irányítású uniós programok keretében megvalósuló projektek önerőköltségének hazai forrásból történő támogatásához c. felhívását.

Az új konstrukció célja a magyar pályázók támogatása már benyújtott, közvetlen uniós projektjük megvalósításában. A Felhívás lehetőséget nyújt az Európai Bizottság felé már benyújtott pályázatok önerő támogatására, többek között költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, egyesületek, egyházi jogi személyek, alapítványok és többségi állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok számára. 

A támogatási kérelmek befogadására a Felhívás közzétételétől folyamatosan, a forrás kimerüléséig van lehetőség.

Az igényelhető támogatás:

• minimális összege:  1.000.000 Ft,
• maximális összege: 100.000.000 Ft.

A támogatási igénnyel, a támogatással és az elszámolással kapcsolatos részletes tájékoztatást a www.palyazat.gov.hu és a www.kormany.hu oldalon elérhető Támogatási és elszámolási útmutató tartalmazza.

További információ a lebonyolitoEU@szechenyiprogramiroda.hu e-mail címen kérhető.

 

A Kúria a Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban.

A Kúria döntése számos olyan társaság számára nyitja meg a helyi iparűzési és innovációs járulékfizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségét, melyek az eddigi joggyakorlat alapján nem élhettek ezzel.

A Kúria a tényállás kapcsán a következő szempontokat nézte:

• a bejövő és kimenő szerződések vállalkozási jellegét, valamint

• az alvállalkozói teljesítések megfelelő nyilvántartását.

Ezeknek a kérdéseknek komoly jelentősége van, hiszen a helyi iparűzési adó szempontjából való levonhatóságnak alapvető feltétele, hogy mind az igénybe vett, mind a nyújtott szolgáltatás vállalkozási szerződésnek minősüljön, valamint e kettő összekapcsolható legyen.

Az ítéletet követően számos vállalkozás számára megnyílhat a lehetőség az általa igénybe vett alvállalkozói teljesítés értékének levonhatóságára, azonban érdemes ennek a feltételeit megfelelően értékelni és a szerződések tartalmát, illetve a nyilvántartások felülvizsgálatát elvégezni.

A magyarországi gyártócégek számára fontos áttekinteni mind az alapanyag- és szolgáltatás-beszerzéseket, mind az értékesítéseket, egyúttal szükséges validálni azt, hogy helyi iparűzési (és innovációs járulék) adóalap szempontból megfelelően sorolták-e be az egyes tételeket, ezáltal optimalizálva a helyi iparűzési adó és innovációs járulékfizetési kötelezettségeket.

A fenti kérdéskör témájában további információkat a Pwc hírlevele tartalmaz.

Az Energiaügyi Minisztérium közleményt adott ki, melyben közölték, hogy hazánkban mostantól az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására szigorúbb szabályok fognak vonatkozni.

Az új szabályozás egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket állapítja meg, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító (CMR) és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán (NCM) anyagokra.

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek módosítását a tárca az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett.

Ennek eredményeképpen:

• a számottevően szigorúbb rendelkezéseket az új beruházások esetében – azaz amelyek környezetvédelmi engedélyezési eljárása még nem indult el – a jogszabály hatályba lépésétől kell alkalmazni, a folyamatban lévő engedélyezéseknél pedig 2027. január 1-jétől.
• A már működő gyárak esetében az új, eddiginél jóval szigorúbb kibocsátási határértékeket 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

• A kapcsolódó engedélyek módosítását minden esetben az üzemeltetőknek kell kezdeményezni.

A szabályozás módosítása ezáltal tovább növeli a környezetvédelmi elvárásokat a beruházókkal szemben, ami a környezetünk és a magyar emberek egészségének védelmét egyaránt szolgálja.

A PwC hírlevelében megjelent cikk a 2023. június 29-én hatályba lépett erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló 2023/1115/EU rendelethez (EUDR) kapcsolódó új Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) közleményt ismerteti.

Az előkészületek állapotáról szóló globális visszajelzések alapján a Bizottság javasolta a felkészülési idő meghosszabbítását. Amennyiben a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyja a javaslatot, a jogszabály 2025. december 30-tól lenne alkalmazandó a nagyvállalatok, 2026. június 30-tól pedig a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Ez a 12 hónapos hosszabbítás tekinthető bevezetési időszaknak, így hozzájárulva a megfelelő és hatékony végrehajtáshoz.

A Bizottság közzétett egy új iránymutatást is, amely még egyértelműbb leírást ad a vállalatok és a végrehajtó hatóságok számára, illetve segíti a szabályok alkalmazását. Az iránymutatás 11 fejezetből áll, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak, mint például a jogszerűségi követelmények, az alkalmazás időkerete, a mezőgazdasági felhasználás és a termékkör pontosítása.

A Bizottság közzétett a rendelethez kapcsolódó GYIK dokumentumot, amely több mint 40 új választ tartalmaz a különböző érdekelt felek által világszerte feltett kérdéseire.

Ezen felül egy új weboldal is létrehozásra került a makro- és kisvállalkozások számára, mely különböző összefoglalókat tartalmaz a témában.

2024. szeptember 30-án a Magyar Közlöny 2024. évi 98. számában megjelent a 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről.

A határozat célja, hogy Magyarországon hatékonyan, a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon, a 2024/1689/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához létrejöjjön egy olyan szervezet, amely egyúttal működteti a Rendeletben előírt szabályozói tesztkörnyezetet is.

Ezen kívül jogszabály hozza létre a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely a Rendelet végrehajtásával összefüggő iránymutatások, állásfoglalások kiadására lesz jogosult. A Tanácsba az alább felsorolt szervezetek delegálnak tagot:

• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
• Magyar Nemzeti Bank
• Gazdasági Versenyhivatal
• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
• Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
• Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról a nemzetgazdasági miniszter készít 2024. november 30-ig előterjesztést.

Az Izraeli Kereskedelmi Kamarák Szövetségétől (FICC) érkezett aktuális üzleti ajánlatok elérhetők:

• PDF formátumban
• Word formátumban

Érdeklődés esetén a magyar vállalkozások az egyes üzleti ajánlatoknál feltüntetett kapcsolattartó személlyel közvetlenül felvehetik a kapcsolatot.

Az Izraeli Kereskedelmi Kamarák Szövetségének honlapján a magyar vállalkozások ezen a linken keresztül jeleníthetik meg üzleti ajánlataikat.

 

A harmadik Visegrád 4 Üzleti Konferencia november 14-én, csütörtökön, a Budapest Marriott Hotelben kerül megrendezésre

A mérföldkőnek számító esemény folyamatos lehetőséget nyújt a V4 országok vállalkozói és magánszektora részére a legégetőbb kérdések megvitatására, a döntéshozók számára megoldási javaslatok tételére, és az egymással való kapcsolatba lépésre egy egyedülálló környezetben.

Az idei, „V4 a jövőbe” mottójú konferencia kiemelt témái:

• V4 és az űrverseny
• Mesterséges intelligencia és annak hatásai
• Nők az iparban
• V4 és a zöld gazdaság kihívásai és lehetőségei
• Elszámoltathatóság és javaslatok a progresszív üzleti menetrendekhez

A konferencia célja, hogy az üzleti életen keresztül lehetőséget biztosítson a V4-ek újraegyesítésére, lehetőséget kínálva a küldötteknek, hogy megvitassák a nap legégetőbb témáit, kihívást jelentve a politikusoknak új perspektívák felvételére és új, erős partnerségek kiépítésére. Az esemény nemcsak kiterjedt vitákat, hanem hálózatépítő üléseket is magában foglal, és informális esti fogadással zárul. Ez elősegíti a résztvevők, partnerek és panelisták közötti erősebb hálózatépítést, és ötleteik kézzelfogható eredményekké való átalakítását.

Az eseményen való részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát legkésőbb 2024. november 7-ig az alábbi linkre kattintva jelezheti.

Regisztráció