Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (AVDH) szolgáltatás 2025. október 31-én véglegesen megszűnt, így 2025. november 1-jétől minden gazdálkodó szervezet képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell rendelkeznie az elektronikus ügyintézéshez és nyilatkozattételhez. Mivel elektronikus ügyintézés során elektronikusan kell hitelesíteni az iratokat, így ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek eleget tudjanak tenni az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségüknek, a gazdálkodó szervezet képviselői kötelesek minősített elektronikus aláírással rendelkezni.

A minősített elektronikus aláírás azt jelenti, hogy ahhoz személyi azonosító okmánnyal (személyi igazolvány, vagy útlevél) történő, a személyes jelenléttel egyenértékű személyazonosítás szükséges, ez alapján a szolgáltató egy névre szóló elektronikus igazolványt ad, ez a tanúsítvány. Ezen túlmenően kapunk egy úgynevezett titkos kulcsot, amit egy bevizsgált (hardver)eszközön tárol a szolgáltató. Ez biztosítja a biztonság legmagasabb szintjét.

A minősített elektronikus aláírást az egész Európai Unióban mindenki köteles elfogadni, és az a kézi aláírással egyenértékű. A minősített elektronikus aláírás ún. teljes bizonyító erejű magánokiratot hoz létre, ami azt jelenti, hogy a bíróság azt köteles valódinak elfogadni, és annak kell bizonyítani az okirat valótlanságát, aki vitatja az aláírást (és nem annak kell az irat valódiságát, aki az okiratot bemutatja). A minősített elektronikus aláírás hiteles, ami azt jelenti, hogy minden hatóság köteles elfogadni, hogy az aláírás attól származik, akinek a neve a tanúsítványon szerepel.

Ezzel szemben a (jelző nélküli) fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem hoz létre teljes bizonyító erejű magánokiratot. Minősített tanúsítvány nélküli fokozott biztonságú elektronikus aláírás írásbeli lehet, de teljes bizonyító erejű nem, és hiteles sem lesz (321/2024. korm. Rendelet 31. §), így nem használható fel sem cégeljárásban, sem ingatlan-nyilvántartási eljárásban, sem sehol, ahol a jogszabály teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy hiteles iratot követel meg (a 321/2024. Korm. Rendelet 44. § főszabályként mindenhol hiteles másolatot követel meg, ha az irat papír alapú). Amennyiben egy cég képviseletében vásárolunk magunknak minősített elektronikus aláírást, akkor javasolt a minősített aláírói tanúsítványt a cégjegyzékbe bejegyeztetni.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztató anyaga szerint 2025. november 1. napjától az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfeleknek az elektronikus úton történő ügyintézéshez megfelelő – minősített – elektronikus aláírás tanúsítvánnyal és időbélyegző szolgáltatással szükséges rendelkezni a foglalkoztatási fő/osztálynál történő ügyintézéskor.

A bizalmi szolgáltatóktól és a beszerezhető tanúsítványokról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hatósági nyilvántartást vezet, ami ITT érhető el. A bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartások (Minősített szolgáltatások) IDE kattintva érhetők el.

A nyilvántartásban a már korábban általunk is ajánlott szolgáltatók szerepelnek:

• NetLock Kft.
• MICROSEC zrt.

 Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek jelenleg nincs halaszthatatlanul szükségük elektronikus aláírásra, nem feltétlenül indokolt az azonnali beszerzés, ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy bármikor előállhat olyan helyzet, amikor elengedhetetlenné válik az elektronikus aláírás használata. Előfordulhat, hogy egyes vállalkozások működésük során soha nem igénylik ezt a szolgáltatást, ugyanakkor bármikor — akár a közeljövőben, akár későbbi időpontban — keletkezhet olyan jogi vagy adminisztratív kötelezettség, amelyhez elektronikus aláírás szükséges.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április óta három etapban kezdeményezett adategyeztetést olyan a cégeknél, amelyek ugyan bejelentették az egyszerűsített foglalkoztatást, ám járulékbevallásukban nem szerepeltették a munkavállalót. Az eljárások mérlege pozitív: a vállalkozások 80 százaléka együttműködött.

A NAV kockázatelemzése előzetesen 568 eltérést azonosított, amelyek összesen 352 foglalkoztatottat és 3105 munkanapot érintettek. A hivatal ezen eltérések miatt kereste meg a kiválasztott adózókat. Az adategyeztetés ezúttal is az Ügyfélportálon zajlott, egy egyszerű, néhány kérdéses online kérdőív kitöltésével.

A folyamat során az adózók és könyvelőik együttműködők voltak, a megkeresettek csaknem fele már az első napon átvette az értesítést az elektronikus tárhelyén. A tapasztalatok azt mutatják, az új eljárás egyre inkább beépül a gyakorlatba, amit az is jelez, hogy az előző kampányokhoz képest a felére csökkent a telefonos adózói megkeresések száma.

Az előzetes elemzés és az adózók válaszai egyaránt arra világítottak rá, hogy a hibák elsöprő többsége az M-lapok hiányából fakadt: a foglalkoztatást ugyan bejelentették, de a járulékbevallás részletező adatai elmaradtak. A rendezetlen közterhek csaknem 64 százalékára vonatkozóan érkezett pótlólagos bevallás az adategyeztetés alapján. Ugyanakkor ezeknek csak mintegy 45 százalékához kapcsolódott tényleges befizetés. Ez arra utal, hogy míg a könyvelők többnyire elvégzik az adminisztratív korrekciókat, az adózók konkrét fizetési hajlandósága jóval visszafogottabb.

Az adategyeztetési eljárás mérlege azt mutatja, hogy a megkeresett adózók 78 százaléka kitöltötte a kérdőívet, és az azonosított eltérések 56 százalékát rendezték is. Mindössze 11 esetben volt szükség bírság alkalmazására a kérdőív be nem küldése miatt. Azoknál, akik ugyan kitöltötték a kérdőívet, de kötelezettségeiket nem rendezték, a NAV ellenőrzést indított, míg a részben teljesítőket támogató eljárással segítette.

A tapasztalatok alapján az eljárás nemcsak a véletlen adminisztratív hibák gyors javítását teszi lehetővé szankciók nélkül, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy az adózók hosszú távon tudatosabban és fegyelmezettebben teljesítsék bejelentési és bevallási kötelezettségeiket. A NAV továbbra is folytatja az adatelemzésen alapuló megkereséseket, hogy az ellenőrzési kapacitásokat a tényleges mulasztásokra összpontosíthassa, miközben támogatja azokat az adózókat, akik készek a gyors és együttműködő korrekcióra.

Első, egész EU-ra kiterjedő felmérés a témában friss adatokat ad a munkahelyi digitális eszközhasználatról, a digitális megfigyelésről és az algoritmikus munka-irányítás gyakorlatáról valamennyi uniós tagállamban.

Ma már a munkavállalók kilencven százaléka számítógépekre, mobil eszközökre és irodai szoftverekre támaszkodik a munkája ellátásához, miközben a dolgozók 30%-a használ mesterséges intelligencia eszközöket, különösen nagy nyelvi modelleken (LLM-ek) alapuló chatbotokat. Az EU-ban közel négy dolgozóból egy (37%) esetében figyelik a munkaidejüket.

Ezek az eredmények egy 2024–2025-ben végzett, a Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Befogadásért felelős Főigazgatóságával együttműködésben készült új felmérésből származnak. A vizsgálatban az EU mind a 27 tagállamából összesen 70 316 munkavállaló vett részt, és az eredményeket a JRC tanulmánya publikálja: Digital monitoring, algorithmic management and the platformisation of work in Europe (Digitális megfigyelés, algoritmikus irányítás és a munka platformizálódása Európában).

A tanulmány a munkahelyi digitális eszközhasználatra — így az MI-re is — fókuszál, vizsgálja a digitális megfigyelés elterjedtségét és jellegzetességeit, valamint az algoritmikus irányítás mértékét és országonkénti eltéréseit az EU-ban.

A szerzők bemutatják, hogyan alakítja át a digitalizáció a munkadinamikait, felvetve kérdéseket az adatvédelemről, az autonómiáról és a munkaterhelésről.

A digitális eszközök általános elterjedtsége és az MI terjedése

A munkavállalók túlnyomó többsége (90%) ma már digitális eszközökre támaszkodik a munkája elvégzésében, ami minden ágazatban átalakítja a munkakörnyezetet. Az MI használata a munkahelyen egyre gyakoribbá válik: az EU munkavállalóinak 30%-a használja azt, különösen szöveggel kapcsolatos feladatoknál, mint az írás és fordítás.

Az írás az összes felhasználás 65%-át teszi ki, ezt követi a fordítás (59%), az adatok feldolgozása és ötletek megvitatása (38%), átiratkészítés (28%), képalkotás/generálás (27%), tervezés és ütemezés (24%) és ügyféltanácsadás (19%).

Az MI-használat különösen magas az északi és közép-európai országokban. Az MI alkalmazása jelentősen eltér a különböző foglalkozási ágazatok között, az irodai jellegű munkakörök vezetnek az elterjedésben.

Digitális megfigyelés: nő az adatgyűjtés képessége

A digitális megfigyelés ma már jelentős felügyeleti eszköz a munkahelyeken: a munkavállalók 37%-át figyelik munkaidejükre vonatkozóan, és 36%-át belépési/kilépési időkre. A munkavállalók fizikai helyzetének nyomon követése és a munkavállalói tevékenységek digitális eszközökkel történő monitorozása általában ritkább.

Az előbbi típusú megfigyelés gyakoribb olyan ágazatokban, mint a közlekedés, az építőipar vagy a gyártás, míg az utóbbi jellemzően a pénzügyi szektorban, a közigazgatásban és az ICT szektorban fordul elő.

A két leggyakoribb digitális megfigyelési módon — munkaidő és belépési/kilépési mozgások kártyás nyomon követésén — túl léteznek még más megoldások is. Az internet-használat monitorozása, CCTV alkalmazása, valamint a hívások, az internet-használat és a járművek helyzetének követése meglehetősen elterjedt a közép- és kelet-európai országokban.

Algoritmikus irányítás: automatizáció a munkaerő-koordinationban

Az algoritmikus irányítás, bár kevésbé elterjedt, mint a digitális megfigyelés, teret nyer, és Európa országaiban és munkahelyein meglehetősen változatos mintázatot mutat.

A felmérés azt mutatja, hogy az EU munkavállalóinak 24%-ának automatikusan osztják be a munkaidejét. Ezt a megközelítést gyakran kísérik olyan algoritmusok, amelyek a feladatok prioritását határozzák meg.

Egy másik, jelenlévő, de kevésbé elterjedt algoritmikus irányítási forma az, hogy az EU munkavállalóinak 13%-a esetében a teljesítményt automatikusan értékelik és jutalmazzák.

Platformizáció: az új munkaparadigma

A platformizáció fokát — azaz a digitális eszközhasználat és a digitális megfigyelés/algoritmikus irányításnak való kitettség kombinációját — figyelembe véve a tanulmány hat munkavállalói kategóriát különít el, és megadja arányukat az uniós munkaerőn belül:

• 6% nem használ digitális eszközöket és nem érinti őket semmilyen platformizáció.
• 33% használ digitális eszközöket platformizáció nélkül: nincsenek kitéve digitális megfigyelésnek
  vagy algoritmikus irányításnak.
• 42% részleges platformizációnak van kitéve: legalább egyfajta digitális megfigyelésnek és egyfajta algoritmikus irányításnak.
• 9% információs platformizációnak van kitéve, azaz tevékenységfigyelésnek és algoritmikus értékelésnek — ez leggyakrabban a pénzügyi és biztosítási szektorokban fordul elő.
• 7% fizikai platformizációnak van kitéve, főként olyan ágazatokban, mint a bányászat, a közlekedés és a logisztika.
• 2% az EU munkavállalóinak teljes mértékben platformizált.

Hatás a munkakörülményekre

Az eredmények azt sugallják, hogy a teljes és a fizikai platformizáció gyakran negatív munkakörülményekkel korrelál, ideértve a megnövekedett stresszt és a csökkent autonómiát. Ezzel szemben az információs platformizációnak — amelyet tevékenységfigyelés és algoritmikus értékelés jellemez — kevesebb negatív következménye látszik; ez a típus jellemzően otthoni munkavégzéshez kötődik.

Következmények a politikák számára és további kutatási irányok

Egyes, digitális megfigyelés és algoritmikus irányítás kombinációi esetén gondosan mérlegelni kell a potenciálisan negatív munkakörülmény-befolyásokat. Ez az új tanulmány egyedi adatokat kínál a munka digitalizációjának hatásáról, és értékes forrást jelent a Bizottság erre irányuló erőfeszítéseihez, többek között a Minőségi Munka Útvonalhoz (Quality Jobs Roadmap) és az algoritmikus irányításra vonatkozó kezdeményezéséhez.

A jelentés hangsúlyozza a társadalmi partnerek és a döntéshozók összehangolt fellépésének szükségességét annak biztosítására, hogy a munka folyamatban lévő digitalizációja egyszerre legyen gazdaságilag előnyös és társadalmilag felelős.

Háttér

A munka digitalizációja gyors technológiai előrelépések és olyan uniós politikák közepette zajlik, amelyek célja az innováció előmozdítása miközben védik a munkavállalói jogokat. A JRC Algorithmic Management and Platform Work (AIM-WORK) felmérés és átfogó elemzése alapos, friss pillanatképet ad arról, hogyan alakítja át a digitális forradalom az európai munkavilágot mély és egyenetlen módon.

A tanulmány korábbi JRC-felmérésekre épít, és szélesebb perspektívát nyújt a munka digitalizációjáról az EU-ban. Kiemeli a folyamatos kutatás fontosságát annak megértéséhez, hogyan hatnak a különböző digitális eszközök, a megfigyelés és az MI az egyes ágazatokra és régiókra.

Forrás: Európai Bizottság

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Heti Monitor október havi gyűjteménye, valamint annak grafikonkészlete Excel formátumban alább csatolva letölthető:

 

KSH_Monitor_2025_10_15

KSH_Monitor_2025_10_15

KSH_Monitor_2025_10_22

KSH_Monitor_2025_10_22

KSH_Monitor_2025_10_29

KSH_Monitor_2025_10_29

 

2026. február 19–22. között a HUNGEXPO ad otthont a turisztikai szektor legnagyobb seregszemléjének, ahol a Budapest Boat Show és a Karaván Szalon újdonságai, a népszerű e-bike-ok széles kínálata, valamint a legfrissebb turisztikai trendek egyaránt helyet kapnak.

Ez a rendezvény egyszerre felejthetetlen élmény az utazni vágyóknak és kiemelt üzleti lehetőség az iparág szereplőinek. Az Utazás kiállítás az a hely, ahol a turizmus jövője formálódik és ahol ott lenni kötelező!

Csatlakozzon kiállítóként, és mutassa meg kínálatát közvetlenül azoknak a szakmai partnereknek és utazóknak, akik aktívan keresik az új úti célokat, élményeket és nyitottak az újdonságokra. Ne hagyja ki a lehetőséget, a kedvezményes early bird jelentkezés már csak október 31-ig él!

Forrás: turizmus.com

 

 

A mai üzleti környezetben a verseny már nem csupán a termékekről és szolgáltatásokról szól, hanem arról is, hogy mennyire tud a vállalkozó bizalmat és hitelességet közvetíteni. A láthatóság ma már stratégiai tényező: aki nem jelenik meg tudatosan a piacon, az könnyen háttérbe szorul. Dallos Zoltán előadásában gyakorlati példákon és saját vállalkozói tapasztalatain keresztül mutatja be, hogyan építhető fel egy erős személyes márka, miként válhat a vállalkozó a saját cégének meghatározó arculati elemévé, és hogyan fordítható mindez konkrét ügyfélszerzési és üzletfejlesztési előnnyé.

Szeretettel várunk a rendezvényre:

Időpont: 2025. november 20. (csütörtök), 13:00 óra
Helyszín: Halis István Városi Könyvtár – Nagykanizsa, Kálvin tér 5.
Előadó: Dallos Zoltán – üzleti mentor, kommunikáció és márkaépítés szakértő, az „Alkalmazottból vállalkozó” című könyv szerzője

A rendezvényen szó lesz többek között:

• az énmárkaépítés alapelveiről és tudatos fejlesztéséről,

• a láthatóság és hitelesség szerepéről az ügyfélszerzésben,

• az online jelenlét stratégiai tervezéséről és tartalomépítésről,

• valamint a bizalom- és kapcsolati tőke hosszú távú üzleti értékéről.

Az eseményre várjuk mindazokat a vállalkozókat, cégvezetőket és marketinggel foglalkozó szakembereket, akik szeretnék tudatosabban felépíteni vállalkozásuk kommunikációját, és hiteles személyes márkájukon keresztül hatékonyabban elérni és megtartani ügyfeleiket.

 

Fontos tudnivalók:

• A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

• A részvétel feltétele a rendezett ZVKIK/NAKKIK kamarai regisztráció megléte.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósul meg.
(NGM_SZERZ/173/3/2024_ZVKIK)

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) minden hónapban elkészíti Gazdasági Havi Tájékoztatóját a magyar gazdaság szereplői számára.

TARTALOM:

Pályakezdők foglalkoztatása
2025 első felében a hazai vállalkozások 7%-a foglalkoztatott pályakezdőt

A vállalkozások toborzási stratégiái
A vállalkozások 7,7%-a gondolja úgy, hogy az átképzett munkaerő valóban segítséget jelente a számukra

Nemzetközi tendenciák
A világgazdaság óvatosan stabilizálódott, de a feldolgozóipar továbbra is a stagnálás határán maradt

Gazdasági Havi Tájékoztató – 2025. szeptember

2025. 10.20-án elindult a jelentkezés a 2025/2026. tanév Szakma Kiváló Tanulója Versenyére (SZKTV) és a Országos Szakmai Tanulmányi Versenyére (OSZTV).

A Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjének 48. számában megjelent a Versenyfelhívás, mely a versenyszabályzattal együtt a www.szakmasztar.hu honlapon elérhető

A versenyre jelentkezés az online (https://www.szakmasztar.hu/szakmai-versenyek#jelentkezes) felületen történik.

Jelentkezési határidő: 2025. november 27.

A jelentkezési határidőt követően, a felület lezárásra kerül!

A versenyekre az iskolák jelentkeztethetik a diákjaikat a versenykiírásban meghatározott határidőig, egyéni jelentkezésre nincs lehetőség.

Ha Te szakképző intézményben tanuló diák vagy, és szeretnél részt venni a szakmádban meghirdetett versenyen, keresd meg az oktatódat, az iskolád szakmai vezetőjét vagy a versenyeket szervező tanárodat. A versenyekre való jelentkezés feltételeit és a versenykiírást az iskolád tanárai ismerik, és segítenek a jelentkezésben.

Amennyiben Ön az iskola versenyszervező tanára, kérjük, hogy a versenyekre való jelentkezéshez használja a szakmai versenyekre vonatkozó ISZIIR jelentkezési felületet. Ehhez a felülethez a területileg illetékes gazdasági kamara által kiadott felhasználói azonosítóra és jelszóra van szükség.

A jelentkezés lezárult!

Köszönjük az érdeklődést! A rendezvényre minden hely elkelt, ezért több jelentkezést nem áll módunkban fogadni.

A kisujjunk megmozdításától egészen addig, hogy melyik terméket vásároljuk meg, naponta több mint 100.000 döntést hozunk. Ha mindegyiket valamilyen racionális számítás előzné meg, akkor ez akár több hétig is eltartana. Éppen ezért agyuk egyszerűsítéseket hajt végre. Ha megismerjük a másiknak ezt az egyszerűsített rendszerét, akkor könnyedén tudjuk irányítani a gondolkodását, viselkedését, érzelmeit.

Dr. Újszászi Bogár László, meggyőzés- és befolyásolástechnikai szakértő, egyetemi oktató előadásában arra keresi a választ, hogyan lehet a kommunikáció tudományát tudatosan alkalmazni az üzleti életben. „A meggyőzés tudományának üzleti gyakorlata” című előadás gyakorlati szemszögből mutatja be, miként formálható a partnerek, ügyfelek és munkatársak döntéshozatala – etikus, de hatékony befolyásolási technikákon keresztül.

A résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg, hogyan működnek a döntési mechanizmusok, automatikus reakciók és kommunikációs minták, és miként használhatók ezek a tárgyalások, értékesítés vagy vezetői kommunikáció sikerének növelésére.

Szeretettel várunk a rendezvényre:

Időpont: 2025. november 19. (szerda), 13:00 óra
Helyszín: ZVKIK székház – Zalaegerszeg, Petőfi Sándor u. 24.
Előadó: Dr. Újszászi Bogár László – a meggyőzés- és befolyásolástechnika elismert hazai és nemzetközi szakértője

Fontos tudnivalók:

• A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

• A részvétel feltétele a rendezett ZVKIK kamarai regisztráció megléte.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósul meg.
(NGM_SZERZ/173/3/2024_ZVKIK)

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2025. október 17-én, a Mindszentyneumban rendezte meg idei HR Konferenciáját, amely a „Átlátható bérezés – Megtartó munkahely – A HR jövője” témakört járta körül.
A rendezvény iránt óriási volt az érdeklődés – több mint 70 HR szakember, cégvezető és érdeklődő vett részt a programon.

A konferenciát Császár László, a Kamara HR Klubjának vezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a munkaerő-megtartás és a bérezési átláthatóság kérdése mára minden szervezetet érint, és a HR szakma felelőssége kulcsfontosságú a fenntartható működésben.

A szakmai előadások során

• Soóky Andrea szaktanácsadó a „Megtartani vagy elveszíteni?” című előadásában a 2025-ös HR stratégiák és a munkaerő-piaci trendek alakulását mutatta be,

• Kuti Viktória, a Nilfisk Kft. stratégiai HR igazgatója az emberközpontú vezetés jelentőségéről beszélt,

• Dr. Antóni Rita, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkajogi osztályvezetője pedig a 2023/970/EU irányelv kapcsán az egyenlő díjazás és az átlátható bérezés hazai implementációját ismertette.

A délutáni pódiumbeszélgetésben neves HR vezetők osztották meg tapasztalataikat a mindennapi gyakorlatból:
Gergye Eszter (CREATON South-East Europe Kft.),
Ritliné Lengyel Orsolya (AUMOVIO),
Cservenné Boros Andrea (ZIEHL-ABEGG Kft.) és
Médli Kata (Trenkwalder Cégcsoport),
a beszélgetést Vergerné Vincze Csilla, a Trenkwalder Cégcsoport Service Delivery Managere moderálta.

A rendezvény értékes szakmai párbeszédet teremtett a résztvevők között, és számos jó gyakorlat, innovatív HR-megoldás is bemutatásra került.
A Kamara HR Klubja továbbra is elkötelezett a tudásmegosztás, a szakmai közösségépítés és a felelős munkahelyi kultúra támogatása mellett.