Hivatalosan is megállapodtak a munkaadói és munkavállalói szervezetek a 2026-os minimálbérről és garantált bérminimumról Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárnál.

A döntés értelmében 2026. január 1-től:

• A minimálbér 11%-kal, 322 800 Ft-ra emelkedik.
• A garantált bérminimum 7%-kal, 373 200 Ft-ra nő.

A felek a napokban körvonalazódó kompromisszumot fogadták el, miután a vártnál gyengébb gazdasági adatok és a szocho-csökkentés elmaradása miatt újra kellett nyitni a tavalyi hároméves bérmegállapodást. Bár az emelések kisebbek a korábbi várakozásoknál, a megállapodás így is biztosítja a bérek további felzárkózását.

Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztése volt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a témája, amelyet a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában rendeztek. A találkozót azért szervezték, hogy a térségre készülő fejlesztési tervhez a kamarán keresztül, a helyi gazdasági élet szereplői is megfogalmazhassák a javaslataikat.

A találkozón részt vett Mayer Gábor kormánybiztos, Rétvári Róbert a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, dr. Vadvári Tibor Zalaegerszeg Megyei Jogú Város alpolgármestere, Molnár Ágota a kamara általános alelnöke, valamint vállalkozásvezetők, oktatási intézmények képviselői.

A kormánybiztos bevezetőül elmondta, hogy korábban az ágazatokra készülő tervek voltak a jellemzők. Ezt most felváltja a területi alapú megközelítés. Napjainkra főként a fővárosban, a megyeszékhely városaiban jöttek létre a fejlett gazdasági központok, viszont a környékükön elmaradott térségek alakultak ki. Ezt követően adatokkal mutatta be Északnyugat-Magyarországot, azon belül is Zala helyzetét. Kitért az ingázási szokásokon keresztül a munkaerő áramlására, a demográfiai tényszámokra, a térség versenyképességére. Kulcsproblémaként jelölte meg a megrekedő fejlődést, a gyenge belső kohéziót. A komplex tervezésnek kettős célja van: a versenyképesség helyreállítása, kilépés a közepes fejlettségi csapdából, és az elmaradottabb belső térségek felzárkóztatása.

Közlekedés, elvándorlás, szabályozás

A kötetlen beszélgetés során az első pillanattól kirajzolódott a legnagyobb probléma: a közlekedési infrastruktúra kifejezetten rossz állapota.  Ez alapjaiban határozza meg nemcsak a munkaerő mobilitását, hanem a tőke, a beruházások áramlását is, azaz nagymértékben korlátozza a térség fejlődését. Elégtelen, korszerűtlen és hiányos mind a vasúti, mind a közúti összeköttetés.

Szó esett a munkaerőpiaci folyamatokról is. A demográfiai adatok tények: Zalából magas az elvándorlás külföld és a főváros irányába. Idősödnek a munkavállalók, a közeljövőben a nyugdíjkort elérők jóval többen lesznek, mint a munkaerőpiacra belépők. Minden pályaorientációs erőfeszítés ellenére egyre kevesebb a szakképzésbe jelentkezők száma. Bár a duális képzésnek kifejezetten jók a tapasztalatai, de a vállalkozások részéről már jelen van az az igény, hogy legyenek rövid idejű, rugalmas, átképzési lehetőségek is.

A versenyképességükért, a hatékonyságuk növeléséért sokat tesznek önerőből is a vállalkozások, ám a szabályozási bizonytalanságok gyakran kiszámíthatatlanná teszik a tervezést, és ez is akadályozza a fejlődést.

A találkozó zárásaként a kormánybiztos arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Zóna komplex gazdaságfejlesztési tervéhez folyamatosan várják a javaslatokat a vállalkozásoktól, akár önállóan, akár a kamarán keresztül.

Tisztelt Kivitelező Vállalkozó!

Közeledik a kötelezői kivitelezői felelősségbiztosítások évfordulója, melynek kamarai adatszolgáltatásával kapcsolatban az alábbiakról szeretnék tájékoztatni:

Nincs az MKIK felé új adatszolgáltatási kötelezettség amennyiben:

A korábban az MKIK felé lejelentett kivitelezői felelősségbiztosítása

1. határozatlan tartamú, nem vált a vállalkozó biztosítót, nem változik jelentősen az árbevétele (sávot nem ugrik, ezáltal megfelelő a fedezet mértéke),
   • nem kell új, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást sem feltölteni
2. határozatlan tartamú, fordulónaphoz érkezik
   • a fordulónap önmagában nem generál adatszolgáltatási kötelezettséget,
   • nem kell új, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást feltölteni
3. határozatlan tartamú, fizetési határidő közeledik
   • a befizetés gyakorisága (pl. éves díjfizetés) nem generál adatszolgáltatási kötelezettséget,
   • nem kell új, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást feltölteni
4. a biztosító új informatikai rendszerre tért át
   • az új rendszer miatt megváltozott/megváltozhatott a vállalkozó szerződés/kötvény száma, nem kell megadni az új kötvényszámot, nem kell új, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást feltölteni (a biztosító kezeli a korábbi adatokat, az új szerződésen/kötvényen szerepel a régi száma is)

Adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik amennyiben:

A korábban az MKIK felé lejelentett kivitelezői felelősségbiztosítása

1. határozott tartamú és lejár,
   • teljes adatszolgáltatás, fedezetigazolással
2. határozatlan tartamú, de jelentősen megváltozott az árbevétel, ezáltal más fedezettel kell rendelkezni (pl.: sávot ugrik és ezáltal alul- vagy túlbiztosított lesz),

• teljes adatszolgáltatás, fedezetigazolással

3. határozatlan tartamú, fordulónapkor új szerződést köt a vállalkozó (pl.: biztosítót vált),
   • teljes adatszolgáltatás, fedezetigazolással
4. határozatlan tartamú, bármilyen okból megszűnik
   • új szerződést kell kötni
   • teljes adatszolgáltatás, fedezetigazolással

Az adatszolgáltatás feltöltéséhez az alábbi oldalon talál útmutatót: Feltöltés menete – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Kérjük ellenőrizzék kivitelezői felelősségbiztosításukat, kérdés esetén forduljanak bizalommal biztosítójukhoz, akik készséggel állnak rendelkezésükre!

 

Információink szerint jelenleg az alábbi biztosítók – biztosan – rendelkeznek kivitelezői felelősségbiztosítási termékkel:

• Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
• Allianz Hungária Zrt.
• CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
• Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
• Generali Biztosító Zrt.
• Groupama Biztosító Zrt.
• KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
• K&H Biztosító Zrt.
• Signal Iduna Biztosító Zrt.
• Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
• Uniqa Biztosító Zrt.

A kivitelezői felelősségbiztosítási kötelezettség azon vállalkozásokat érinti, akik az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzik:

társas vállalkozások

TEÁOR’08 alapján:41.20 – 43.99

TEÁOR’25 alapján:41.00 – 43.99 (kivéve: 43.60)
egyéni vállalkozók

ÖVTJ’24 alapján:412001 – 439918

ÖVTJ’25 alapján: 410001 – 439906 (kivéve: 436001)

Vonatkozó jogszabály:

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

 

A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,

b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

 

A felelősségbiztosításnak

a) 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,

b) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,

c) 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,

d) 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,

e) 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

 

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.

A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Europe Direct Zala szervezésében került sor Lévai Richárd közösségi média specialistának (Liftup Kft.) tartalmas és nagy érdeklődés övezte előadására, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása és a közösségimédia-stratégiák álltak.

Lévai Richárd a résztvevők számára könnyen érthető, adaptálható példákon keresztül mutatta be, hogyan tudja a mesterséges intelligencia támogatni a vállalkozások marketingtevékenységét, tartalomgyártását és hatékonyságát. Az előadás során több olyan megoldás és eszköz is bemutatásra került, amelyek már ma is gyorsan beépíthetők a mindennapi munkába – legyen szó szövegírásról, képgenerálásról, célcsoport-elemzésről vagy kampánytervezésről.

Az előadó kitért a közösségi média aktuális trendjeire és a gyakori vállalkozói hibákra is, amelyeket tudatosabb tartalomstratégiával könnyen el lehet kerülni. Praktikus tanácsokkal szolgált a hatékony posztolási rutin kialakításához, a követőkkel való kapcsolat erősítéséhez, valamint ahhoz, hogyan lehet algoritmus-barát módon kommunikálni a különböző platformokon.

TARTALOM:

A munkaerőköltségek alakulása
A béremelés terhe nő, a mozgástér csökken

A képzés és technológiai fejlesztések szerepe
A munkaerőköltségek gyors emelkedése tartós alkalmazkodási kényszert gyakorol a magyar vállalkozások működésére

Nemzetközi tendenciák
Óvatos stabilizáció, miközben a feldolgozóipar továbbra is gyenge maradt

Gazdasági Havi Tájékoztató 2025. október

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2025. évben is meghirdette mesterképzését és vizsgáit több szakmában, köztük a szakács mesterségben, a megújult képzési program alapján.

Az idei évben a jelentkezők közül 11 fő szakács és 7 fő autószerelő kezdte meg felkészülését májusban, amely szeptemberben zárult.

A szakács mesterjelöltek elméleti, gyakorlati és szóbeli vizsgán adnak számot tudásukról, felkészítésük és gyakorlati vizsgájuk a Hotel Europa Fit****^superior-ban történik.

A szakács mesterképzés 250 órából áll, amely 115 óra elméletet, 65 óra gyakorlatot, 40 óra pedagógiai és módszertani ismeretet, valamint 30 óra vállalkozásvezetési ismeretet tartalmaz. A képzés során a jelöltek magas szinten sajátítják el a modern konyhatechnológiák, ételkészítési technikák, élelmiszerbiztonsági szabályok és a vendéglátás minőségirányítási követelményeinek gyakorlatát, továbbá vállalkozás-módszertani ismereteket is szereznek, amelyek elengedhetetlenek a saját vállalkozás működtetéséhez és a tanulóképzés sikeres megvalósításához.

A mestervizsgán a jelöltek gyakorlati projektfeladat keretében finger-food mestermunkát, valamint egy öt fogásból álló mester menüsor elkészítését mutatják be, amelyet felkért szakértői vizsgabizottság értékel.

Mestervizsga menete:

• 2025. november 18-án (kedd) – Interaktív vizsga, Projektvizsga 1-3.
• 2025. november 19-én (szerda) – Finger-food mestermunka bemutatás
• 2025. november 20-án (csütörtök) – Ötfogásos degusztációs mester menüsor összeállítása – mesterjelöltek díszebédje

A vizsgabizottság elnöke Mezei Zoltán, tagjai pedig Nagy Józsefné és Bangó László.

Szakmai oktató: Gumhert András

Szakács mesterjelöltek:

• Bozsek Dávid
• Domján Máté
• Gál Ádám István
• Hetesi László
• Janó Szilveszter
• Joós Dávid
• Kancsal Péter
• Kovács Richárd
• Kurdi Tibor
• Szabó Bence Attila
• Toncsenka Máté

A mestervizsga része az is, hogy a jelöltek bizonyítsák: a szakma gyakorlásához szükséges műveleteket, technológiai folyamatokat és higiéniai előírásokat a legmagasabb szinten ismerik, képesek egy konyha munkafolyamatainak irányítására, továbbá alkalmasak a tanulók oktatására a duális szakmai képzésben.

A mesterképzés és vizsga a Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött támogatási szerződésnek köszönhetően 40%-os önerő és 60%-os támogatás mellett vehető igénybe azon vállalkozások számára, amelyek Zala vármegyében gyakorlati képzőhelyként vállalják tanulók képzését.

A mestervizsga célja, hogy biztosítsa a szakemberek számára a szakmai fejlődést, az előmenetel lehetőségét, a vállalkozás működtetéséhez szükséges gazdasági, pénzügyi, jogi és irányítási ismeretek megszerzését, valamint a tanulók képzéséhez nélkülözhetetlen pedagógiai kompetenciák kialakítását.

A mesterlevél egyben a szakmai megbecsülés, a bizalom és a minőség garanciája is.

A szakács mesterjelöltek sikeresen teljesített feladataikat követően december 2-án, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett ünnepélyes átadón vehetik át a mesterlevelet, amely szakmai pályájuk egyik legfontosabb mérföldköve lesz. Az esemény méltó alkalom arra, hogy a szakma kiválóságai bemutassák tudásukat, és ünnepeljük elhivatottságukat, kitartó munkájuk eredményét.

Képek feltöltés alatt!

 

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési programsorozatának legutóbbi állomásán Dallos Zoltán tartott előadást Nagykanizsán, mely kiemelt érdeklődés mellett zajlott. A résztvevő vállalkozók ezúttal a gyakorlati énmárkaépítés és ügyfélszerzés világába nyerhettek mélyebb betekintést, ahol a központi üzenet így hangzott:

„Nem kell nagyszerűnek lenned ahhoz, hogy elkezdd, de el kell kezdened ahhoz, hogy nagyszerűvé válj.”

Az előadás során több példa is rámutatott arra, hogyan lehet a különböző online felületeket — weboldalt, „szatellit” oldalakat, Facebook hirdetéseket, kérdőíves kampányokat vagy automatizált e-mail követőrendszereket  egyetlen jól felépített, működő ügyfélszerző folyamattá integrálni. A résztvevők olyan gyakorlati tudással gazdagodtak, amelyet beépíthetnek mindennapi vállalkozói működésükbe — legyen szó márkaépítésről, értékesítésről vagy digitális jelenlétről.

A ZVKIK továbbra is elkötelezett amellett, hogy naprakész, a vállalkozók számára közvetlenül hasznosítható tudást biztosítson a vármegye gazdasági szereplői számára.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósult meg.
(NGM_SZERZ/173/3/2024_ZVKIK)

„A kkv-k helyzete napjainkban, újratervezés és a fejlesztés lehetőségei” címmel rendeztek szakmai délutánt szerdán a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjában. A szervezők: a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Vármegyei Szervezete, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Zala Vármegyei Szervezete és a Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

A résztvevőket dr. Csanádi Ágnes, a MKT Zala Vármegyei Szervezetének alelnöke köszöntötte. Bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy a téma napjainkban különösen aktuális, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is nagyon sok  kkv működik. Fontos szerepük van a gazdaságban, a foglalkoztatásban. Emiatt segíteni kell őket a versenyképességük, innovációs készségük fejlődésében. Utalt a kormány és az MKIK között létrejött, a vállalkozásokat segítő megállapodásra, ezzel is megszólítva a találkozó előadóját, dr. Balog Ádámot, az MKIK alelnökét.

Dr. Balog Ádám beszélt a magyar vállalkozók pillanatnyi helyzetéről, amelyet szerinte a radikális bizonytalanság jellemez.  Felmérések adatait bemutatva ismertette, hogy körükben alacsony a kockázatvállalási hajlandóság, és bizalmatlanok a hitelek, a tőkebevonás, az együttműködések iránt. A változás viszont egyre sürgetőbb, ugyanis eljött a tudásalapú gazdaság kora, ami más szemléletmódot, alkalmazkodást igényel a cégektől.

Ebben a folyamatban a megújult kamara konkrét feladatokat vállal. Túllépve a javaslattevő, véleményező funkcióján, a gazdaságirányítás aktív részese kíván lenni. Emiatt kezdeményezték például a vállalkozói fejlődést segítő, állami támogatású Demján Sándor programokat, amelyek iránt – köszönhetően a sok ismeretterjesztő előadásnak, találkozónak – egyre fokozódik az érdeklődés.

Az előadás után kötetlen beszélgetéssel folytatódott a találkozó, amelyen főként napjaink gazdasági problémáiról esett szó. Többek között a beszűkült piaci környezet okozta hatásokról, és arról is, hogy a vállalkozók nem tapasztalják az adminisztratív terhek csökkenését.

 

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi szakmai eseménye során nem az elméleti modellek kerültek fókuszba, hanem azok a kommunikációs panelek és viselkedési minták, amelyek a mindennapokban azonnal alkalmazhatók az értékesítés, ügyfélszerzés és kapcsolatépítés területén.

Az előadás során a résztvevők bepillantást nyerhettek abba, hogyan működnek az automatikus emberi reakciók, és miként lehet ezek felismerésével és megfelelő kezelésével sikeresebb tárgyalásokat folytatni. A szakmai program külön értéke volt, hogy a hallgatóság nem száraz elmélettel, hanem gyakorlatorientált, azonnal használható technikákkal gazdagodott.

Dr. Újszászi Bogár László hangsúlyozta: fontos különbséget tenni a manipulatív trükkök és a tudatos kommunikációs stratégia között. A cél nem a másik fél befolyásolása vagy megtévesztése, hanem a döntéshozatali folyamat megértése és támogatása.

A jegyzetfüzetek aktív használata és a résztvevők visszajelzései is jól mutatták, hogy a zalai vállalkozók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kommunikációs és viselkedési készségeknek. A „soft skill”-ek mára ugyanolyan értékes munkaeszközökké váltak, mint a pénzügyi vagy technológiai ismeretek — és ebben az előadás is fontos mérföldkövet jelentett.

A Zalaegerszegi SZC Lámfalussy Sándor Szakképző Iskola és a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZVKIK) tisztelettel meghívja Önöket a nyílt nap keretében megrendezésre kerülő szakmai tájékoztató előadásra.

Időpont: 2025. december 10. (szerda) 14:00 óra
Helyszín: Zalaegerszegi SZC Lámfalussy Sándor Szakképző Iskola – 8960 Lenti, Petőfi Sándor utca 23.

Előadást tartanak Bangó-Rodek Viktória stratégiai koordinátor és Polák Katalin duális képzési tanácsadó a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről, akik a vállalkozások számára hasznos, a szakképzéshez kapcsolódó aktuális témákat ismertetnek:

– szakképzési munkaszerződések,
– saját dolgozók képzésének lehetőségei,
– sikerdíj és annak feltételei,
– nyilvántartásba vétel folyamata,
– képzési programok és támogatási lehetőségek.

Az esemény célja, hogy a vállalkozások naprakész információkat kapjanak a szakképzési rendszerben rejlő lehetőségekről, és arról, hogyan tudják a képzéseket a munkaerő-fejlesztés szolgálatába állítani.

Ezt követően 15:30 órától a szülőket várjuk tájékoztató előadásra, ahol átfogó képet kaphatnak a jelenlegi hazai szakképzési rendszerről, szakképzési munkaszerződésről, tanulói ösztöndíjakról és támogatási lehetőségekről a tanulmányok alatt.