Fából készült bútorok EPR-kötelezettsége – Gyakorlati útmutató vállalkozásoknak (2026)
Jelen dokumentum a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EPR rendelet) – a többször módosított, különösen a 203/2025. (VII. 17.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben alkalmazandó szöveg – alapján mutatja be az EPR-köteles termékek körébe tartozó fából készült bútorokra, valamint azok csomagolására vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A tájékoztató célja, hogy a fa bútorok gyártásával, forgalmazásával foglalkozó, illetve ilyen termékeket Magyarországra behozó vállalkozások számára gyakorlati segítséget adjon az EPR-kötelezettségek teljesítéséhez.
Uniós háttér
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése az Európai Unió hulladék- keretirányelvére (2008/98/EK) vezethető vissza, amely előírja, hogy a gyártók viseljék termékeik hulladékká válása utáni kezelésének pénzügyi felelősségét. Ennek hazai átültetése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint az EPR rendeletben történt meg.
A magyar szabályozás ennek megfelelően rendszerezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket több termékáramra – így a csomagolásra és a fából készült bútorokra – is, amelyekre egységes elvek alapján állapítja meg a díjfizetési és adminisztrációs kötelezettségeket.
Hatály, forgalomba hozatal
Az EPR rendelet hatálya egyrészt az abban nevesített, tizenegy termékáram szerinti EPR- köteles termékekre – ezen belül az EPR-köteles fából készült bútorokra –, másrészt ezen termékek hulladékaira és az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.
Elsőként azt kell vizsgálni, hogy az adott gazdasági szereplő az érintett termék vonatkozásában gyártónak minősül-e. A „gyártó” fogalmát a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 16. pontja határozza meg: gyártónak minősül a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Ez röviden azt jelenti, hogy az EPR alanyi hatálya az ellátási lánc első olyan szereplőjére terjed ki, aki a terméket belföldön először hozza forgalomba.
Az EPR-rendelet szerinti díjfizetési kötelezettség a fából készült bútor és annak csomagolása szerinti gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. Forgalomba hozatal alatt kell érteni a fából készült bútor tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházását – ideértve azt az esetet is, amikor a bútorasztalos által elkészített konyhabútort a helyszínen beépítve értékesítik, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében történő értékesítést.
Forgalomba hozatalnak minősül továbbá a fából készült bútor saját célú felhasználása, például az alkalmazottnak történő átadás, illetve minden olyan használat, felhasználás vagy használatba adás, amely nem a számviteli törvény szerinti saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
Külföldről behozott fából készült bútor esetében saját célú felhasználásnak tekintendő a külföldi csomagolás (kartondoboz, fólia, címke stb.) végleges elválasztása is, például lapraszerelt konyhabútor helyszíni kicsomagolása az összeszerelés érdekében.
Termék megnevezése, előírásai, lehatárolása
Az EPR-köteles termékek és anyagok köre az EPR rendelet 1. számú mellékletében található, ahol a termékáramokhoz – illetve egyes esetekben az ágazati jogszabályok szerinti termékekhez – áru-megnevezés és vámtarifaszám (KN-kód) is kapcsolódik.
A csomagolás termékkörére vonatkozóan a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet ad részletes definíciót: csomagolásnak minősül minden olyan, bármilyen anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására vagy bemutatására használnak.
A fából készült bútor EPR-szempontú lehatárolása áruismeretet és áruosztályozást igényel. Az adott gazdasági esemény szerinti terméket az érintett személynek kell besorolnia, elsősorban a termék anyaga, rendeltetése, kialakítása és a szerződéses feltételek alapján, majd ezt követően állapítható meg az EPR-rendeleten belüli jogi státusza.
Az EPR-rendelet értelmező rendelkezése szerint vámtarifaszám alatt a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet szerinti, a Kombinált Nómenklatúrában (KN) használt áruazonosító számot kell érteni. Bútorok esetében
ezért az EPR tárgyi hatályát a KN 44. és 94. Árucsoport megfelelő rendelkezéseivel összhangban kell vizsgálni.
Gyakorlati szempontból az áruval kapcsolatos adminisztrációt végző személynek célszerű ismernie a gyártó által előállított valamennyi asztalosipari/bútoripari terméket, azok csomagolását, és a beszállítókkal, vevőkkel fennálló szerződéses viszonyokat is. Az egyszerű
áruvizsgálat (anyag, méret, beszállítói paraméterek) sok esetben elegendő, de vitás esetben külső szakértő bevonása is indokolt lehet.
EPR-köteles fabútorok vámtarifaszámai
Az EPR rendelet szerint EPR-köteles terméknek minősülnek többek között az alábbi fából készült bútorok:
• 9401 41 00 vámtarifaszám: ággyá átalakítható ülőbútor (a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével)
• 9401 61 vámtarifaszám: más favázas ülőbútor
• 9401 69 vámtarifaszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor
• 9403 30 vámtarifaszám: hivatali fabútor
• 9403 40 vámtarifaszám: fa konyhabútor
• 9403 50 vámtarifaszám: fa hálószobabútor
• 9403 60 vámtarifaszám: más fabútor.
Megjegyzés: a fából készült bútoroknál figyelembe kell venni a KN 44. és 94. Árucsoport vonatkozó rendelkezéseit. A „fa anyag” fogalma nemcsak a felületmegmunkált tömörfa, hanem a rétegelt lemezből, rostlemezből, forgácslapból (pozdorjalapból) stb. összeállított termékeket
is magában foglalja.
EPR adminisztráció
A fából készült EPR-köteles bútor gyártójának első teendője, hogy a tevékenység megkezdésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül kérelmezze nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (Pest Vármegyei Kormányhivatal) az OKIRkapu
online felületén. Ezt megelőzően a koncessziós társaság (MOHU) által működtetett elektronikus felületen történő regisztráció szükséges.
Főszabály, hogy a gyártónak az EPR-köteles fából készült bútor forgalomba hozataláról – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – kiállított számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt igazoló okiraton a következő szöveget kell feltüntetnie: „A kiterjesztett
gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”
A gyártó köteles nyilvántartást vezetni a forgalomba hozott bútorokról (megnevezés, mennyiség kilogrammban, KF-kód), és negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére. Az adatszolgáltatás alapján a MOHU állítja ki a számlát, amely alapján az EPR-díjat negyedévente, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Az általános forgalmi adó szabályai szerint az EPR-díj az áfa alapjába beletartozik, vagyis az EPR-díjjal növelt ellenérték után kell az áfát megfizetni.
EPR kód, díjkód, EPR-díj
Az EPR-köteles fából készült bútorok nyolc számjegyű azonosító számmal, úgynevezett KF-
kóddal kerülnek azonosításra. A KF-kód öt kódösszetevőből áll, felépítése a következő:
✓ 1–2. karakter: termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
✓ 3–4. karakter: anyagáram kód
✓ 5–6. karakter: csoportkód
✓ 7. karakter: kötelezettséget jelölő kód
✓ 8. karakter: származáskód
Nem tömörfából készült konyhabútor példája (új bútor, kollektív teljesítés, belföldi előállítás):
✓ Termékáram kód (1–2. karakter): 21
✓ Anyagáram kód (3–4. karakter): 20
✓ Csoportkód (5–6. karakter, új bútor): 10
✓ Kötelezettséget jelölő kód (7. karakter, kollektív teljesítés): 1
✓ Származáskód (8. karakter, belföldi előállítás, önálló forgalomba hozatal): 1
Fából készült bútor díjkódja: B01. Az EPR-kódnak kiemelt jelentősége van a díjmegállapítás, a nyilatkozatadás, a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az EPR-díj fizetés szempontjából.
Időbeli hatály, díjváltozás
A fából készült bútorokra vonatkozó EPR-díj mértéke 2023–2025 között 17 Ft/kg volt, majd az energiaügyi miniszter rendelete alapján 2025. október 1-jétől 51 Ft/kg-ra emelkedett. A gyártó által fizetendő EPR-díj – a 2025. október 1-jétől hatályos miniszteri rendelet szerint – 51 Ft/kg a fából készült bútorokra.
Fontos, hogy a vállalkozások a díjtételt mindig az adott időszakra hatályos miniszteri rendelet alapján alkalmazzák, és ezt belső nyilvántartásukban is egyértelműen elkülönítsék.
Gyakorlati javaslat a KF-kódokra
A gyártó – különösen a kis- és középvállalkozások – számára célszerű, hogy a használt KF- kódokat (például B01), illetve a hozzájuk tartozó KN-számokat (9401, 9403) belső nyilvántartásban rögzítsék. Ez megkönnyíti az adatszolgáltatást, a számlázást, valamint hatósági ellenőrzés esetén az EPR-kötelezettség igazolását. Több terméktípus gyártása esetén ajánlott termékcsoportonként külön listát vezetni a KF-kódokról és a mindenkori díjtételekről.
Gyakorlati teendők fabútort gyártó vagy forgalmazó vállalkozásoknak
A fából készült bútorokat gyártó vagy Magyarországon elsőként forgalomba hozó vállalkozások számára az alábbi lépések elvégzése ajánlott:
➢ Megvizsgálni, hogy a gyártott/forgalmazott termékek (KN 9401, 9403) EPR-köteles fabútornak minősülnek-e, és milyen KF-kód (például B01) tartozik hozzájuk.
➢ Regisztrálni a MOHU elektronikus rendszerében, majd az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (OKIRkapu) a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.
➢ Belső nyilvántartási rendszert kialakítani, amelyben termékenként rögzítik a mennyiséget (kg), a KN-számot, a KF-kódot, a díjkódot és a vevő/partner adatait.
➢ Negyedévente – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig – benyújtani az EPR- adatszolgáltatást, majd a MOHU által kiállított számla alapján az EPR-díjat határidőben megfizetni.
➢ A vevők felé kiállított számlán (a kiskereskedelmi értékesítés kivételével) feltüntetni:
„A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”
Készült: 2026.02.12-i hatályos jogszabályok alapján!
A kkv-k számára elérhető európai uniós társfinanszírozású versenyképességi, gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási képzésre is pályázható forrásokról szóló előadások központi témája a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) és a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) aktuálisan elérhető és a közeljövőben megjelenő felhívásainak bemutatása, illetve közvetlen konzultációs lehetőség biztosítása. A programnak része a hazai vállalkozások digitális kultúrájáról és fejlődéséről, innovációs képességeiről és a továbblépési lehetőségekről szóló beszélgetés is szakmai szervezetek, szakértők és sikeresen pályázó kedvezményezettek részvételével. 
