A RE-ACTION projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához kapcsolódó jövőkutatásába a Babosdöbrétén működő Döbrétei Gyógy- és illatkert megálmodója, Bolla Barbara is bekapcsolódott. A kezdeményezés különleges módon kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez: a gyógynövények világára, a helyi termékekre, a természetközeli élményszerzésre, a tudásátadásra és a vidéki életforma értékeire épít.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra.

A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása. Ennek célja, hogy a térség rurális turizmusban és vendéglátásban tevékenykedő szereplőinek bevonásával fenntartható fejlődési irányokat vázoljon fel. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox kulcságazataira fókuszál, és a következő 5, 10 és 20 év lehetséges fejlődési irányait vizsgálja.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert (@Döbrétei Gyógy-és illatkert) Babosdöbréte csendes, táji szépségekben gazdag környezetében formálódik olyan látogatható, tanulható és átélhető vidéki helyszínné, ahol a természet, a gyógynövények, a helyi termékek és a fenntartható gazdálkodás egymást erősítve jelennek meg. A kert célja, hogy ne csupán termesztési helyszínként működjön, hanem olyan élményalapú rurális turisztikai térként, ahol a látogatók közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a gyógynövények termesztéséről, gyűjtéséről, szárításáról, lepárlásáról és feldolgozásáról.

A kertben termesztett gyógy- és aromanövények, a környéken gyűjtött vadon termő növények, valamint a saját feldolgozású termékek mind azt a szemléletet képviselik, hogy a vidék nem csupán lakóhely, hanem tudás, hagyomány, egészségmegőrzés és közösségi élmény forrása is. A látogatók megismerhetik a gyógynövények háztartási, kozmetikai, rekreációs és mindennapi felhasználási lehetőségeit, miközben közelebb kerülhetnek a természetes alapanyagokhoz és a vidéki értékteremtéshez.

A kezdeményezés jövőbeni fejlesztései között kiemelt szerepet kap a birtokon található öreg pajta felújítása. A tervek szerint az épület gyógynövényes és natúrkozmetikai workshopoknak, szakmai előadásoknak, lepárlási bemutatóknak, valamint kisebb közösségi és oktatási programoknak adhat majd otthont. A pajta megőrizné vidéki karakterét, ugyanakkor korszerű, vendégfogadásra alkalmas térként működne, ahol természetgyógyászati, fitoterápiás, aromaterápiás, kertészeti és fenntarthatósági témájú programok is megvalósulhatnak. A vendégelőadók bevonása tovább erősítheti a hely szakmai és közösségi szerepét.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert fontos célja a helyi termékek bemutatása és értékesítése is. A jövőben a látogatók olyan kézműves és természetes termékeket ismerhetnek meg, mint a szörpök, szirupok, hidrolátumok, aszalványok, lekvárok, gyümölcslevek, tinktúrák, olajos kivonatok és natúrkozmetikumok. Ezek a termékek nemcsak gasztronómiai vagy kozmetikai értéket képviselnek, hanem a helyi növényvilág, a kézi munka és a vidéki tudás továbbélését is. A kert programjaihoz a falusi vendégasztal lehetősége is kapcsolódhat, amely helyi alapanyagokra, házias ízekre, gyógynövényes ételekre és a térség gasztronómiai hagyományaira építve teheti teljessé a látogatói élményt.

A kert több szempontból is illeszkedik a RE-ACTION projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz. A slow turizmushoz a lelassulás, a természetes ritmus, a figyelmes jelenlét és az élményszerű tanulás révén kapcsolódik. A digitális detox szemléletéhez azzal járul hozzá, hogy a látogatók figyelmét a képernyők helyett az illatokra, növényekre, ízekre, természetes anyagokra és a csendes vidéki környezetre irányítja. Az aktív turizmushoz pedig a kertbejárások, gyakorlati bemutatók, workshopok, tanulmányutak és tematikus programok révén kötődik, amelyek a vendégeket nem passzív szemlélőként, hanem aktív résztvevőként vonják be.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert oktatási szerepe is egyre jelentősebb. A helyszín két éve a MATE okleveles gyógy- és fűszernövénytechnológus szak szakmai gyakorlati oktatóhelyeként működik a Gyöngyösi és a Keszthelyi Campus hallgatói számára. A gyakorlati képzés 2024-ben két hallgatóval indult, 2025-ben már négy hallgató érkezett, 2026 nyarán pedig nyolc hallgató vesz részt nyári, illetve összefüggő szakmai gyakorlaton. A kert így nemcsak turisztikai, hanem szakmai tudásátadási helyszínként is fontos szerepet tölt be, segítve a hallgatók záróvizsgára való felkészülését, portfóliójuk és záródolgozatuk elkészítését.

Különösen értékes visszajelzés, hogy a gyöngyösi hallgatók számára a zalai helyszín földrajzilag ugyan távol esik, mégis egyre többen választják a Döbrétei Gyógy- és illatkertet. Számukra vonzó a szép zalai vidék, a természetközeli környezet, valamint a gyakorlati, élményalapú tudásszerzés lehetősége. Ez jól mutatja, hogy a kert nemcsak helyi, hanem tágabb szakmai és oktatási vonzerővel is rendelkezik.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert szervesen kapcsolódhat Göcsej térségének turisztikai és kulturális kínálatához, különösen a nyitott porták, helyi értékeket bemutató kezdeményezések és vidéki élményprogramok rendszeréhez. A Göcseji nyitott portákhoz való kapcsolódás lehetőséget teremthet arra, hogy a kert ne önálló szigetként, hanem egy térségi együttműködés részeként jelenjen meg, erősítve a helyi gazdaságot, a kézműves és mezőgazdasági termékek ismertségét, valamint a vidék turisztikai vonzerejét.

A kezdeményezés hosszú távú küldetése, hogy hidat képezzen hagyomány és korszerűség között. Megőrizze és továbbadja a gyógynövényekhez, a természetes alapanyagokhoz és a vidéki gazdálkodáshoz kötődő tudást, miközben korszerű, élményközpontú és szakmailag megalapozott programokat kínál. A kert működését áthatja az a szemlélet, hogy a tanulás, a figyelem és a természethez való alázatos kapcsolódás mindig újabb lépésekre ösztönöz.

A RE-ACTION projekt jövőkutatása éppen az ilyen helyi példák, tapasztalatok és vállalkozói nézőpontok bevonásával kíván hozzájárulni a térség hosszú távú rurális turisztikai jövőképének megalkotásához. A Döbrétei Gyógy- és illatkert részvétele segíti annak feltárását, hogyan válhat a gyógynövényekhez kötődő tudás, a természetközeli élmény, a helyi termékek világa és a közösségi gondolkodás a szlovén-magyar határtérség turisztikai megújulásának egyik fontos alapjává.

Hetedik alkalommal rendezik meg a GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság Konferencia és Szakkiállítást Zalaegerszegen, május 28-29-én. A kétnapos szakmai eseménynek idén is a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya ad otthont.

A rendezvény a zöld energia, a fenntarthatóság, az elektromobilitás, a körforgásos gazdaság, az innováció, az okos városok, a hidrogéntechnológia és a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseit járja körül. A konferencián és szakkiállításon vállalatvezetők, szakértők, szakmai szervezetek, intézmények, valamint hazai és nemzetközi partnerek találkoznak.

A GreenTech az elmúlt években a hazai zöld szakmai rendezvények egyik meghatározó eseményévé vált. A 2025-ös rendezvényen 70 kiállító, 60 előadó és 800 szakmai látogató vett részt.

A látogatókat szakmai előadások, iparági bemutatók, elektromos és hibrid járművek, díjmentes tesztvezetések, ZalaZONE pályabejárás, VR- és AI-bemutatók, valamint pályaorientációs programok várják. Május 29-én, pénteken 13.30 órakor kerül sor Az Év Autója Díjátadóra is.

A látogatói részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Időpont: 2026. május 28–29.
Helyszín: ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, Zalaegerszeg

Díjmentes regisztráció:
https://greentechzalaegerszeg.hu/konferencia-regisztracio/

A szakmai konferencia programja:
https://greentechzalaegerszeg.hu/programok/

ZalaZONE pályabejárás regisztráció:
https://greentechzalaegerszeg.hu/palyabejaras/

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg. A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

Megjelent az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb Gazdasági Havi Tájékoztatója a magyar gazdaság szereplői számára.

TARTALOM:

Kölcsönvett munkaerő foglalkoztatása: Tartósan alacsony a kölcsönvett munkaerő szerepe

2026 őszén várható munkaerőkereslet: A vállalatok bővülést várnak

Nemzetközi tendenciák: Európa gyengül, Amerika és Kína tartja magát

A tanulmány mellékletben olvasható:

GHT_2026_ápr_HU

A RE-ACTION projekt újabb állomásához érkezett: a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai ismét felkeresték a Vasmancs–Vitaminbombák családi gazdaságot, amely a projekt pilot programjának egyik első résztvevőjeként kapcsolódott be a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának fejlesztését célzó közös munkába. A látogatás ezúttal a Rurális Turizmus Jövőkép megalapozásához kapcsolódó jövőkutatási folyamat része volt: Pogács András és Pogács-Iván Mónika mélyinterjú keretében osztották meg tapasztalataikat, gondolataikat és jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

A RE-ACTION projekt célja, hogy új lendületet adjon a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának, különös tekintettel Vas és Zala vármegye, valamint a szomszédos szlovéniai Muravidék térségeire. A projekt olyan helyi szereplők bevonásával dolgozik, akik saját tevékenységükön keresztül hitelesen képviselik a természetközeli, fenntartható és élményalapú vidéki turizmus értékeit.

A Rurális Turizmus Jövőkép kidolgozásához kapcsolódó mélyinterjúk célja, hogy a projekt ne csupán általános fejlesztési irányokat fogalmazzon meg, hanem valós helyi tapasztalatokra, vállalkozói nézőpontokra és működő gyakorlatokra építsen. A Vasmancs–Vitaminbombák részvétele ebben a folyamatban különösen értékes, hiszen a családi gazdaság egyszerre kapcsolódik az ökológiai szemléletű mezőgazdasághoz, az egészségtudatos termék-előállításhoz, a helyi identitáshoz és a természetközeli vidéki életformához.

A Vasmancs–Vitaminbombák közel 10 hektáron folytat öko-gazdálkodást, és 2013 óta foglalkozik bogyós gyümölcsök termesztésével és feldolgozásával. Termékkínálatukban többek között lekvárok, szörpök, natúr levek, teakeverék, darálékok, üdítők és ecetek is megtalálhatók, amelyek saját termesztésű, vegyszermentes alapanyagokra épülnek. A gazdaság működésében fontos szerepet kap a fenntarthatóság: törekednek arra, hogy a megtermelt gyümölcsöket minél teljesebb körűen hasznosítsák, és olyan termékeket készítsenek, amelyek egyszerre képviselik a helyi értékeket, a természetességet és a tudatos fogyasztói szemléletet.

Az újabb találkozás során a mélyinterjú mellett lehetőség nyílt a gazdaság személyes megismerésére is. A Vasmancs–Vitaminbombák képviselői bemutatták a gazdaság működését, a termesztés és feldolgozás hátterét, valamint azt a szemléletet, amely mindennapi munkájukat meghatározza. A gazdaságbejárás különösen fontos tapasztalatot jelentett, hiszen a rurális turizmus fejlesztése szempontjából nemcsak a kész termékek, hanem a mögöttük álló történetek, folyamatok és emberi elköteleződések is meghatározóak.

A látogatás rávilágított arra, hogy egy helyi termelői gazdaság a turizmus szempontjából is sokkal többet jelenthet, mint termékek előállítását és értékesítését. A Vasmancs–Vitaminbombák esetében a gazdaság maga is élményforrássá válhat: a bogyós gyümölcsök termesztése, a feldolgozás folyamata, a természetközeli környezet, a fenntartható gazdálkodási gyakorlat és a családi vállalkozás története együtt olyan autentikus vidéki tapasztalatot kínál, amely jól illeszkedik a RE-ACTION projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz.

A slow turizmus szemléletéhez a Vasmancs–Vitaminbombák gazdasága a lelassulás, a természetes ritmusok és a helyi értékek megbecsülése révén kapcsolódik. Az aktív turizmus irányához a gazdaság megismerése, a termőterület bejárása és a helyi előállítás folyamatainak megtapasztalása jelenthet kapcsolódási pontot. A digitális detox szempontjából pedig különösen fontos, hogy a látogatók egy olyan közegbe kerülhetnek, ahol a figyelem a képernyők helyett a természetre, az ízekre, az illatokra, a tájra és a személyes találkozásokra irányul.

A mélyinterjú során megfogalmazott tapasztalatok és gondolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a készülő Rurális Turizmus Jövőkép valóban a térség szereplőinek valós helyzetére, lehetőségeire és kihívásaira épüljön. A Vasmancs–Vitaminbombák példája jól mutatja, hogy a helyi termelők fontos szereplői lehetnek a rurális turizmus megújulásának: termékeiken, gazdálkodási gyakorlatukon és személyes történetükön keresztül egyszerre közvetítenek minőséget, hitelességet és térségi értéket.

A RE-ACTION projekt számára az ilyen találkozások kiemelt jelentőséggel bírnak. A jövőkutatás nem elvont tervezési folyamatként, hanem párbeszédként valósul meg, amelyben a helyi vállalkozók tapasztalatai, ötletei és mindennapi működése is helyet kap. A Vasmancs–Vitaminbombáknál tett újabb látogatás megerősítette, hogy a szlovén–magyar határtérségben számos olyan elkötelezett szereplő működik, akikre hosszú távon is építhető a fenntartható, élményalapú és versenyképes rurális turizmus jövője.

Lentiben folytatódott a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Jövő Zalája – Vállalkozások a jövő sodrában” című programsorozata. A rendezvény középpontjában ezúttal a klímaváltozás, a klímastratégiák, a vízgazdálkodás és a zalai vállalkozások alkalmazkodási lehetőségei álltak.

A témát dr. Kovács Lajos, az Image 007 Kft. ügyvezetője mutatta be a jelenlévőknek. Előadásában arra kereste a választ, mit jelent a klímaváltozás a mindennapokban, hogyan érinti a gazdaságot és a helyi közösségeket, valamint milyen szerepe lehet a tudatos felkészülésnek a vállalkozások jövőjében.

A műhelybeszélgetés rámutatott: a klímaváltozás ma már nem távoli, elméleti kérdés. A hőmérsékleti kilengések, a szélsőséges időjárási jelenségek, a vízmegtartás problémái és az erőforrásokkal való tudatos gazdálkodás mind olyan területek, amelyek közvetlenül érinthetik a zalai vállalkozások működését is.

Kiemelt téma volt a „Kék Zala” gondolatköre, amely a víz stratégiai szerepére hívta fel a figyelmet. Szó esett többek között a termálvízre épülő gyógy-idegenforgalomról, a folyók és tavak kínálta aktív turisztikai lehetőségekről, a vízmegtartás és az árvízi védekezés összhangjáról, a vizes élőhelyek megőrzéséről, valamint a Balaton és a Kis-Balaton ökoszisztémájának védelméről.

A rendezvény egyik központi üzenete az volt: mindennek alapja a víz. A tudatos vízgazdálkodás nemcsak természeti értékeink megőrzése miatt fontos, hanem a térség gazdasági jövője, a turizmus, a mezőgazdaság és az ipari működés szempontjából is meghatározó tényező. A műhelybeszélgetés az élhető Zala jövőképét állította középpontba. A résztvevők olyan, egymással összefüggő tényezőkről hallhattak, mint az éghajlatváltozás, a demográfiai folyamatok, a társadalmi változások, a gazdasági hatékonyság, valamint a külső európai és globális hatások.

A ZVKIK Jövőműhely-sorozatának célja, hogy olyan szakmai találkozási pontot teremtsen, ahol a zalai vállalkozások közösen gondolkodhatnak a jövőt meghatározó gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekről.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósult meg.
(NGM_SZERZ/430-3/2025_465/ZVKIK/1)

Zalaszentgróton került megrendezésre a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Jövő Zalája – Vállalkozások a jövő sodrában” című műhelysorozata. A rendezvény középpontjában ezúttal az állt, hogy milyen új turisztikai lehetőségek formálhatják Zala következő 25 évét, és ebben milyen szerepe lehet a vállalkozásoknak, az együttműködéseknek és a kamarának.

A műhelybeszélgetés egyik fő kérdése az volt: mit lehet kezdeni Zala természeti és épített örökségével úgy, hogy abból élhető, fenntartható és gazdaságilag is értékes jövőkép szülessen? A résztvevők a turisztikai vonzerők meghatározásáról, a Zala-brand építéséről, valamint arról is gondolkodtak, hogy kik lehetnek azok a szereplők, akik hosszú távon működtetik és továbbviszik a térség turisztikai értékeit.

A beszélgetés során több lehetséges irány is előtérbe került. A „Kék Zala” gondolatköre a vízhez kapcsolódó turizmusra, a termálvízre épülő gyógy- és egészségturizmusra, valamint a vízi és aktív turisztikai lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Az „Erdőzöld Zala” témája az agro- és ökoturizmus, a természetjárás, a rekreáció, az erdei wellness, a helyi termékek és a zalai borvidék fejlesztési lehetőségeit állította középpontba.

A rendezvény arra is rámutatott, hogy a következő években a digitalizáció kulcsszerepet kaphat a turizmus fejlesztésében. A helyi értékek bemutatása, a vendégélmény erősítése, a térségi ajánlatok összekapcsolása és a Zala-brand láthatóbbá tétele mind olyan terület, ahol a vállalkozások számára új lehetőségek nyílhatnak.

A Jövő Zalája műhelysorozat célja, hogy a zalai vállalkozások ne elszigetelten, hanem közösen gondolkodjanak a térség gazdasági, társadalmi és környezeti jövőjéről.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósul meg.
(NGM_SZERZ/430-3/2025_465/ZVKIK/1)

Folytatódik a „Jövő Zalája – Vállalkozások a jövő sodrában” című

workshop-sorozatunk-Nagykanizsán!

A soron következő téma, mellyel már korábban is foglalkoztunk:
Tudásszektor – tudásátadás, tudásmegtartás a zalai vidéken

Célunk az együtt-gondolkodás, a gyakorlati megoldáskeresés és a jövőorientált vállalkozói párbeszéd támogatása – a tudásszektor: tudásátadás és tudásmegtartás lehetőségeinek tekintetében a zalai vidéken. Avagy, mit tehetünk azért, hogy a (helyi) tudás átadható és megtartható legyen, hozzájárulva ahhoz, hogy aki most fiatalként itt nő fel és él, ne elvándorlásban gondolkodjon, hanem tudásának helyben való kamatoztatásán.

Időpont: 2026. május 20. (szerda), 13:30 – 15.30 óra
Helyszín: ZVKIK Nagykanizsai ügyfélszolgálat – Nagykanizsa, Zrínyi u. 21.

Az esemény részeként ismét megtekinthető a „Zalai Jövőkapu„ VR-élmény, egy különleges immerzív virtuális utazás, mely az aktuális témát érinti vizuális élmények formájában.

Szeretettel várjuk azokat, akik már a korábbi workshopok alkalmával is bekapcsolódtak a közös gondolkodásba és hívjuk azokat, akik szívesen csatlakoznának újonnan a megoldások kereséséhez.

Fontos tudnivalók:

• A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
• A részvétel feltétele a rendezett ZVKIK kamarai regisztráció megléte.

Az esemény a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Program keretében valósul meg.
(NGM_SZERZ/430-3/2025_465/ZVKIK/1)