(tovább…)

Az Európai Parlament képviselői kedden hivatalosan is elfogadták az EU Tanácsával már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokat, miszerint az Európai Unió megszavazta a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok használatának tilalmára vonatkozó törvényjavaslatot.  A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. Az Unió ezen törekvése arra is irányul, hogy az EU-ban az újonnan épült és felújított épületek szigorúbb energiahatékonysági előírásoknak feleljenek meg. Tehát a cél, hogy a tagállamokban még több meglévő régi épületeket újítsanak, korszerűsítsenek fel, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet ezen épületek se.

Ez a követelmény már a középületekre az állami tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz.

A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását. Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. Az EP közleménye arra is kitér, hogy a napelemeket kell folyamatos telepíteni a meglévő középületekre és nem lakás célú épületekre amennyiben ez gazdaságilag, műszakilag, valamint funkcionálisan is kivitelezhető.

Az EP közleményben olvasható továbbá a pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya jellenleg nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Német Tagozata 2024. március 20-án, 14:00 órától Magyar-svájci üzleti webináriumot szervez.

A rendezvény célja, hogy tájékoztassa a hazai kis- és középvállalkozásokat Svájc üzleti lehetőségeiről, bemutassa a svájci jogi és adózási környezet sajátosságait, valamint gyakorlati jó tanácsokkal szolgáljon az üzletkötésről Svájcban.

Az előadások alatt a résztvevőknek lehetőségük nyílik kérdések feltevésére a platform chatfalán keresztül, melyek a program végén kerülnek megválaszolásra az előadók által.

Jelentkezési határidő: 2024. március 19., kedd, 15:00 óra

A részvétel ingyenes, de előzetes online regisztrációhoz kötött. A webinárium a Zoom felületen keresztül valósul meg.

A csatlakozáshoz szükséges linket és információkat 2024. március 19-én, kedd délután küldik meg e-mailen a jelentkezőknek.

További információ:

REGISZTRÁCIÓ

2025. január 1-jével nagy változás áll be a hazai vállalkozások életében: a földgáz, illetve villamos energia számlájukat ettől a naptól kötelezően e-számlaként kapják majd kézhez. Ezzel szinte minden hazai vállalkozás szembekerül majd az elektronikus archiválás komplex kötelezettségével. A kötelező elektronikus számlázás általános bevezetéséről az Európai Bizottság ViDA (VAT in digital age) javaslatcsomagja kapcsán aktív vita folyik. Magyarországon a kötelező elektronikus számlázást azonban nem a ViDA csomag, hanem elsőként két kormányrendelet fogja szektorspecifikusan bevezetni 2025. január 1-től. A két érintett szektor a villamosenergia és a földgáz. Azon túl, hogy a rendelet egy bizonyos értékesítői kör számára kötelező elektronikus számlázást ír elő, a változásnak beszerzői oldalon is számottevő hatása lesz az adóalanyok számára.

Összességében elmondható, hogy a 2025-től alkalmazandó kötelező elektronikus számlázás támogatja a jelenkor digitalizációs törekvéseit, ugyanakkor gyakorlati szempontból kihívást is jelent, hiszen minden adóalanynak fel kell készülnie arra, hogy a befogadott elektronikus számláit fel tudja dolgozni és a jogszabályoknak megfelelve elektronikusan megőrizze. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon vállalkozások, amelyek jelenleg villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formájában tudják megtenni. A szolgáltatók az elektronikus számlázásért külön díjat nem számolhatnak fel, ugyanakkor a vállalkozások oldalán ez plusz költségeket okozhat vagy a belső folyamatok megváltozását idézheti elő.

A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása írja elő a kötelező elektronikus számlázási kötelezettséget a szolgáltatók oldalán. Az új szabályozás kizárólag a villamosenergia-kereskedő, -elosztó, valamint a földgázkereskedő és elosztó társaságok által nem lakossági ügyfelek részére kibocsátott számlák esetén írja elő ezt az új kötelezettséget.

A PwC Magyarország cikkét a bevezetésre kerülő elektronikus számlázásról ide kattintva olvashatja.

2024. március 13-án Vállalkozói Fórum keretében találkoztak Lentiben a járás vállalkozói, a rendezvények a Thermal Hotel Balance adott otthont. Molnár Ágota Kamara általános alelnöke nyitotta meg a Fórumot, majd Horváth László Lenti Város Önkormányzat Polgármestere, valamint Héra József térségi elnök köszöntötte a megjelent vállalkozások képviselőit. A köszöntőben hangsúlyozták, hogy mennyire fontos az ilyen jellegű program ami segíti a helyi vállalkozások fejlődését. Kiemelték, hogy a sikerhez, fejlődéshez nyitottságra van szükség  és a kapcsolatok erősítésére és a vállalati közösségek építésére.

A délután során Mazzagné Borsos Andrea képzési tanácsadó által bemutatásra kerültek a „Szövetségben a vállalkozókkal” című Vállalkozásfejlesztési Program részletei. Andrea előadásában elmondta, hogy a programba bekapcsolódó vállalkozók szakmai támogatást kaphatnak vállalkozásuk további fejlesztéséhez. Neves előadók kaptak meghívást a térségekben zajló fórumokra, online tájékoztató kiadványok  készülnek és piaci képzések keretében ingyenes oktatáson vehetnek részt az érdeklődők, ahol a téma az online marketing. A kapott  ismereteket elsajátítva, a hétköznapi munkafolyamatokba adaptálva sikeresebbé tehetik vállalkozásukat azok, akik élnek a felkínált szakmai lehetőségekkel.

A Fórum második felében pódium beszélgetésre került sor dr. Buza Beáta moderálásával. A beszélgető partnerek Molnár Ágota a ZVKIK általános alelnökével, Héra József egyéni vállalkozó és Lantos László Lan-Tel-Ker Kft tulajdonosa voltak. A jó hangulatú diszkurzus érintett olyan témákat, mint például: Gazdasági helyzet vállalatvezetői szemszögből. Mi szükséges a fejlődéshez és mit jelent a vállalkozásfejlesztés vállalatvezetőként? Milyen vállalkozói igények merülnek fel a térségbe? Miben tud segíteni a Kamara a vállalkozásoknak?

A térségben első alkalommal megvalósuló lehetőség célja, hogy becsatornázásra kerüljenek a járás vállalkozóinak igényei, hogy még célzottabb programokkal segíthesse a Kamara.

A Vállalkozásfejlesztési Program számos további aktivitással folytatódik. A részletekről a https://zvkik.hu/vallalkozasfejlesztesi-program/ oldalon a legfrissebb információkról a https://www.facebook.com/zalaivallalkozasfejlesztes facebook oldalon juthatnak az érdeklődők!

A Magyar Közlöny 2024. évi 19. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 7/2024. (II. 22.) NGM rendelete az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról.

A rendelet leírja, hogy az 1. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó tájékoztatót és a 2. melléklet szerinti formai követelményeket, arculati elemeket és szöveget tartalmazó jelzést szükséges használni a vásárlók tájékoztatása érdekében:

(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti

a) hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont és a diszkont területi minimumánál kisebb, de bruttó 200 m2-nél nagyobb alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 297×420 milliméter nagyságú (A3 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.) vagy

b) a bruttó 200 m2-t nem meghaladó alapterületű üzletet üzemeltető kereskedő (az üzlet vásárlók által használható bejáratánál, az üzletben szokásosan használt információs táblákkal megegyező méretű, de legalább 210×297 milliméter nagyságú (A4 méret) méretben, jól látható információs táblán köteles kihelyezni abban az esetben, ha a kötelezett forgalmaz olyan terméket, amely kapcsán a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség áll fenn.)

Az 2. melléklet szerinti jelzést a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezett közvetlenül a termék mellett– egyedi árkiírás alkalmazása esetén az egyedi árkiírás mellett –, jól látható helyen köteles kihelyezni, legalább 80×50 milliméter nagyságú méretben.

Tábla mintája

A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) keretében márciusban – ha az érintett ügyfél úgy dönt – egy hónapig soron kívül átköthetővé válnak a lakásbiztosítások.

Az MFO bevezetésével a Magyar Nemzeti Bank célja az volt, hogy egy könnyen átlátható és összehasonlítható termékkel támogassák az ügyfeleket (akár 10 százalékkal kedvezőbb díj lehetőségével). Az MNB szigorú szakmai szempontok, valamint a szerződők érdekei alapján alakította ki az MFO szabályrendszerét, amely gyors, online, és ügyfélbarát ügyintézést tesz lehetővé.

A kampányban a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) is részt vesz. Honlapjukon függetlenül, átláthatóan és egyszerűen hívják fel a figyelmet az MFO termék kiválóságára és a lakásbiztosítási kampány legfontosabb részleteire. Oldalukon összehasonlításra kerül a jelenlegi termék és az MFO, felhívják a figyelmet a határidőkre, illetve a leggyakrabban feltett kérdésekre is választ adnak.

Az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) által publikált „Az Uniós finanszírozás gyakorlati útmutató” 2023. évi kiadásnak célja, hogy információforrásként szolgáljon a regionális és helyi hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások, a szakemberek és a polgárok számára azzal kapcsolatban, hogy miként férhetnek hozzá projektjeik finanszírozásához számos uniós forrásból. Jelen útmutató kitér a 2021–2027‑es időszakra szóló uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret) keretében nyújtott finanszírozásra, valamint a Next Generation EU ideiglenes eszközére, amelyet az Unió koronavírus- világjárványból való kilábalásának ösztönzésére hoztak létre.

Az útmutatót szíves felhasználás érdekében csatoltan megküldöm, illetve az alábbi felületről szabadon letölthető.

Megújult a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti honlapja, mely ide kattintva érhető el. A Minisztérium tájékoztatása szerint a régi honlap már nem kerül frissítésre, az új szakmai tartalmak kizárólag az új honlapon kerülnek megjelenítésre. Kérem, hogy amennyiben a területi kamara oldalán megjelenítésre került a régi weblap linkje, frissítse azt.

A megújult honlap támogatja a tableten, okostelefonon történő megjelenítést is, valamint a kor követelményeinek és az aktuális trendeknek megfelelően átlátható, letisztult arculatot kapott, ahol a szakterületek tevékenysége iránt érdeklődők könnyebben megtalálják a rájuk vonatkozó legfrissebb információkat, teendőket és tartalmakat.

A weboldalon a munkáltatók mostantól gyorsabban tehetnek eleget a jogszabály által előírt kötelezettségeiknek. Az oldal gyakran ismételt kérdések részeként funkcionáló „Foglalkoztatás felügyelet Tájékoztatás-felvilágosítást”, „Munkavédelemi Tanácsadás”, valamint „Munkavédelmi Képviselők Fóruma” célja a legfontosabb információk átlátható formában történő megjelenítése.

A honlapról elérhető a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa is, melyről az „Elérhető a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa” tárgyú levélben adtunk hírt.

A Minisztérium tájékoztatását az új honlapról ide kattintva olvashatja el.

A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés céljából, 2024. április 1-jei hatályba lépéssel módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)  63/C. §-a (módosította: 2022. évi LXXIV. törvény 32. §-a). Az irányelvi előírásoknak megfelelően bővül a munkáltató bejelentési kötelezettsége a reprodukciót károsító anyagokkal.

Az Mvt. 63/C. §-a szerinti első bejelentést, vagy ha korábban már megtörtént a rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenység bejelentése, a reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos adatokra is kiterjedő bejelentést, változás bejelentésként legkésőbb 2025. január 10-ig kell megküldeni a tevékenység helye szerint területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz. Ezt követően pedig minden év január 10-ig a munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni a rákkeltővel, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal végzett tevékenységet.

A GFM rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti soron kívüli bejelentést a rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenység tekintetében akkor kell megtenni 2024-ben, ha:

• a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal,
• a rákkeltő vagy mutagén anyag expozíciójának kitett munkavállalói létszám megnő,
• a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt,
• az 5. § (11) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor.

Az NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának részletes tájékoztatását ide kattintva olvashatja el.