keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Főoldali hír

Sajátítsa el az SAP vállalatirányítási rendszerek gyakorlati alkalmazását a Széchenyi István Egyetemen

Lépjen szintet szakmai pályafutásában!
Sajátítsa el az SAP vállalatirányítási rendszerek gyakorlati alkalmazását a Széchenyi István Egyetemen.

Helyszín: Győr
Képzés kezdete: 2026. ősz
Jelentkezési határidő: 2026. augusztus 31.

https://unichamb.sze.hu/kepzes/integralt-uzleti-folyamatok-tamogatasa-sap-vallalatiranyitasi-rendszerrel/
https://unichamb.sze.hu/kepzes/sap-vallalatiranyitasi-rendszerek-frontend-programozasa/
https://unichamb.sze.hu/kepzes/sap-vallalatiranyitasi-rendszerek-uzemeltetese/
https://unichamb.sze.hu/kepzes/logisztikai-es-termelesi-folyamatok-tamogatasa-sap-vallaltiranyitasi-rendszerrel/

Felhívás – A környék legjava beszállítói program

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse a vármegyében működő vállalkozások piacra jutását, fejlődését és új üzleti lehetőségekhez való kapcsolódását. Új üzleti lehetőséget kínál a helyi vállalkozások számára az Auchan Magyarország Kft. és a Magyar Termék Nonprofit Kft. „A környék legjava” elnevezésű lokális beszállítói programja, amelynek következő állomása Győr lesz.

A program célja, hogy minél több, Zala vármegyéhez kötődő élelmiszer kis- és középvállalkozás, helyi termelő, valamint vegyi, illatszer, szépségápolás, növény- és kertészeti cég kapjon lehetőséget arra, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan győri és/vagy zalaegerszegi áruházának kínálatába.

Az Auchan olyan lokális beszállítói partnereket keres, amelyek termékei a felhasznált alapanyag, az előállítás helye, az összetétel, illetve az ízesítés tekintetében kötődnek Zala vármegyéhez, és amelyek a helyi vásárlók számára ismert, keresett vagy a térség gasztronómiai értékeit képviselő termékek lehetnek. A cél, hogy olyan árucikkek is megjelenhessenek az Auchan győri és/vas zalaegerszegi áruházában, amelyek eddig még nem voltak elérhetők a vásárlók számára.

A kezdeményezés különösen jó lehetőséget jelenthet azoknak a Zala vármegyei vállalkozásoknak, amelyek stabil minőségű, piacképes, helyi kötődésű termékekkel rendelkeznek, és nyitottak arra, hogy termékeikkel a modern kiskereskedelmi környezetben is megjelenjenek.

A programmal kapcsolatos további információk az anita.mandy@knkpr.hu e-mail címen kérhetők, illetve érdeklődés esetén a jelentkezéseket is erre az e-mail címre várják.

A jelentkezéshez kérjük az alábbi adatok megadását:

  • vállalkozás neve
  • vállalkozás székhelye/telephelye, ahol a termék előállítása történik
  • a termék megnevezése
  • a termék termelési mennyisége
  • kapcsolattartó neve
  • kapcsolattartó mobilszáma
  • kapcsolattartó e-mail címe

Bízunk benne, hogy a program révén minél több Zala vármegyei vállalkozás számára nyílhat új lehetőség, és a térség értékes, helyi termékei még szélesebb fogyasztói körhöz juthatnak el.

Jelentkezési határidő: 2026. augusztus 6.

Kiadó felújított irodák a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában

Zalaegerszeg belvárosában, kiváló megközelíthetőségű, rendezett irodaházban kiadóvá vált 2 db iroda. 

Alapterületük: 10,59 m² és 7,42 m².
Az irodák az épület 1. emeletén találhatók, déli fekvésűek, így világos, kellemes munkakörnyezetet biztosítanak.

Az irodaház teljes körűen felújított, szigetelt, új nyílászárókkal és korszerű világítótestekkel rendelkezik. Az épület és az irodák állapota rendezett, igényes, az aktuális előírásoknak megfelelő.

A helyiségek klímával felszereltek, amelyek egyénileg szabályozhatók, így egész évben komfortos munkavégzést tesznek lehetővé.

Az irodák ideálisak lehetnek:
egyéni vállalkozóknak,
kisebb cégeknek,
adminisztratív vagy szellemi tevékenységet végző vállalkozásoknak,
tanácsadói, szolgáltatói vagy ügyfélfogadási célra.

A városközponti elhelyezkedésnek köszönhetően az ingatlan tömegközlekedéssel és gépjárművel is könnyen elérhető.

A helyiségek határozatlan idejű bérleti szerződéssel, azonnal igénybe vehetők.

További információ: 30/447-4795

Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.

Papsajt Biokocsma és Bisztró – helyi ízek, közösségi tér és rurális turisztikai tapasztalat a RE-ACTION projekt jövőkutatásában

A RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatának részeként szakmai találkozóra került sor a boncodföldei Papsajt Biokocsma és Bisztró képviselőivel. A vállalkozás működése több ponton is kapcsolódik a rurális turizmushoz, a helyi gasztronómiai kínálat fejlesztéséhez, a közösségi terek szerepéhez, valamint a vidéki térségekben megvalósuló új típusú szolgáltatási modellekhez. A Papsajt nem csupán vendéglátóhelyként értelmezhető, hanem olyan falusi találkozópontként is, amely egyszerre tölt be bolti, biokocsmai, bisztró- és közösségszervező funkciót.

A Papsajt Boncodfölde szívében, egy felújított régi paplak épületében működik. Ez önmagában is fontos üzenetet hordoz a rurális térségek fejlesztése szempontjából: egy korábbi, helyi jelentőségű épület új funkciót kapott, és olyan szolgáltatóhellyé alakult, amely képes megszólítani a helyi lakosságot, a környékről érkező vendégeket, valamint a vidéki, természetközeli és egészségtudatos élményeket kereső látogatókat is. A vállalkozás saját bemutatkozása szerint a Papsajt „családi hely”, ahol a bolt, a biokocsma és a bisztró funkciója gyógynövényes szemlélettel kapcsolódik össze. Ez a működési modell jól illeszkedik a RE-ACTION projekt azon céljához, hogy feltárja: a rurális térségekben milyen új, fenntartható és élményalapú turisztikai szolgáltatások erősíthetik a helyi gazdaságot.

A Papsajt kínálatában hangsúlyosan jelenik meg a természetközeli, egészséges és helyi alapanyagokra építő gasztronómiai szemlélet. A nyilvánosan elérhető étlap és bemutatkozó alapján a hely kínálatában megtalálhatók saját készítésű mártogatósok, friss csírák, bébinövények, nyers gyökérzöldségek, kovászos lepénykenyér, helyi kistermelők kézműves sajtjai és termelői sonkái, vadkovászos lepények, valamint zöldségekre, fűszerekre és gyógynövényes ízvilágra épülő fogások. Ez a kínálat nem hagyományos, tömegturisztikai éttermi modellre épít, hanem a helyi, egyedi, személyes és egészségtudatos élményre. A Papsajt így a vendéglátáson keresztül is képes bemutatni a térség természeti és gazdasági adottságait, valamint a helyi termelők és vidéki szolgáltatók szerepét.

A vállalkozás különösen fontos példát jelent abból a szempontból, hogy miként lehet egy kistelepülésen több funkciót egyesítő szolgáltatóhelyet létrehozni. A bolt, biokocsma és bisztró hármas funkciója egyszerre ad választ helyi ellátási, vendéglátási, közösségi és turisztikai igényekre. A Papsajt nemcsak ételt és italt kínál, hanem találkozási lehetőséget, helyi hangulatot, közösségi élményt és programhelyszínt is. Ez a sokoldalúság a rurális turizmus jövője szempontjából kiemelten fontos, hiszen a kisebb települések turisztikai vonzereje gyakran nem egyetlen attrakcióra, hanem több egymást erősítő szolgáltatásra épül.

A RE-ACTION projekt jövőkutatásában a Papsajt részvétele azért értékes, mert gyakorlati tapasztalatokat tud nyújtani a falusi vendéglátás, a helyi termékekre épülő gasztronómia, a közösségi térként működő vállalkozások és a vidéki szolgáltatásfejlesztés lehetőségeiről. A szakmai egyeztetés során feltárhatóvá vált, hogy egy ilyen típusú vállalkozás milyen célcsoportokat ér el, hogyan tudja ötvözni a helyi lakosság kiszolgálását a turisztikai vendégfogadással, milyen szerepet tölthet be egy kistelepülés mindennapi életében, és milyen fejlesztési irányok képzelhetők el a jövőben.

A Papsajt működése arra is rámutat, hogy a rurális turizmus jövője nem kizárólag szálláshelyekben vagy klasszikus turisztikai attrakciókban keresendő. Legalább ilyen fontosak azok a helyek, amelyek összekapcsolják a helyi élelmiszert, az egészségtudatos szemléletet, a vendéglátást, a közösségi élményt, a programlehetőségeket és a települési identitást. A Papsajt ilyen értelemben nemcsak egy étterem vagy bisztró, hanem egy vidéki közösségi és turisztikai csomópont is, amelynek tapasztalatai fontos bemenetet adhatnak a szlovén–magyar rurális turizmus jövőképének kialakításához.

A vállalkozás működése jól példázza, hogy a vidéki térségekben milyen lehetőségek rejlenek a helyi alapanyagokra, egészséges gasztronómiára, gyógynövényes szemléletre, közösségi térteremtésre és többfunkciós szolgáltatásfejlesztésre épülő modellekben.

A munkaerő megtartása ma már nemcsak HR-kérdés, hanem versenyképességi tényező

A munkaerő megtartása ma már nemcsak HR-kérdés, hanem versenyképességi tényező. A fluktuáció, a több műszakos működés nehézségei, a munkatársak mentális terhelése és a vezetői kihívások sok vállalkozás mindennapjait érintik. A jó munkatársakat ma már nem elég megtalálni – meg is kell tartani.

Ebben ad kézzelfogható segítséget a Megtartó Műszakok országos program, amelyhez zalai vállalkozások is csatlakozhatnak.

A program különösen azoknak a 25 – 250 főt foglalkoztató, gyártó, logisztikai vagy több műszakos működésű kkv-knak szól, ahol kihívást jelent a fluktuáció, a hiányzás, a műszakok stabilitása vagy a munkavállalók megtartása.

A kiválasztott cégek térítésmentesen kapnak szakértői támogatást, többek között:

– vállalati HR- és szervezeti diagnosztikát,
– vezetői visszajelzést és konzultációt,
– személyre szabott fejlesztési javaslatokat,
– mentálhigiénés és addiktológiai szakértői tanácsadást.

A szolgáltatáscsomag piaci értéke vállalkozásonként 800 000–1 000 000 Ft, amelyhez a programba bevont cégek 100%-os támogatással juthatnak hozzá.

Országosan mindössze 40 vállalkozás vehet részt a programban, ezért érdemes mielőbb jelezni a csatlakozási szándékot. A jelentkezés mindössze néhány percet vesz igénybe.

Jelentkezési határidő: 2026. augusztus 7.

Jelentkezés:
https://knowhouse.consulting/megtarto-muszakok-jelentkezes/

 

Tegyen egy lépést a stabilabb csapat, a kiszámíthatóbb működés és a hosszú távon megtartható munkaerő felé!.

Megtartó Műszakok program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából, Magyarország Kormányának támogatásával valósul meg.

2026. szeptember 1-jétől kötelező az e-nyugta alkalmazása

A papíralapú nyugták helyét hamarosan végleg átveszik a digitális megoldások. Ismerje meg az új szabályokat és lehetőségeket!

Már csak kevesebb, mint két hónap van hátra a digitális átállásig: 2026. szeptember 1-jétől hivatalosan is kötelezővé válik az új elektronikus nyugtaadat-szolgáltatás. A jogszabály minden olyan vállalkozást érint, amely nem számlát ad, hanem helyette nyugtát állít ki.
Mivel a határidőig még van idő a tervezésre, ezúton hívjuk fel a figyelmet a felkészülés elindítására és a szükséges technikai háttér áttekintésére.

Kiket és mely ágazatokat érint a kötelezettség?

Az új szabályozás közel 270 ezer hazai vállalkozást érint, köztük olyanokat is, akik eddig nem voltak online pénztárgép használatára kötelezve. Különösen az alábbi ágazatok és szolgáltatók érintettek:

  • Személyi szolgáltatások: fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, tetoválók, masszőrök és személyi edzők.
  • Javító és karbantartó szolgáltatások: autó- és motorszerelők, háztartásigép-szerelők, gáz- és fűtésszerelők, villanyszerelők, duguláselhárítók.
  • Egyéb készpénzes szolgáltatók: taxisok, szálláshely-szolgáltatók, magánorvosi és fogorvosi rendelők, valamint a különböző képzéseket, oktatásokat nyújtó vállalkozók, amennyiben készpénzt vagy bankkártyát fogadnak el és nyugtát adnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium döntése alapján a kötelező indulás határideje 2026. szeptember 1-je. Az új rendszer jogszabályi hátterét a Magyar Közlönyben kihirdetett 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet rögzíti, amely az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szól.

Hogyan érinti az átállás az Ön vállalkozását?

  • Kézi nyugtát alkalmazók (OPG-re eddig nem kötelezettek): Azoknál a szolgáltatóknál, ahol eddig nem volt kötelező az online kassza (például kézi nyugtatömböt használtak), a papíralapú bizonylatokat végleg felváltja az elektronikus adatszolgáltatás. Ők a kötelezettséget legegyszerűbben felhőalapú megoldásokkal, vagy a NAV ingyenes szoftveres alkalmazásával (NAV ePénztárgép) is teljesíthetik.
  • Online pénztárgépet (OPG) használók: A jelenleg is online kasszával dolgozó kereskedők és vendéglátósok egy hosszabb átmeneti időszakot kaptak. Ők legkésőbb 2028-ig térhetnek át fokozatosan az új típusú elektronikus pénztárgépek (ePG) használatára. Ezt követően már csak az új rendszer lesz alkalmazható.

Előnyök a vállalkozóknak és a fogyasztóknak
Az e-nyugta bevezetése mindkét oldal számára komoly hozadékkal jár.

Kevesebb adminisztráció: A vállalkozóknak lényegesen kevesebb – főleg papíralapú – adminisztrációra lesz szükségük, így csökkennek a nyomtatási és tárolási költségek. Igény esetén az e-nyugtával a papíralapú bizonylat teljesen kiválthatóvá válik.
Digitális jótállás: 
A vevők szempontjából óriási előny, hogy a nyugta mellett a jótállást (garanciát) is digitálisan kapják meg, ami jelentősen megkönnyíti a fogyasztóvédelmi jogok érvényesítését.
Kiadások nyomon követése: A fogyasztók egy vevői applikáción keresztül egyszerűen, okostelefonon is áttekinthetik, hogy pontosan mennyit költöttek.

Technikai háttér:
A felhőalapú e-pénztárgép a gyakorlatban egy mobilalkalmazás. Ehhez mindössze egy okostelefonra van szükség, amelyre a vállalkozó letölti az ingyenes e-pénztárgép-alkalmazást és egy egyszerű nyugtanyomtatóra, arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a nyugtát.
Üzembe helyezni és használni érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgépet és vevői alkalmazást lehet.

Kezdje meg a felkészülést időben!
A 2026. szeptember 1-jei kötelező indulásig már elindult a visszaszámlálás. Javasoljuk, hogy haladéktalanul tanulmányozza az adóhatóság által biztosított szakmai anyagokat és technikai útmutatókat, amelyek közvetlenül elérhetők a NAV hivatalos eNyugta aloldalán.

Forrás: gymsmkik.hu

Balaton BeYOUty versenyfelhívás

Versenyfelhívás

Balaton BeYOUty verseny 2026-ban különleges témával várja a szépségipar képviselőit. A fodrász és kozmetikus versenyszámok inspirációját Simon Böske, az 1925-ös Balaton Tündére és az 1929-es Miss Európa időtlen eleganciája adja.

A megmérettetés célja, hogy a résztvevők a múlt stílusjegyeit a mai trendekkel ötvözve mutassák be szakmai tudásukat, kreativitásukat és egyéni látásmódjukat.

A verseny időpontja: 2026. október 11., 9:00
Helyszín: Hotel Helikon, Keszthely
Kategóriák: fodrász és kozmetikus versenyszámok

Nevezési kategóriák

Fodrász

  • Simon Böske a keszthelyi korzón – Hajfonás babafejen
  • Miss Európa Gálaestje (1929) – Női alkalmi konty
  • Simon Böske frizurája a mai korra vetítve – Női divathajvágás
  • A szépségkirálynő kísérője a bálban – Férfi divathajvágás, barber

Kozmetikus

  • Simon Böske a Balaton Tündére választáson (1925) – Nappali smink
  • Miss Európa koronázási bálja (1929) – Elegáns alkalmi smink
  • Felkészítés a Korzó Szépe szépségversenyre – Frissítő arcmasszázs

A jelentkezés 2026. augusztus 25-én indul. A részletes versenykiírást és a jelentkezési információkat hamarosan frissítjük weboldalunkon.

Természetközeli élmények és tudásátadás Zalaszentlőrincen

Látogatás Mikla Gabriellánál a RE-ACTION projekt keretében

A RE-ACTION projekt keretében a kamara munkatársai Zalaszentlőrincre látogattak, ahol Mikla Gabriellával találkoztak, és személyesen is betekintést kaptak a Mi Kertünk tevékenységébe. A helyszíni látogatás célja az volt, hogy a projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához olyan helyi vállalkozói tapasztalatok, gyakorlati példák és jövőre vonatkozó elképzelések kerüljenek összegyűjtésre, amelyek hitelesen mutatják be a Zala vármegyei vidéki turizmus lehetőségeit, kihívásait és fejlődési irányait.

Mikla Gabriella tevékenysége több szempontból is jól illeszkedik a RE-ACTION projekt szakmai célkitűzéseihez. A Mi Kertünk egyszerre épít a falusi vendéglátásra, a helyi termelésre, az állattartásra, a természetközeli programokra és a tudásátadásra. A vállalkozás keretében gyerek- és felnőttcsoportok, osztálykirándulások, workshopok, valamint céges csapatépítő programok is helyet kapnak. A helyszín különlegességét az adja, hogy a vendégek nem egy klasszikus turisztikai szolgáltatással találkoznak, hanem egy személyes, hiteles vidéki élettérrel, ahol közvetlenül tapasztalhatják meg a természet, az állatok, a helyi élelmiszerek és a vidéki mindennapok világát.

A találkozó során a kamarai munkatársak betekintést kaptak abba, hogyan válhat egy családi, vidéki porta a rurális turizmus egyik értékes szereplőjévé. Gabriella számára kiemelten fontos a személyesség megőrzése: a cél nem a tömegturizmus, hanem az emberléptékű, közvetlen vendégfogadás, ahol a látogatók valódi élményeket, figyelmet és tudást kapnak. A Mi Kertünk programjai különösen nagy hangsúlyt helyeznek a gyerekekre, hiszen az óvodáskortól az érettségi előtt álló diákokig számos csoport érkezik a helyszínre. A tapasztalatok szerint egyre nagyobb szükség van arra, hogy a fiatalok közvetlenül találkozzanak az állatokkal, a növényekkel, az élelmiszer-előállítás alapjaival és a vidéki élet mindennapi valóságával.

A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a Mi Kertünk jövőképe nem a gyors növekedésre vagy a tömeges vendégfogadásra épül. Sokkal inkább a meglévő adottságok tudatos, fokozatos fejlesztése, az infrastruktúra jobb kihasználása, valamint az élményalapú és természetközeli programok bővítése jelenti a fejlődés irányát. Gabriella olyan helyszínben gondolkodik, amely továbbra is megőrzi személyes, családias jellegét, ugyanakkor egyre több lehetőséget kínál a vendégeknek a vidéki élet, a természet és a helyi értékek megismerésére.

A tervek között olyan fejlesztési irányok is megjelennek, amelyek a természetes környezetre, a pihenésre és az érzékszervi élményekre építenek. A vállalkozás környezetében található fás, árnyas területek például alkalmasak lehetnek mezítlábas ösvények, természetismereti programok, gyógynövényekhez, szénához, illatokhoz és feltöltődéshez kapcsolódó élmények kialakítására. Ezek az elképzelések jól mutatják, hogy a rurális turizmusban jelentős lehetőség rejlik az egyedi, helyspecifikus és emberléptékű szolgáltatások fejlesztésében.

A vállalkozás működését ugyanakkor több tényező is befolyásolja. A beszélgetés során szó esett az időről, a marketingre fordítható kapacitásról, valamint a fejlesztésekhez szükséges anyagi források kérdéséről. Gabriella tapasztalatai szerint a legerősebb visszajelzés és ajánlás gyakran maguktól a vendégektől érkezik: egy-egy jól sikerült osztálykirándulás vagy program után a résztvevők továbbadják élményeiket, így újabb csoportok találnak rá a helyszínre. Ez a személyes ajánlás rendkívül hiteles, ugyanakkor a láthatóság tudatos erősítése és a célzott kommunikáció hosszabb távon további fejlődési lehetőséget jelenthet.

A jövő irányait tekintve Gabriella a vidéki, természetközeli értékek felértékelődését tartja meghatározónak. Meglátása szerint a csend, a tiszta levegő, a tiszta élelmiszer, a nyugalom és a hiteles emberi kapcsolódás egyre fontosabbá válhatnak a turizmusban. A luxus fogalma is átalakulhat: a jövőben egyre többen kereshetik azokat a helyeket, ahol kiszakadhatnak a mindennapi rohanásból, valódi természeti környezetben lehetnek jelen, és személyes élményeken keresztül kapcsolódhatnak a vidéki életformához.

A beszélgetés rámutatott arra is, hogy a tudásátadás szerepe a jövőben tovább erősödhet. Sok gyermek és felnőtt egyre távolabb kerül a természettől, az állatoktól és az élelmiszerek eredetétől, ezért az olyan kezdeményezések, mint a Mi Kertünk, nemcsak turisztikai, hanem szemléletformáló és edukációs szempontból is fontosak. A helyszínen megvalósuló programok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek a vidéki élethez, jobban megértsék a természeti környezet működését, és személyes élményeken keresztül szerezzenek tudást.

Mikla Gabriella tapasztalatai arra is rávilágítottak, hogy a rurális turizmus jövője egyszerre függ a helyi szereplők elkötelezettségétől és a külső környezet alakulásától. A gazdasági helyzet, a fejlesztési források elérhetősége, a munkaerő és az együttműködések mellett olyan hosszabb távú tényezők is hatással lehetnek a vidéki turizmusra, mint a klímaváltozás, a technológiai fejlődés vagy a társadalmi szokások átalakulása. Mindezek mellett a Mi Kertünk példája azt mutatja, hogy az alapvető emberi igényekre — természetre, élelemre, nyugalomra, kapcsolódásra és tudásra — építő vállalkozások hosszú távon is értékes szereplői lehetnek a térségi turisztikai kínálatnak.

A találkozó megerősítette, hogy a RE-ACTION projektben kiemelt jelentősége van a helyben működő vállalkozások megszólításának és tapasztalataik beépítésének. Mikla Gabriella munkája jó példája annak, hogyan kapcsolódhat össze a vidéki vendéglátás, a helyi termelés, az állattartás, a természetközeli élményszervezés és a tudásátadás egy hiteles, emberléptékű turisztikai kínálattá. A Mi Kertünk története azt mutatja, hogy a rurális turizmus jövője nemcsak a szálláshelyekben és vendégforgalmi adatokban mérhető, hanem azokban a személyes kapcsolódásokban, helyi értékekben és átadható tudásokban is, amelyek hosszú távon erősíthetik Zala vármegye vidéki térségeinek vonzerejét.

Köszönjük Mikla Gabriellának a vendéglátást és az értékes szakmai beszélgetést!

#RE-ACTION #Interreg #RurálisTurizmus #ZalaVármegye #Zalaszentlőrinc #MiKertünk #SlowTurizmus #HelyiÉrtékek #Tudásátadás #ZVKIK

 

A sikerdíj a szakmai vizsga hónapjára érvényesíthető – módosult a tájékoztató

Változott a NAV álláspontja, ennek megfelelően a kitöltési útmutató is módosul. Kérjük, hogy a sikeres május-júniusi vizsgákra tekintettel a sikerdíjat már ennek megfelelően érvényesítsék, az alábbiak szerint.

A NAV által a 2608-as bevalláshoz kiadott kitöltési útmutatóban eddig az szerepelt, hogy a sikerdíj „kizárólag abban a hónapban érvényesíthető, amikor a sikeres vizsgáról szóló igazolás az Ön rendelkezésére áll”. A tájékoztatónk előző változata is ez alapján készült.

A NAV legutóbbi írásbeli állásfoglalásai alapján azonban az az érvényes álláspont, hogy a sikerdíj a sikeres szakmai vizsga hónapjára érvényesíthető.

Sikerdíj érvényesítése tehát:

  • amikor rendelkezésre áll a sikeres szakmai vizsgáról a vizsgaközpont által kiállított igazolás,
  • szükség esetén önellenőrzéssel,
  • a sikeres szakmai vizsga hónapjára vonatkozó bevallásban.

módosított tájékoztató elérhető a dualis.mkik.hu oldalon a Szakmai anyagok / Letölthető dokumentumok / Tájékoztató anyagok menüpontban.

Forrás: dualis.mkik.hu/hirek