2024. első napja új mérföldkövet jelent a vállalati működés és a fenntartható finanszírozás terén Magyarországon, hatályba lépett ugyanis a 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban ESG törvény). A törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot is.
Az ESG törvény célja
Az új jogszabály elsődleges célja, hogy ösztönözze a gazdálkodó szervezeteket arra, hogy tevékenységük során egyre hangsúlyosabban vegyék figyelembe a környezeti, társadalmi, szociális és vállalatirányítási szempontokat. Ezáltal az ESG törvény hozzájárul az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósításához és egyben elősegíti, a gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven értékelhető legyen.
Az egységes értékelési rendszer és az átláthatóság a pénz- és tőkepiaci szereplők számára is fontos, hiszen így teljesebb és átfogóbb képet kaphatnak a vállalatok tevékenységéről, beleértve a fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket.
Az ESG törvény előírja, hogy a vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a tevékenységük során felmerülő fenntarthatósági kockázatokat, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukat. Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy átfogó és valós információkkal rendelkezzenek a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.
A jogszabály célja továbbá elősegíteni, hogy a vállalatok proaktívabban járuljanak hozzá a társadalom és a környezet jólétéhez, miközben összhangban maradnak az európai és nemzetközi szabályozási keretekkel.
Cikkünkben a törvény alapján összeszedtük a legfontosabb információkat, amelyet minden vállalatvezetőnek ismernie kell!
Kikre vonatkozik?
Az ESG törvény részletesen meghatározza, mely vállalkozásoknak kell jelentést készíteniük, továbbá az érintett vállalatoknak vizsgálniuk kell a beszállítói láncukat is és fel kell mérniük bizonyos emberi jogi és környezeti kockázatokat. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló új, európai uniós irányelvhez, a CSRD-hez (Corporate Sustainability Reporting Directive) igazodva itt is felmenő rendszerben évről évre szélesebb körben lesznek érintettek a magyarországi vállalkozások.
Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozások:
Közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül legalább kettőt meghaladtak:
- Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint feletti.
- Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint feletti.
- Átlagosan foglalkoztatottak száma: 500 fő feletti.
Nekik a 2025-ös évben a 2024-es évről kell jelenteni.
Más nagyvállalkozásokra, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül legalább kettőt meghaladtak:
- Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint feletti.
- Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint feletti.
- Átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő feletti.
Nekik a 2026-os évben a 2025-es évről kell jelenteni.
Kis- és középvállalkozások:
A törvény 2026-tól kiterjed a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra is (kivéve a mikrovállalkozásokat). Nekik a 2027-es évben a 2026-os évről kell jelentést készíteniük.
Vállalkozások befektetései és kitettségei:
A törvény vonatkozik azokra a befektetésekre és kitettségekre is, amelyek jelentősek, és a vállalkozás stratégiáját, politikáját vagy szabályzatait tekintve a fenntarthatóság fontos szerepet játszik.
Önkéntes vagy kötelező ESG adatszolgáltatást vállaló szervezetek:
A törvény azokra a szervezetekre is vonatkozik, amelyek nem tartoznak az a) és b) bekezdés hatálya alá, de önként vagy szerződésben vállalják az ESG adatszolgáltatást (például zöld hitelek felvétele esetén), vagy számukra jogszabály teszi kötelezővé.
Kapcsolódó szolgáltatók és intézmények:
- ESG jelentés vizsgálatát végző ESG tanúsítókra.
- Fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (ESG tanácsadók).
- ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokra.
- ESG tanácsadókat oktató intézményekre.
- Vállalkozások minősítését végző ESG minősítőkre.
Az ESG törvény nem terjed ki többek között a következőkre:
- Magyarországon székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó mikrovállalkozásokra.
- A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alá tartozó személyekre, szervezetekre és tevékenységekre.
- A Magyar Nemzeti Bankra és a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra.
Az ESG jelentést a vállalkozásnak az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a honlapján.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a vállalatok számára, ráadásul ezt majd auditálni is kell, valamint a felkészülésre kb. 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést.