keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Fontos szabályok nyáron a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatban

NYÁRI (EGYBEFÜGGŐ) GYAKORLAT SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS ESETÉN

Az Szkt. 83. § (2) bekezdésének a) pontja szerint, a szakirányú oktatás végéig kötött szakképzési munkaszerződés esetén, a szakirányú oktatásnak nincs egybefüggő gyakorlat elnevezésű része az Szkt. 77. § értelmében:

„77.§ (1) A szakirányú oktatás:

  1. a) a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy
  2. b) a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll.

A jogszabály különbséget tesz a szakirányú oktatás szakképző intézményben, illetve szakképzési munkaszerződéssel történő megszervezése között. Előbbinél tanítási évben teljesítendő oktatásra és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatra, utóbbinál csak oktatásra és gyakorlatra osztja fel. Tehát a duális képzőhelyen megvalósuló szakirányú oktatás esetében a szakmát tanuló a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt folyamatosan sajátítja el az ismereteket. A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt nem különítünk el egybefüggő gyakorlatnak nevezett szakirányú oktatási részt.

A szakképzési munkaszerződéssel, szakirányú oktatásban részt vevő tanuló – a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – folyamatos munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, hiszen munkaviszonyban van. A nyári szünetre eső gyakorlat azonban ebben az esetben nem feltétlenül lesz egybefüggő természetesen, ilyen előírás csak a nyáron kiadandó szabadsággal kapcsolatban van, 20 munkanap szabadságot ugyanis egybefüggően kell kiadni a nyári szünetben.

SZOCHO-KEDVEZMÉNY JOGOSULTSÁG A NYÁRI SZÜNETBEN FOLYTATOTT SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS ALAPJÁN

A nyári szünetben, ha a szakmát tanuló nincs szabadságon, akkor a munkahelyén (a duális képzőhelyen) szakirányú oktatáson köteles megjelenni, és a szakképzési munkaszerződés szerinti feladatait elvégezni („dolgozva tanulni”). Erre tekintettel munkabérre jogosult, a munkáltató pedig szocho-kedvezményt vehet igénybe erre a napra. (A szocho-kedvezmény igénybevételének nem korlátja sem a KKK szerinti óraszám, sem a képzési programban foglalt óraszám.)

Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére a jogszabályoknak megfelelően került sor, az ez alapján folytatott szakirányú oktatásra, valamint a kiadott szabadságra és betegszabadságra tekintettel jogosult szocho-kedvezményre a duális képzőhely. Tehát nem korlátozza a nyári szünetre igénybe vehető szocho-kedvezményt az egybefüggő gyakorlatra előírt óraszám.

ÁLLÁSIDŐ

Ha a duális képzőhely nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének (például tanulói jogviszony esetén a nyári szünet végén már a kiadott szabadság véget ért, a következő tanítási év még nem kezdődött meg, de a képzőhely nem tudja szakirányú oktatásra fogadni a tanulót, mert pl. az oktató szabadságon van), akkor a szakmát tanulót erre az időre (állásidő) a szakképzési munkabér továbbra is megilleti. Ezen napokra adókedvezmény nem számolható el, hiszen a szakmát tanuló nem vesz részt szakirányú oktatásban (azaz ezen napok nem „szakirányú oktatással érintett napok”).

Mt. 147.§ (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

(2) A munkavállalót, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, az (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti.

Természetesen ezek kizárólag akkor tehetőek meg, ha a képzési program végrehajtását nem veszélyeztetik a kieső munkanapok (ha nincs más viszonyítási pont: legalább az egybefüggő gyakorlatra előírt óraszám valósuljon meg a tanulóknak egybefüggően kiadott szabadságon kívül).