A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tovább erősíti digitalizációs szolgáltatásait a kamarai kedvezményprogram részeként: kedvezményes ajánlat érhető el az önkéntes kamarai tagoknak a Netlock minősített elektronikus aláíró megoldással. Az a vállalkozás, amely három éves szerződést köt az első évben szinte féláron, utána pedig az aktuális árlista szerint érheti el a szolgáltatást.

A stratégiai partnerség keretében a Netlock, Európa egyik vezető minősített bizalmi szolgáltatója 3 éves időtartamú konstrukciót kínál, amelyben a szolgáltatás fix díjazású. Kiemelt kedvezménnyel indul az első év, amely közvetlenül támogatja a cégek digitális átállását, miközben a csomag korlátlan számú aláírást tartalmaz forgalmi korlátok és extra költségek nélkül. A csomag az első évben, kedvezményes bevezető áron 18 ezer forintba kerül, utána pedig 33 ezer forintért elérhető el évente a jelenlegi árlista alapján.

A megoldás felhőalapú, nincs szükség telepített szoftverre, kártyára vagy olvasóra: webes felületen, számítógépről vagy akár okostelefonról bárhonnan, bármikor elérhető a minősített elektronikus aláírás, amely teljes bizonyító erejű joghatással bír egész Európában.

         Csókay Ákos, az MKIK főtitikára és Tóth János, a Netlock kereskedelmi igazgatója

– A Netlock partnerségünk újabb fontos eleme annak, hogy az önkéntes kamarai tagság valódi értéket kapjon a digitalizáció terén. Célunk, hogy a vállalkozások minél gyorsabban, hatékonyan és alacsonyabb költséggel lépjenek át a papírmentes folyamatokra. Az állami és az adóhatósági cégügyintézésen kívül például már az MKIK alapkezelője által irányított Demján Sándor Tőkeprogramban is csak digitális aláírással lehet bejelentkezni – mondta Csókay Ákos, az MKIK főtitkára.

– A digitalizáció ma már nem versenyelőny, hanem alapfeltétel a vállalkozásoknál. A Netlock célja, hogy a minősített elektronikus aláírás használata minden magyar vállalkozás számára egyszerűen elérhető és gazdaságos legyen. Meggyőződésünk, hogy a felhőalapú, korlátlan használatú szolgáltatásunk jelentősen hozzájárul a kkv-k adminisztrációjának egyszerűsítéséhez, a papíralapú folyamatok visszaszorításához és a fenntarthatóbb és rugalmasabb működéshez – mondta Somkuti András, a Netlock Kft. vezérigazgatója.

A Netlock szolgáltatása széles körben alkalmazható a vállalkozások mindennapi folyamataiban. A moduláris felépítés lehetővé teszi a papír alapú folyamatok fokozatos digitalizálását. Hamarosan érkeznek új funkciók is szolgáltatónál, például automatizált videós ügyfélazonosítás vagy tartalomhitelesítés.

A Nemzeti Fejlesztési Központ 2026. március 23-án „EU források a gazdaságfejlesztésben” címmel rendezvényt tart Győrben, amelyre streamingen keresztül csatlakozási lehetőséget biztosítanak  Zalaegerszegről, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházából.

A kkv-k számára elérhető európai uniós társfinanszírozású versenyképességi, gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási képzésre is pályázható forrásokról szóló előadások központi témája a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) és a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) aktuálisan elérhető és a közeljövőben megjelenő felhívásainak bemutatása, illetve közvetlen konzultációs lehetőség biztosítása. A programnak része a hazai vállalkozások digitális kultúrájáról és fejlődéséről, innovációs képességeiről és a továbblépési lehetőségekről szóló beszélgetés is szakmai szervezetek, szakértők és sikeresen pályázó kedvezményezettek részvételével.

Az előadás-sorozat eljut valamennyi régióba, illetve vármegyébe.
Az előadásokat és panelbeszélgetéseket a régió központban működő területi kamaránál, Győrben rendezik, ahonnan streamingen keresztül elérik a régióhoz tartozó vármegyei kamarai helyszíneket is. Így azok az érdeklődők is be tudnak kapcsolódni a programba, akik nem utaznak el a központi, jelenléti helyszínre. Zalaegerszegen is lehetőséget biztosítanak a megjelenők számára a teljes értékű részvételre, kérdésfelvetésre, párbeszédre, személyes konzultációra.

Az esemény részletei:

• időpont: 2026. március 23. (hétfő)
• helyszínek:
  • jelenléti: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (9022 Győr, Szent István út 10/A.)
  • streaming: Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.)
• program:
  • • 09:00 – 10:00 Regisztráció
    • 09:30 – 10:00 Sikeres projektek bemutatója
    • 10:00 – 10:05 Köszöntő
    • 10:05 – 10:20 Kkv források a GINOP Pluszban – előadó: Gedei Gábor vezető-kormányfőtanácsos, Nemzeti Fejlesztési Központ
    • 10:20 – 10:30 Digitális megújulással a versenyképességért – előadó: Kámány Dóra osztályvezető, DIMOP Plusz Irányító Hatóság
    • 10:30 – 10:50 Pénzügyi eszközök a versenyképességi programokban – előadó: Nyitrai Gergely vezető, Magyar Fejlesztési Bank EU Partnerkapcsolatok Osztály Üzleti Divízió
    • 10:50 – 11:05 MGFÜ: Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások – előadó: dr. Balla Gergely szakmai igazgató, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség
    • 11:05 – 11:15 Ötlettől a pályázatig – előadó: Sarok Krisztián, Széchenyi Programiroda
    • 11:15 – 11:30 Kérdések, válaszok
    • 11:30 – 12:45 Panelbeszélgetés digitalizációról, innovációról, K+F-ről 
    • 12:45 – 14:00 Szendvicsebéd, közben konzultációs lehetőség 

A rendezvény nyilvános, azonban a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött!

REGISZTRÁCIÓS LAP

A regisztráció során kérjük, jelölje meg, hogy melyik helyszínen, milyen formában (Győrben személyes jelenlét vagy Zalaegerszegen streamingen keresztül) tud részt venni.

A hazai kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozó Demján Sándor Tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén.

A program első szakaszában 1261 pályázat felelt meg a feltételeknek. A vállalkozói érdeklődés már ebben a szakaszban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért 2026 januárjában átmenetileg fel kellett függeszteni az új igénylések befogadását.

A beérkezett pályázatok több lépcsős befektetési értékelési folyamaton mentek keresztül, és eddig 267 esetben született pozitív befektetési döntés.

A keret bővítésével március 12-én újra megnyílik a jelentkezés, így a program második szakaszában további beruházási és növekedési projektek juthatnak tőkefinanszírozáshoz.

Az első szakaszban beérkezett projektek jelentős része kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést, digitalizációs beruházásokat vagy új piacokra lépést céloz. A program elsősorban olyan vállalkozások számára jelent finanszírozási lehetőséget, amelyek stabil működési alapokkal rendelkeznek, és a következő növekedési szint elérésére készülnek.

A Demján Sándor Tőkeprogram olyan növekedni kívánó, beruházásra kész magyar kis- és középvállalkozások számára biztosít tőkefinanszírozást, amelyek beruházásaik megvalósításához türelmes forrást keresnek. A konstrukció sajátossága, hogy nincs havi törlesztési kötelezettség, a kamatfizetés évente esedékes, a futamidő pedig hat év.

A program iránti jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások beruházási terveik finanszírozása kapcsán egyre tudatosabban mérlegelik a hitel és a tőke közötti választást. A hitellel szemben a tőke olyan finanszírozási forma, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a fejlesztések és beruházások megvalósítására koncentráljanak, anélkül hogy a növekedési szakaszban rendszeres törlesztési kötelezettség terhelné működésüket.

Az angolszász gazdaságokban a növekedési tőke régóta a vállalati fejlődés egyik meghatározó finanszírozási eszköze. A Demján Sándor Tőkeprogram ezt a növekedési finanszírozási szemléletet teszi elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára.

A Demján Sándor Tőkeprogramról
A Demján Sándor Tőkeprogram a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató tőkefinanszírozási konstrukció. A program 100–400 millió forint közötti forrást biztosít növekedési célú beruházások megvalósításához, rugalmas, a vállalkozások működését kímélő feltételek mellett.

Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-ről
Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara háttérintézménye, amely tőkefinanszírozási eszközökkel támogatja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások növekedését és versenyképességét.

Pályázati felhívás kitelepülők részére a 2026. évi hévízi rendezvényekhez

Tisztelt Pályázók!

A HÉVÜZ Kft. (székhely: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 5. As 2. ajtó, cégjegyzékszám: 20-09-077393) nyilvános pályázatokat hirdet a 2026. évben Hévíz városában, valamint Egregy városrészben megrendezésre kerülő szabadtéri rendezvényekhez kapcsolódó kitelepülési lehetőségekre. A felhívások vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozások, továbbá kézműves termékek értékesítésével foglalkozó vállalkozók és árusok számára biztosítanak lehetőséget a rendezvényeken való részvételre.

A pályázatok célja, hogy a város kulturális és turisztikai eseményein magas színvonalú gasztronómiai kínálat, valamint minőségi, autentikus kézműves termékek jelenjenek meg, elősegítve a rendezvények egységes, szervezett és látogatóbarát megvalósítását. A kezdeményezés egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy Hévíz rendezvényei tovább erősítsék turisztikai vonzerejüket és közösségi értéküket.

A részletes pályázati feltételek és a benyújtáshoz kapcsolódó információk az alábbi linkeken elérhető hivatalos felhívásokban találhatók.

Étel-ital kategória részletek: 
https://onkormanyzat.heviz.hu/dokumentum/kozerdeku/palyazatok/2026-evi-rendezvenyek-kitelepuloi-szamara-etel-ital-kategoriaban

Kézműves kategória részletek:
https://onkormanyzat.heviz.hu/dokumentum/kozerdeku/palyazatok/2026-evi-rendezvenyek-kitelepuloi-szamara-kezmuves-kategoriaban

Fából készült bútorok EPR-kötelezettsége – Gyakorlati útmutató vállalkozásoknak (2026)

Jelen dokumentum a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EPR rendelet) – a többször módosított, különösen a 203/2025. (VII. 17.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben alkalmazandó szöveg – alapján mutatja be az EPR-köteles termékek körébe tartozó fából készült bútorokra, valamint azok csomagolására vonatkozó legfontosabb szabályokat.

A tájékoztató célja, hogy a fa bútorok gyártásával, forgalmazásával foglalkozó, illetve ilyen termékeket Magyarországra behozó vállalkozások számára gyakorlati segítséget adjon az EPR-kötelezettségek teljesítéséhez.

Uniós háttér
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése az Európai Unió hulladék- keretirányelvére (2008/98/EK) vezethető vissza, amely előírja, hogy a gyártók viseljék termékeik hulladékká válása utáni kezelésének pénzügyi felelősségét. Ennek hazai átültetése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint az EPR rendeletben történt meg.

A magyar szabályozás ennek megfelelően rendszerezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket több termékáramra – így a csomagolásra és a fából készült bútorokra – is, amelyekre egységes elvek alapján állapítja meg a díjfizetési és adminisztrációs kötelezettségeket.

Hatály, forgalomba hozatal
Az EPR rendelet hatálya egyrészt az abban nevesített, tizenegy termékáram szerinti EPR- köteles termékekre – ezen belül az EPR-köteles fából készült bútorokra –, másrészt ezen termékek hulladékaira és az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

Elsőként azt kell vizsgálni, hogy az adott gazdasági szereplő az érintett termék vonatkozásában gyártónak minősül-e. A „gyártó” fogalmát a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 16. pontja határozza meg: gyártónak minősül a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Ez röviden azt jelenti, hogy az EPR alanyi hatálya az ellátási lánc első olyan szereplőjére terjed ki, aki a terméket belföldön először hozza forgalomba.

Az EPR-rendelet szerinti díjfizetési kötelezettség a fából készült bútor és annak csomagolása szerinti gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. Forgalomba hozatal alatt kell érteni a fából készült bútor tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházását – ideértve azt az esetet is, amikor a bútorasztalos által elkészített konyhabútort a helyszínen beépítve értékesítik, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében történő értékesítést.

Forgalomba hozatalnak minősül továbbá a fából készült bútor saját célú felhasználása, például az alkalmazottnak történő átadás, illetve minden olyan használat, felhasználás vagy használatba adás, amely nem a számviteli törvény szerinti saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
Külföldről behozott fából készült bútor esetében saját célú felhasználásnak tekintendő a külföldi csomagolás (kartondoboz, fólia, címke stb.) végleges elválasztása is, például lapraszerelt konyhabútor helyszíni kicsomagolása az összeszerelés érdekében.

Termék megnevezése, előírásai, lehatárolása
Az EPR-köteles termékek és anyagok köre az EPR rendelet 1. számú mellékletében található, ahol a termékáramokhoz – illetve egyes esetekben az ágazati jogszabályok szerinti termékekhez – áru-megnevezés és vámtarifaszám (KN-kód) is kapcsolódik.
A csomagolás termékkörére vonatkozóan a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet ad részletes definíciót: csomagolásnak minősül minden olyan, bármilyen anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására vagy bemutatására használnak.

A fából készült bútor EPR-szempontú lehatárolása áruismeretet és áruosztályozást igényel. Az adott gazdasági esemény szerinti terméket az érintett személynek kell besorolnia, elsősorban a termék anyaga, rendeltetése, kialakítása és a szerződéses feltételek alapján, majd ezt követően állapítható meg az EPR-rendeleten belüli jogi státusza.

Az EPR-rendelet értelmező rendelkezése szerint vámtarifaszám alatt a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet szerinti, a Kombinált Nómenklatúrában (KN) használt áruazonosító számot kell érteni. Bútorok esetében
ezért az EPR tárgyi hatályát a KN 44. és 94. Árucsoport megfelelő rendelkezéseivel összhangban kell vizsgálni.

Gyakorlati szempontból az áruval kapcsolatos adminisztrációt végző személynek célszerű ismernie a gyártó által előállított valamennyi asztalosipari/bútoripari terméket, azok csomagolását, és a beszállítókkal, vevőkkel fennálló szerződéses viszonyokat is. Az egyszerű
áruvizsgálat (anyag, méret, beszállítói paraméterek) sok esetben elegendő, de vitás esetben külső szakértő bevonása is indokolt lehet.

EPR-köteles fabútorok vámtarifaszámai
Az EPR rendelet szerint EPR-köteles terméknek minősülnek többek között az alábbi fából készült bútorok:
• 9401 41 00 vámtarifaszám: ággyá átalakítható ülőbútor (a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével)
• 9401 61 vámtarifaszám: más favázas ülőbútor
• 9401 69 vámtarifaszám: más kárpitozatlan favázas ülőbútor
• 9403 30 vámtarifaszám: hivatali fabútor
• 9403 40 vámtarifaszám: fa konyhabútor
• 9403 50 vámtarifaszám: fa hálószobabútor
• 9403 60 vámtarifaszám: más fabútor.

Megjegyzés: a fából készült bútoroknál figyelembe kell venni a KN 44. és 94. Árucsoport vonatkozó rendelkezéseit. A „fa anyag” fogalma nemcsak a felületmegmunkált tömörfa, hanem a rétegelt lemezből, rostlemezből, forgácslapból (pozdorjalapból) stb. összeállított termékeket
is magában foglalja.

EPR adminisztráció
A fából készült EPR-köteles bútor gyártójának első teendője, hogy a tevékenység megkezdésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül kérelmezze nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (Pest Vármegyei Kormányhivatal) az OKIRkapu
online felületén. Ezt megelőzően a koncessziós társaság (MOHU) által működtetett elektronikus felületen történő regisztráció szükséges.

Főszabály, hogy a gyártónak az EPR-köteles fából készült bútor forgalomba hozataláról – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – kiállított számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt igazoló okiraton a következő szöveget kell feltüntetnie: „A kiterjesztett
gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

A gyártó köteles nyilvántartást vezetni a forgalomba hozott bútorokról (megnevezés, mennyiség kilogrammban, KF-kód), és negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére. Az adatszolgáltatás alapján a MOHU állítja ki a számlát, amely alapján az EPR-díjat negyedévente, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

Az általános forgalmi adó szabályai szerint az EPR-díj az áfa alapjába beletartozik, vagyis az EPR-díjjal növelt ellenérték után kell az áfát megfizetni.

EPR kód, díjkód, EPR-díj
Az EPR-köteles fából készült bútorok nyolc számjegyű azonosító számmal, úgynevezett KF-
kóddal kerülnek azonosításra. A KF-kód öt kódösszetevőből áll, felépítése a következő:
✓ 1–2. karakter: termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
✓ 3–4. karakter: anyagáram kód
✓ 5–6. karakter: csoportkód
✓ 7. karakter: kötelezettséget jelölő kód
✓ 8. karakter: származáskód

Nem tömörfából készült konyhabútor példája (új bútor, kollektív teljesítés, belföldi előállítás):
✓ Termékáram kód (1–2. karakter): 21
✓ Anyagáram kód (3–4. karakter): 20
✓ Csoportkód (5–6. karakter, új bútor): 10
✓ Kötelezettséget jelölő kód (7. karakter, kollektív teljesítés): 1
✓ Származáskód (8. karakter, belföldi előállítás, önálló forgalomba hozatal): 1

Fából készült bútor díjkódja: B01. Az EPR-kódnak kiemelt jelentősége van a díjmegállapítás, a nyilatkozatadás, a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az EPR-díj fizetés szempontjából.

Időbeli hatály, díjváltozás
A fából készült bútorokra vonatkozó EPR-díj mértéke 2023–2025 között 17 Ft/kg volt, majd az energiaügyi miniszter rendelete alapján 2025. október 1-jétől 51 Ft/kg-ra emelkedett. A gyártó által fizetendő EPR-díj – a 2025. október 1-jétől hatályos miniszteri rendelet szerint – 51 Ft/kg a fából készült bútorokra.
Fontos, hogy a vállalkozások a díjtételt mindig az adott időszakra hatályos miniszteri rendelet alapján alkalmazzák, és ezt belső nyilvántartásukban is egyértelműen elkülönítsék.

Gyakorlati javaslat a KF-kódokra
A gyártó – különösen a kis- és középvállalkozások – számára célszerű, hogy a használt KF- kódokat (például B01), illetve a hozzájuk tartozó KN-számokat (9401, 9403) belső nyilvántartásban rögzítsék. Ez megkönnyíti az adatszolgáltatást, a számlázást, valamint hatósági ellenőrzés esetén az EPR-kötelezettség igazolását. Több terméktípus gyártása esetén ajánlott termékcsoportonként külön listát vezetni a KF-kódokról és a mindenkori díjtételekről.

Gyakorlati teendők fabútort gyártó vagy forgalmazó vállalkozásoknak
A fából készült bútorokat gyártó vagy Magyarországon elsőként forgalomba hozó vállalkozások számára az alábbi lépések elvégzése ajánlott:
➢ Megvizsgálni, hogy a gyártott/forgalmazott termékek (KN 9401, 9403) EPR-köteles fabútornak minősülnek-e, és milyen KF-kód (például B01) tartozik hozzájuk.
➢ Regisztrálni a MOHU elektronikus rendszerében, majd az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál (OKIRkapu) a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül.
➢ Belső nyilvántartási rendszert kialakítani, amelyben termékenként rögzítik a mennyiséget (kg), a KN-számot, a KF-kódot, a díjkódot és a vevő/partner adatait.
➢ Negyedévente – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig – benyújtani az EPR- adatszolgáltatást, majd a MOHU által kiállított számla alapján az EPR-díjat határidőben megfizetni.
➢ A vevők felé kiállított számlán (a kiskereskedelmi értékesítés kivételével) feltüntetni:
„A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Készült: 2026.02.12-i hatályos jogszabályok alapján!

Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary (WiTH) Egyesület 2026-ban is díjazza a digitális gazdaság területén példaértékű munkát végző hölgyeket. A „Női példaképek a digitális gazdaságban” pályázat célja, hogy bemutassa és elismerje azokat a digitális gazdaságban dolgozó női szakembereket, akik munkájukkal közvetlenül hozzájárulnak a technológiai és informatikai területek fejlődéséhez.  

A díjjal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a digitális gazdaság minden nő számára nyitott és valós szakmai lehetőségeket kínál. A technológiai szektor több területén továbbra is alacsony a női munkavállalók jelenléte, a példaképek láthatóvá tétele erősíti a bátorító mintákat és hozzájárul egy sokszínűbb, inspiráló digitális közeg kialakulásához. 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) megbízásából a Clarity Consulting Kft. országos felmérést készít az Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) prioritásainak érvényesüléséről, valamint a hazai kutatási infrastruktúrák (KI) használatáról és hozzáférhetőségéről.

A felmérés célja, hogy a különböző régiók és szervezettípusok gyakorlati tapasztalatait összegyűjtve megalapozott javaslatok szülessenek arra, hogyan lehet a KFI-forrásokat és fejlesztési irányokat hatékonyabban összehangolni, illetve hogyan lehet a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést és hasznosítást javítani.

A kutatás fontos eleme az online kérdőív, mely 2026. március 21. napjáig tölthető ki az alábbi linken:

Kutatási infrastruktúra kérdőív: https://form.jotform.com/260324819851359
S3 kérdőív: https://form.jotform.com/260351619328053

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában bejelentette, hogy a Webes Ügysegédet március 2-tól felváltja majd a Vállalkozói Ügysegéd. A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján (ÜPO) keresztül érhető el. A felkészülést és a zökkenőmentes átállást segíti a NAV azzal, hogy március 1-ig még a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

A magyarországi egyéni vállalkozók napi szinten használják hivatalos ügyintézésekben a NAV felületeit, ami adatváltozásokkal együtt átlagosan havi 15 ezer egyéni vállalkozói bejelentést fogad és rögzít a hivatal bejelentőfelülete és adatbázisa.
Az új ügysegéd egyszerűbb, gyorsabb, és könnyebben használható lesz, a NAV-honlapról is könnyen elérhető, okostelefonra optimalizált felület. Az új oldalon a vállalkozó képviselője, meghatalmazottja teljeskörűen intézheti a vállalkozással kapcsolatos ügyeket, bejelentéseket, ha rendelkezik Egyéni vállalkozói nyilvántartással kapcsolatos ügyek-re az UJEGYKE-n bejelentett meghatalmazással.

Az intézhető ügykörök, a bejelenthető adatok, valamint a választható és kötelező nyilatkozatok köre nem változik. Az Ügysegéddel továbbra is igényelhető hiteles igazolás az egyéni vállalkozás adatairól. A nyilvántartásba bejegyzett adatok az új felületen is megtekinthetők.

A legfontosabb tudnivalók:

1. A Vállalkozói ügysegéd beépül a NAV szolgáltatásaiba, így már kezelhetővé váltak a meghatalmazások is. Az UJEGYKE nyomtatványon az Egyéni vállalkozói nyilvántartással kapcsolatos ügyek (kivéve adóügyek) ügytípus jelölésével a könyvelő jogosult a nevében eljárni.
2. Meghatalmazás egyéni vállalkozói ügyek intézésére (UJEGYKE) az ONYA oldalon készíthető el.
3. Képviseletválasztó felületen választható, hogy saját ügyben vagy más ügyében jár el.
4. A „Bejelentéseim, kérelmeim’ képernyőn láthatók a korábban már megtett bejelentések, típusra és időszakokra szűrhetők. Fontos: Ezen a felületen kizárólag azok az ügyek láthatók, melyek a Vállalkozói ügysegéden keresztül kerültek bejelentésre. A régi rendszerben intézett ügyekhez kapcsolódó dokumentumok a Webes ügysegéden érhetők el továbbra is.
5. A rendszer ismeri az egyéni vállalkozás állapotát és csak olyan ügytípust jelenít meg, amely az adott esetben intézhető.

Egyéni vállalkozói lehetőségek:

1. Egyéni vállalkozás indítása
2. Egyéni vállalkozással kapcsolatos adatváltozás bejelentése
3. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
4. Egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetés utáni folytatásának bejelentése
5. Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése
6. Hatósági bizonyítvány igénylése egyéni vállalkozásról

Az Adótanácsadók Egyesületének több tagja is részt vett a felület tesztelésében, észrevételeket tettek a felületen jelenleg fennálló problémákra, melyekre az útmutatóban a felület fejlesztésének megtörténéséig alternatívát kínálnak. Az útmutató ide kattintva érhető el.