keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozóknak

Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál (KIKAP) vizsgálata

Az eGov hírlevél cikkét, melyben a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál (KIKAP) alkalmazás vizsgálata került bemutatásra.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: a Hatóság) információszabadságvizsgálatot indított, mely rávilágított arra, hogy a KIKAP-ot Magyarország Kormánya a közérdekű adatmegismeréshez való jogbiztosítás céljából hozta létre.

A KIKAP technikai megvalósításáról nem született normatív szabály, jelenlegi működése és tartalma szabályozás nélkül történik. A Hatóság kiemelte, hogy a KIKAP-ra történő adatfeltöltés nem minősül közzétételnek, mert az adatok elérhetőségére mutató URL kizárólag az adatigénylőnek – az adatigénylő e-mail címére – kerül megküldésre.

A Hatóság vizsgálata során megállapításra került, hogy a KIKAP működése visszásságot okoz.

A vizsgálatról bővebben ide kattintva lehet olvasni.

3 milliós támogatást igényelhetnek a kistelepülések italüzletei

Összesen 1 milliárd forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1000 fő alatti hazai kistelepülések egész évben nyitva tartó italüzletei. A legkisebb vidéki településeken működő sörözők, bárok, borozók üzletenként 3 millió Ft-os forrásra pályázhatnak, amit fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire és munkabérre is fordíthatnak.

A pályázat a kormány által tavaly indított, a vidéki vendéglátóipari kkv-k támogatását célzó program folytatását jelenti és a korábbiakkal megegyezően a jelentkezést az NTAK rendszerből indíthatják a pályázók.

Az ágazati támogatási program most meghirdetett ütemében március 3-tól április 3-ig lehet kérvényezni a támogatást.

A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat. Kérdéseiket a +36 1 550-1855-ös telefonszámon, illetve a turisztika@1818.hu e-mail-címen keresztül tehetik fel. A programról további információk és a részletes pályázati kiírás elérhető a kisfaludyprogram.hu online oldalon.

A turizmus.com kapcsolódó cikkét ide kattintva olvashatja el.

 

Megállapodás született a kormány és a közös jogkezelés alá tartozó szerzők és szerzői jogosultak jogdíjmértékének emeléséről

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint megállapodás született a kormány és a közös jogkezelés alá tartozó szerzők és szerzői jogosultak jogdíjmértékének emeléséről.

A közös jogkezelés az egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt törvény írja elő, vagy a jogosultak elhatározásán alapul.

A felek közötti egyeztetés eredményeként a díjszabások emelésének mértéke szinte kivétel nélkül elérte a 17,6 százalékot, amely jelentősen javítani fogja a magyar szerzők és egyéb szerzői jogi jogosultak helyzetét. Kereskedelmi (és nem kereskedelmi) szálláshelyekre vonatkozó jogdíjközlemény ide kattintva érhető.

Megegyezés született továbbá abban, hogy 2025-ben tematikus munkacsoportokat állítanak fel a kapcsolódó jogi környezet közös felülvizsgálása érdekében, amely a jövőben javíthatja a díjszabás jóváhagyási eljárás hatékonyságát, a díjszabások megalapozottságát.

A közös jogkezelő szervezetekről és a független jogkezelő szervezetekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nyilvántartást vezet és ellátja e szervezetek felügyeletét. A nyilvántartásba bárki betekinthet.

A közös jogkezelésről bővebben az SZTNH oldalán olvashat.

A KSH és a METU közös kísérleti statisztikája

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közötti szakmai kapcsolatot együttműködési megállapodással erősítette meg a két intézmény, melyet 2024. március 5-én, ünnepélyes keretek között írt alá Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke és Prof. Dr. Kocziszky György, a METU rektora.

Az együttműködésük során a KSH és a METU közös kísérleti statisztikai sorozatot indított, amelynek célja a magyar gazdaság különböző ágazatainak mélyreható elemzése új adatforrások és innovatív módszerek alkalmazásával. A KSH 2024 elején új, online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli.

Az első ilyen kísérleti statisztika az ipari értéklánchossz és területi koncentráltság vizsgálatára fókuszált. Az elemzés rámutatott, hogy Magyarországon az ipari termelés volumene az ezredforduló óta több mint kétszeresére nőtt, és az ipar bruttó hozzáadott értékének aránya a nemzetgazdaságban 2023-ban 22% volt, meghaladva az uniós átlagot. Az ipari termelés területileg dekoncentráltabb, mint az EU-átlag, ami azt jelenti, hogy a termelés kevésbé összpontosul egyes régiókban.

A sorozat következő eleme az építőipart vizsgálta új megközelítésben, feltárva az ágazat eddig nem látott jellemzőit. Ez az elemzés hozzájárult az építőipar működésének mélyebb megértéséhez és a szakpolitikai döntéshozatal támogatásához.

A legfrissebb, 2025 februárjában közzétett kísérleti statisztika a magyar járműiparra összpontosít. Az elemzés rávilágít, hogy a járműipar a magyar gazdaság egyik kulcságazata, a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alága, amely a feldolgozóipar termelési értékének több mint egynegyedét, bruttó hozzáadott értékének közel ötödét adta 2023-ban. Teljesítménye 2000 és 2023 között 4,3-szeresére nőtt, szemben az Európai Unió 27 százalékos és az ágazat legmeghatározóbb szereplőjének számító Németország 36 százalékos volumenbővülésével. A magyar járműipari termelés túlnyomóan exportorientált, 2023-ban az ágazatcsoport értékesítésének 91 százaléka külföldre irányult.

A fenti kísérleti statisztikák hasznos információkkal szolgálnak a gazdasági és társadalmi folyamatok mélyebb megértéséhez, valamint támogatják a szakpolitikai döntéshozatalt és a tudományos kutatásokat.

Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) plenáris ülése

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának cikkét, melyben a 2025. február 12-én megtartott Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) plenáris üléséről számolnak be.

A plenáris ülésen döntés született a háromoldalú együttműködés megerősítéséről és a munkabalesetek csökkentése érdekében tehető intézkedésekről. Megvitatták a munkavédelmi szakmai képesítésekről szóló rendelettervezetet, melynek előkészítését hosszas szakmai egyeztetés előzött meg.

A kormányzati oldal beszámolt a Munkavédelem Nemzeti Politikájának aktuális státuszáról, mely szerint milliárdos projektek indultak a munkavédelem támogatására, illetve vannak már olyan feladatok, amelyek meg is valósultak. Megkezdődött ezen felül a képzések szervezése és a munkavédelmet érintő bejelentések elektronikus támogatása.

Az OMB felkarolta a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének változásai kérdéskört, és közös állásfoglalást adott ki a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló ágazati rendeletek gyakori alkalmazásáról.

 

11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét

  1. március 3-án indul a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét, melyen országszerte várhatóan több, mint 1300 iskola fog részt venni.

A tavaly jubiláló PÉNZ7 idei hívószavai és témái között szerepel a befektetés, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás. A témahét célja, hogy a pénzügyi ismereteken túl helyet kapjon az iskolákban a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeret is. Az iskolákban szakmai önkéntesek segítik az adott témákban az órák megtartását, és a diákok versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek.

A Belügyminisztérium a témahét projektgazdája, aki szakmai partnereivel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarországgal dolgozik azon, hogy a programsorozat idén is élvezetes, hasznos és sikeres legyen.

A különböző témakörökben számos tananyag és webináriumi anyag is kidolgozásra került, amelyek a www.penz7.hu oldalon érhetőek el.

A témahét megnyitója egy héttel az esemény iskolai indulása előtt történik meg.

Bővebb információ és részletes tájékoztatás a kormany.hu cikkében olvasható ide kattintva.

Globális minimumadó: fontos határidők és teendők

Az OECD Második Pillérének megfelelő globális minimumadó szabályai 2023. december 31-től hatályba léptek. Különösen fontos időszak 2025 első fele, ugyanis az előzetes bejelentés után több időigényes lépéssel is kell számolni az elkövetkező hónapokban. Engedje meg, hogy az alábbi összefoglaló útmutatóval bemutassam azokat a szükséges teendőket, amelyek teljesítésével csökkenthetők a hibalehetőségek:

(Forrás: https://www.rsm.hu/blog/adotanacsadas/globalis-minimumado-fontos-hataridok-teendok )

  1. Globális minimumadó-alanyiság vizsgálata és előzetes bejelentés:

A naptári évhez igazodó pénzügyi évvel rendelkező adózóknak 2024. december 31-ig kellett benyújtaniuk az előzetes globális minimumadó bejelentési nyomtatványaikat a NAV felé.

A nem naptári év szerint működő adózók számára a GloBE bejelentést az adott adóév kezdő napjától számított 12. hó végéig kell benyújtani.

  1. Globális minimumadó mentességi szabályok vizsgálata:

Miután az adózók benyújtották az előzetes adatszolgáltatási bejelentéseket, következő lépésként javasolt a különféle mentességi rendelkezések vizsgálata. Az átmeneti időszakban (2024–2026, amennyiben a naptári és a pénzügyi év megegyezik) az MNE magyar csoporttagjai az átmeneti CbCR Safe Harbour szabályok előnyeit élvezhetik, ha együttesen teljesítik az alábbi három teszt egyikét az adóévi országonkénti jelentés (CbCR) adatai alapján:

  •  De Minimis Teszt: az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 millió euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 millió euró Magyarországon; vagy
  • Egyszerűsített tényleges adómérték (ETR) Teszt: az üzleti évben az egyszerűsített magyar ETR eléri az átmeneti rátát (a 2024-es üzleti évben a 15%-ot) Magyarországon; vagy
  • Rutin profit teszt:az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint a csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE) összege Magyarországon.

Amennyiben egy vállalatcsoportnak több magyarországi tagja is van, ezeket a kritériumokat kollektíven szükséges értékelni.  Amennyiben a csoporttagok nem alkalmazzák az átmeneti CbCR Safe Harbour mentességi szabályokat egy olyan pénzügyi évben, amelyben a vállalatcsoport a GloBE szabályok hatálya alá tartozik, akkor az azt követő években sem lesz jogosult ezen Safe Harbour mentességi szabályok alkalmazására. Ezért kiemelten fontos, hogy a mentesülési lehetőségek elemzését már a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan megtegyék az adózók.

  1. A GloBE adókötelezettség kiszámítása és könyvelése:

Amennyiben az MNE csoport magyarországi csoporttagja nem jogosult semmilyen mentesség alkalmazására, gondoskodni kell a kiegészítő adókötelezettség kiszámításáról az OECD modell szabályok, az EU-s és a magyarországi globális minimumadó szabályozás előírásai szerint.

A kiegészítő adó megfizetése és bevallása csak 2026-ban esedékes, illetve a kapcsolódó adóelőleg bevallására és megfizetésére 2025 novemberéig kerül sor, a 2024-es pénzügyi év kiegészítő adókötelezettségének számszerűsítésével nem érünk rá novemberig várni!

A 2024-es pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő adókötelezettséget a 2024-es pénzügyi év könyvelésében kell rögzíteni, és az ahhoz kapcsolódó adóráfordítást is szerepeltetni kell a 2024-es pénzügyi beszámolóban.

Társadalmi egyeztetés az online árfigyelő termékkategóriáinak bővítéséről

A megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében 100 termékkörre bővülhet az online árfigyelő, ismerhető meg a Magyar Kormány által közzétett sajtóhírből.

A családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása és a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében a társadalmi egyeztetés indul az online árfigyelő rendszer 100 termékkategóriára történő bővítéséről. Az újonnan bevonni tervezett termékek között szerepelnek többek között: halak (pl. pontyszelet, harcsafilé), kávé, tea, rizs, marhahús, szalonna, zsemle, kakaópor, gluténmentes liszt, valamint további tejtermékek (pl. főző- és habtejszín, gyümölcsjoghurt).

A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetre a véleményeket a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. március 1-ig várja, a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

A kormány 2023. július 1-jén indította az online árfigyelő rendszert, amely az infláció letörésében az egyik legsikeresebb eszköznek bizonyult. Az árfigyelő bevezetése jelentős versenyt eredményezett a kiskereskedelemi szektorban, amely hozzájárult az élelmiszerárak csökkenéséhez. Az árfigyelő indulását követő első három hónapban a kezdeti 62 termékkategória közül 56 esetében csökkentek az árak, átlagosan 6,7 százalékkal. Az elmúlt időszakban az online árfigyelő mellet az olyan célzott és hatékony kormányzati intézkedések, mint az élelmiszerár-stop és a kötelező akciózás jelentősen hozzájárultak az infláció mérsékléséhez. Ennek eredményeként 2024 első negyedévére az élelmiszerinfláció gyakorlatilag 0 százalékra csökkent.

KSH január 14-én közzétett élelmiszerinflációra vonatkozó gyorstájékoztatójában 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 2023 decemberhez viszonyítva. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció 5,7 százalék.

Újturizmus – Osztrák jó gyakorlatok

A Pénzcentrum „Fényévekre vagyunk az osztrákoktól: Bécs egy évszázaddal előzi meg Budapestet” című cikkét, melyben Kovács Balázs turisztikai szakember mutatja be Bécs példáján keresztül, hogyan lehet fenntartható látogatógazdaságot felépíteni. Ezen kívül a szakember beszél még az osztrák sípályák problémáiról és magyar turisztikai szektor fejlesztési lehetőségeiről.

Az újturizmus logikájának a fókuszában – amely egyben egy paradigmaváltást is jelent – már nem turista vagy látogató van, hanem a helyiek életminősége. Bécsnek 2019 óta nincs is turizmusstratégiája, hanem látogatógazdaságról beszélnek. Cél, hogy a helyben élők, az ágazatban dolgozók, tehát a szállásadók, vendéglátók, kulturális szolgáltatók és a látogatók, megtalálják számításaikat, mindannyian gazdagodjanak. Ezen felül pedig Bécs célul tűzte ki, hogy olyan hellyé váljon, amelyet Európán belül a legkönnyebb elérni vonattal, hangsúlyt helyezve ezzel is a fenntarthatósági szempontokra.

Az osztrák turisztikai szervezet fontos feladata, hogy a stratégiák mentén a síterületek négyévszakos hasznosítására felkészítse a vállalkozókat, és hogy ehhez a speciális beruházási igényekhez legyen olyan kockázatvállaló bank, aki ebben partner. De a szemléletformálás itt is kulcsfontosságú, része a közoktatásnak: tudatosan viszik az iskolás korú gyerekeket tavasszal, nyáron a sípályákra, hogy lássák, hogyan lehet hasznostani ezeket, amikor nincs hó.

A szakember szerint Magyarországon hiányzik a tudatosan végigvitt stratégiai szemléletmód. Az osztrákok rájöttek, hogy a kiszámíthatóság, az ismétlés hozza az eredményeket. Továbbá úgy véli, hogy az összköltések arányát nézve (Ausztria a második helyen áll), így érdemes odafigyelni a magyaroknak erre a küldőpiacra és megteremteni azokat a lehetőségek, melyek növelhetik az osztrák utazók tartózkodási idejét.

A cikk ide kattintva olvasható el.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde

Orbán Viktor miniszterelnök 2025. február 22-én tartotta meg 26. évértékelő beszédét, melyben több, a gazdaságot érintő intézkedés is bejelentésre került.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „A magyar gazdaságban áttörést kell elérnünk”.  Ehhez kapcsolódóan a következő bejelentések történtek:

  1. 100 új gyárprogram: munkalehetőség biztosítása mindazok számára, akik dolgozni szeretnének. Bővebb információ a Világgazdaság cikkében olvasható ide kattintva.
  2. Két lépésben megduplázzák a gyerekek után járó adókedvezményt (2025. július 1., majd 2026. január 1.) Bevezetésre kerül a csed és a gyed, valamint a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentessége. Az intézkedésekről ide kattintva olvasható részletes tájékoztatás.
  3. Otthonteremtés: 5%-os lakáshitel kamatplafon, mely nagy mértékben segítheti az ingatlanhoz jutás, önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, és a Diákváros projekt, melynek célja 18 ezer kollégiumi férőhely biztosítása. Részletes tájékoztatás ide kattintva olvasható az intézkedésekről
  4. Infláció megfékező program: a kereskedők és az áruházláncok profitja megemelkedik, ezért megállapodásra kell velük törekedni, vagy újra hatósági árakat kell bevezetni. Bővebb információ ide kattintva érhető el.
  5. A nyugdíjasok számára olyan alapvető élelmiszerek, mint a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetében, az áfa tartalmat vissza fogják adni. A Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán megjelent cikkben, ide kattintva bővebb információ olvasható.

A teljes évértékelő beszéd és annak leirata ide kattintva elérhető.