Hírek és üzleti lehetőségek a címben szereplő relációkban – bővebb információk a mellékelt anyagokban, illetve a leírásban szereplő honlapokon érhetők el, valamint a megadott kapcsolattartóktól kérhetők.
Gazdasági hírek, tenderek
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozata, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint Magyarország Maszkati Nagykövetségével együttműködésben üzleti delegációt szervez Ománba 2023. október 21-25. között.
Az Öböl-térség az arab világ gazdaságilag legfejlettebb, magas vásárlóerővel rendelkező régiója, melyen belül Omán a kisebb vállalati méreteivel nyújt potenciált a magyar vállalkozások számára. Magyarország a Szultánsággal kiváló politikai kapcsolatokat ápol. Az ománi kormány stratégiájában a gazdaság modernizálására, a diverzifikációra, az iparosításra és a privatizációra összpontosít, azzal a céllal, hogy csökkentse az olajszektor súlyát a bruttó hazai termékben. Az állami kiadások és a közvetlen külföldi befektetések jelentős növekedése számos gazdasági szektor fejlődéséhez vezetett az elmúlt időszakban.
A kiutazó üzleti delegáció célja az általános üzleti kapcsolatok fejlesztése mellett a két ország vállalkozói közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése, valamint az ománi üzleti környezet bemutatása.
Célcsoport
Omán és az Öböl-térség iránt érdeklődő exportorientált cégprofilú vállalkozások, amelyek lehetőség szerint az alábbi területeken tevékenykednek:
Tervezett programok
A megfelelő mennyiségű és minőségű üzleti partnerek felkutatása a külföldi partnereink felelőssége, erre vonatkozólag az MKIK nem tud garanciát vállalni, ezért javasoljuk, hogy önállóan is szervezzenek üzleti találkozókat.
Miért érdemes részt venni?
A részvétel feltételei
Szervezők
A Magyar Kereskedelmi Iparkamara Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozata, a következő szervezetekkel együttműködésben: Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyarország Maszkati Nagykövetsége, a helyi kamarai és üzleti szervezetek
Milyen nyelvűek a szakmai programok?
A szakmai programok nyelve az angol lesz, magyar tolmácsolást nem tudunk biztosítani.
Várható költségek
A pontos költségekről a későbbiekben adunk részletes tájékoztatást.
Jelentkezés
Határidő: 2023. augusztus 31., szerda
Kapcsolattartó
Béres László
nemzetközi koordinátor
e-mail: beres.laszlo@mkik.hu
tel: (1) 474 5177
A szakképzést érintően több jogszabály módosult az elmúlt időszakban, ami kihat a szakirányú oktatásra. Változik 2023. augusztus 1-től az igénybe vehető adókedvezmény számolási metodikája, új szabályok vonatkoznak a saját munkavállalók szakirányú oktatására.
A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.
A módosítás érinti:
Saját dolgozói munkaszerződések
Saját munkavállaló szakirányú oktatása a módosítás szerint kétféleképpen történhet duális képzés keretében:
a) Ha a foglalkoztató duális képzőhely (nyilvántartásba vette duális képzőhelyként a gazdasági kamara), köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, így párhuzamosan kétféle jogviszonyt fenntartva. Ez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szerinti adókedvezmény igénybevételére is jogosít.
b) Az eredeti munkaszerződés – duális képzési célú – módosítása továbbra is lehetőség, de a módosított munkaszerződés nem válik szakképzési munkaszerződéssé. Ebben az esetben nincs szükség kamarai nyilvántartásba vételre, viszont a Szocho tv. szerinti adókedvezmény sem vehető igénybe.
Megjelenik a kinevezés kifejezés a szabályozásban, ami azt jelenti, hogy nem csak a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony, hanem más foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetében is lehetőség van az eredeti jogviszony módosítása mellett saját munkavállalót képezni.
Megjegyzések:
A saját dolgozóval kötött, az eredeti munkakörre vonatkozó munkaviszonnyal párhuzamos szakképzési munkaszerződés esetén több lehetséges megoldás van a jogviszonyokra vonatkozó munkaidő megállapítása tekintetében:
„A” eset: Az eredeti munkaszerződést átalakíthatják – a szakirányú oktatás idejére – részmunkaidőssé, és mellé kötnek egy szintén részmunkaidős szakképzési munkaszerződést. Ebben az esetben külön-külön kerül meghatározásra a csökkentett részmunkaidős bér, és a szakképzési munkaszerződés alapján fizetett díjazás, amit a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányos kell meghatározni, utóbbit nem terhel szociális hozzájárulási adó és SZJA kötelezettség. A részmunkaidős bér járulékfizetési kötelezettségei nem térnek el a munkabérre vonatkozó kötelezettségektől.
„B” eset: Megmaradhat az eredeti munkaviszony teljes munkaidős munkaviszonyként is, a szakképzési munkaszerződés pedig ezen felül vállalt részmunkaidős munkaviszonyként kezelendő. A járulék fizetés szabályai az „A” esettel megegyezőek.
Arra is lehetőséget ad az Mt. (88. § (1), 92. § (4)), hogy a felek a teljes munkaidős munkaviszonyban a heti munkaidőt kevesebb, mint 40 órában állapítsák meg, így például a szakképzési munkaszerződés idejére csökkenthető az eredeti munkaviszony heti munkaideje anélkül, hogy részmunkaidőssé alakítanák azt.
Ezzel kapcsolatban szintén fontos, hogy a szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő, azaz – abban az esetben ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből kell kiszámolni, hanem a szakirányú oktatás képzési idejéből (amelyből a szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).
A szabadság meghatározása és kiadása felnőttképzési jogviszonyban kötött részmunkaidős szakképzési munkaszerződések esetén is változik. Az Mt. nem tesz különbséget a szabadság mértékében az alapján, hogy a munkaszerződés rész- vagy teljes munkaidőre szól-e. Ezért ugyanannyi (munkanap) szabadság jár a munkavállalónak napi négy órára szóló munkaszerződés esetén, mintha teljes munkaidőben dolgozna. A különböző jogviszonyok alapján járó szabadságok nem adódnak össze. Az egyik az egyik jogviszony, a másik a másik jogviszony tekintetében érvényes. Aszerint, hogy az egyes jogviszonyok szerinti munkabeosztás megfelel-e az általános munkarendnek, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint valósul meg, más a szabadságok kiadásának módja.
A képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződése esetén az Szkr. 253. § (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
Más foglalkoztató dolgozójának szakirányú oktatása
Változás, hogy a szabadságot nem, csak a munkabért kell arányosítani a munkaviszony időtartamának megfelelően, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. egészségügyi szolgálati jogviszony) mellett kerül sor.
Rövid ciklusú szerződések
A módosítás egyrészt lehetővé teszi, hogy egy naptári éven belül kétszer, akár két tanévben is lehessen rövid ciklusú szakképzési munkaszerződést kötni, továbbá alkalmazkodik a rövidebb idejű, kéthetes egybefüggő szakmai gyakorlatokhoz.
Rövid ciklusú szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel (a kettő együtt a továbbiakban: szakmát tanuló) köthető évente legfeljebb két alkalommal, az eddigi 4-12 hét helyett egyenként 2-12 hét, de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra.
Közreműködő bevonása
Ha a duális képzőhely a szakmát tanuló szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, akkor a közreműködőnél történő foglalkoztatás tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának 49 %-ig terjedhet a korábbi évi legfeljebb 44 munkanap helyett. A duális képzőhely ugyanúgy felelős a közreműködőnél folyó szakirányú oktatásért, mintha azt maga végezné. A módosítás értelmében a gazdasági kamara végzi a szakirányú oktatás ellenőrzését nemcsak a duális képzőhelynél, hanem a duális képzőhely által bevont közreműködőnél is.
Megjegyzések:
Minden feltételnek teljesülni kell -személyi, tárgyi, egyéb – a közreműködő esetén. Amennyiben nem felel meg az SZMSZ-t kötő engedélye kerül törlésre.
Fiatalkorú munkavállalók
Az Mt. fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó – 2023. január 1. óta hatályos –, a 16. életévüket be nem töltött munkavállalók napi munkaidejét érintő változása az Szkt. módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakra nem vonatkozik, így a duális képzésben részt vevő 16 év alatti fiatalok újra napi 7 órában foglalkoztathatók. A 18 év felettiek napi 8, az ennél fiatalabbak napi 7 órában vehetnek részt szakképzési munkaszerződéssel a duális képzésben. A napi munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama is beszámítandó.
Munkaidőkeret, szabadság
A szakmát tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni, az eddigi kéthetes munkaidőkeret helyett. A nagyobb munkaidőkeret nagyobb szabadságot eredményez a munkaidő-beosztásban.
A végrehajtási rendeletből törvényi szintre emeli a módosítás a szakképzési munkaszerződés esetén a munkaszüneti vagy pihenőnapon, illetve iskolai szünetben igénybe vett idő helyett biztosítandó szabadidőre vonatkozó szabályt. Törvényi szinten szükséges az eltérést megengedni, mivel az Mt. ezt a fiatal munkavállalók esetén általában tiltja.
Megszűnik a szakmát tanulót a szakmai vizsgát megelőzően kötelezően és egységesen megillető 15 munkanapos egybefüggő felkészülési idő, ennek kereteiről a szakképző intézmények a szakmai programjukban önállóan rendelkezhetnek majd. Az Szkr. módosítás szerint a szakképző intézmény a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kérésére a szakmai vizsga előtt – a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – egy alkalommal legalább öt munkanap egybefüggő felkészítést szervez.
A nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15 munkanapról 20 munkanapra változik. Az egybefüggően kiadandó szabadság nem vonatkozik a képzésben részt vevőre. Az éves összes szabadság mértéke a módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ. A tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap.
A módosítás rögzíti, hogy távolléti díjat kell fizetni, ha a szakmát tanuló a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetben mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
Megjegyzések:
A már meglévő SZMSZ módosítása szükséges arányosítva a jogviszonytól függően szeptember 1-től. Tehát a 18. életévét betöltött tanulónak augusztus végéig 20, majd 10+5 nap jár összesen.
Megszűnés, meghosszabbítás
Megváltozott a szakképzési munkaszerződés megszűnésének időpontja. A módosítás értelmében a szakképzési munkaszerződés megszűnik:
A szakképzési munkaszerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.
A szakképzési munkaszerződés megszűnése esetében a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének napjáról a duális képzőhelyet. Az értesítés elmulasztásából fakadó károkért a szakképző intézmény felel.
Megjegyzések:
Végzős tanuló esetében kevesebb normatíva jár a duális képzőhelyeknek, hiszen nincs kötelezettsége a szorgalmi időszakot követően egyik félnek sem, így a tanuló sem kap bért.
Felnőtteket érintő változások
Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás és a közismereti oktatás – a módosítást követően – folyhat részben a tanulói jogviszonyra megállapított kötelező óraszám feléig távoktatásban. A szakirányú oktatásban nincs távoktatás csak jelenléti!
A felnőttképzési jogviszonyban szervezett szakmai oktatás esetén kibővül, pontosításra kerül a jogviszonyra vonatkozó szabályozás.
Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki:
a) részszakmát szerzett, ha az adott részszakmát magában foglaló szakma szakmai oktatásában vesz részt, vagy
b) korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha a beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit.
Igazolás, pótlás
A Szkr. módosítás tisztázza, hogy a tanuló mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén a mulasztást a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással kell a duális képzőhely felé igazolni (Táppénzes papír) és a szakképző intézménynek – a 252/B. § a)–c) pontja szerinti esetben – amikor szakirányú oktatás nem szervezhető – a duális képzőhely által a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben a 224. § c) pontja szerint rögzített adatok alapján figyelembe kell vennie.
A mulasztás pótlásának lehetősége kikerült az Szkr.-ből is szakképzési munkaszerződés esetén.
Szakirányú oktatás nem szervezhető
A Szkr. módosítás kiegészíti és módosítja 252/B. § a)-t, így szakirányú oktatás nem szervezhető a közismereti és az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt.”
A Szocho tv. módosítás szerint az adófizetési kötelezettség csökkenthető az „arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe olyan munkanap amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, vagy az Szkt. 84. § (5) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik).
Tehát a szocho kedvezmény a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető majd igénybe, 8 illetve 7 óra napi munkaidőhöz arányosítva.
Megszűnik a felnőttképzési jogviszonyban (nem saját munkavállaló képzése esetén) az 50%-os szabály, hiszen ott is az óraszám arányában jogosult a képzőhely az adókedvezményre.
Egy munkaórára jutó adókedvezmény = (önköltség * szakmaszorzó * évfolyamszorzó ) : (munkanapok száma naptári évben * napi maximum munkaidő)
Felnőttképzési jogviszonyban az évfolyami szorzó – a szakirányú oktatás időtartamától függetlenül – 1,00 a szakirányú oktatás teljes időtartamára.
Az adókedvezmény igénybe vehető:
Az adókedvezmény nem vehető igénybe:
Az Szkt. törvénymódosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1.
Az Szkt. törvénymódosítás azon változásai, amelyek a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkoznak, 2023. szeptember 1-től alkalmazandók.
Saját munkavállaló módosított munkaszerződéssel történő képzése legfeljebb 2023. december 31-ig folytatható, amennyiben a foglalkoztató nem válik duális képzőhellyé, és a szakképzési munkaszerződés 2023. szeptember 1-jén már hatályos. Szeptembertől pedig már csak az új szabályok szerint köthető szakképzési munkaszerződés. A törvénymódosítás kimondja, hogy a módosított munkaszerződés 2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztató pedig duális képzőhelynek minősül.
Az Szkr. módosításának általános hatálybalépési időpontja 2023. július 7.
A Szocho tv. módosítás hatálybalépésének időpontja 2023. augusztus 1.
TARTALOM:
A vállalkozások pénzügyi helyzete
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) féléves konjunktúravizsgálata részeként 2023 áprilisában összesen 2 061 hazai vállalkozás vezetője számolt be pénzügyi helyzetéről. A legtöbb vállalkozásnak a 2023 áprilisát megelőző hónapokban az energiahordozók kifizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi problémát, ezt követte az adók és járulékok befizetése, valamint a munkabérek kifizetése.
A minimálbér emelésére adott vállalati válaszok és béremelési tervek a hazai cégek körében
Elemzésünk a hazai vállalkozások 2023-as minimálbér-emelésre adott reakcióit, valamint a bérekkel kapcsolatos várakozásait mutatja be. Az elemzés az MKIK GVI féléves, 2023. áprilisi konjunktúrafelvételének adatain alapul, melynek keretében összesen 2061 hazai vállalkozást kérdeztünk meg.
A versenyszférához sorolt hazai cégek majdnem kétharmada (61%) emelte vagy fogja még idén emelni az árait a minimálbér emelésére reagálva, fele (51%) pedig jelezte, hogy a tervezett beruházásokat elhalasztja. 2023-ra vonatkozóan a cégek 83%-a hajtott végre vagy tervez végrehajtani béremelést: a vállalkozások csaknem fele (49%) több mint 10%-os emelést tervez.
Nemzetközi tendenciák
A Közbeszerzési Hatóság kiemelt céljának tekinti a nyilvánosság, a döntéshozók, valamint a jogalkalmazók hiteles és szakszerű tájékoztatását a hazai közbeszerzésekről.
E célok megvalósítása érdekében – a Központi Statisztikai Hivatal által is akkreditált statisztikai tevékenysége keretében – negyedévenként kimutatást készít a hazai közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan.
A 2023. év első félévére vonatkozó statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési piacon továbbra is biztosított a verseny: átlagosan 8 pályázó indult egy-egy eljárásban a vizsgált időszakban. Egyúttal jelentős átrendeződés figyelhető meg a hazai közbeszerzési piacon, elsősorban az építési beruházások értékének jelentős visszaesése miatt. A közbeszerzési piac mérete csökkent, az eljárások darabszámát tekintve mintegy 11%-kal, míg az összérték vonatkozásában több mint 50%-kal. Ezzel párhuzamosan azonban több pozitív trendet is megfigyelhetünk, hiszen az ajánlatkérők egyre tudatosabbak a fenntarthatósági szempontok alkalmazása terén. Az idei első féléves adatok nagyon biztató tendenciát mutatnak a nemzeti eljárásrendet vizsgálva, a zöld szempontokat tartalmazó eljárások számának és értékének aránya is mintegy 50%-kal nőtt az előző két év azonos időszakával összehasonlítva.
A „Gyorsjelentés – A magyar közbeszerzések számokban 2023. I. félév” elnevezésű kiadvány elektronikus példánya ITT olvasható.
A Magyar Közlöny 2023. évi 106. számában megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 2. pontjának módosítása, melyet 2023. július 1. napjától kell alkalmazni:
„2. Reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyébszöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet.”
A NAV tájékoztatóval segíti a munkába járáshoz használt vármegye-és országbérlet költségtérítésével kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolását.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal tájékoztatóban mutatja be azokat az eseteket, amelyekben adómentes a munkába járáshoz használt vármegye- és országbérlet költségtérítése.
Az Eurostars olyan finanszírozási eszköz, amely az innovatív kkv-kat és projektpartnereiket (nagyvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek és más típusú szervezetek) támogatja nemzetközi együttműködésen alapuló K+F és innovációs projektek finanszírozásával.
A részvétel révén a szervezetek minden területen hozzáférhetnek a nemzetközi együttműködésen alapuló K+F projektek állami finanszírozásához. A partnerséget az Európai Unió társfinanszírozza a Horizont Európa keretprogramon keresztül.
A sikeres Eurostars-pályázathoz a következőkre van szükség:
A K+F és innovációs projektpályázatok 2023. július 14. és 2023. szeptember 14. között, brüsszeli idő szerint 14:00 óráig nyújthatók be a projektplatformon keresztül.
A projektkonzorciumot csak innovatív kkv vezetheti, de más típusú szervezetek, például nagyvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek stb. is részt vehetnek benne.
Program/eszköz: Európai partnerség az innovatív kkv-kért/Eurostars-3.
Finanszírozási információk
A projektben való részvétele esetén nyújtott támogatás összegét a nemzeti finanszírozó szerv kezeli. A finanszírozási szabályok országonként eltérőek, és az Ön nemzeti finanszírozó szerve dönt:
Magyarországon a finanszírozó szerv a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Ha szervezete egy Eurostars-országból származik, a program országspecifikus oldalain megtudhatja, hogy milyen finanszírozás áll rendelkezésre, és a kapcsolatfelvételi űrlapon felveheti a kapcsolatot nemzeti vagy regionális finanszírozó szervével. A nemzeti támogató szerv projektenként vagy projektpartnerenként maximális támogatási összeggel rendelkezhet.
A nem Eurostars-országokból származó szervezetek a projekt költségeinek önfinanszírozásával vehetnek részt.
Támogathatóság
A jelentkezéshez az alábbi hét jogosultsági feltétel mindegyikének kell megfelelnie:
További információ: Eurostars call for projects SEP 2023
Elismerésben részesülnek a példaértékű környezeti, társadalmi és vállalatirányítási programok
A hazai vállalatok idén is pályázhatnak az Effekt 2030 díjra. A megújult szakmai elismerést olyan környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásokkal nyerhetik el a cégek, melyek valódi hatást, változást eredményeznek, és jó példával szolgálnak az ESG egyes területein. A meghosszabbított nevezési időszak 2023. augusztus 1. éjfélig tart.
A fenntarthatóság korunk legfontosabb és legsürgetőbb kérdése. A vállalatok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezeti (Environmental/E), társadalmi (Social/S) és vállalatirányítási (Governance/G) szempontoknak megfelelő – tehát az ESG elvek szerinti – működésre és az ezzel kapcsolatos jelentéstételre. Ez annál is inkább szükséges, mivel az EU 2024-től szabványosított fenntarthatósági jelentés készítését írja elő a vállalkozások számára, melyet méretük alapján lépcsőzetesen, 1–3 év alatt kell bevezetniük.
„Azzal a céllal hoztuk létre az Effekt 2030 díjat, hogy értékeljük és a lehető legszélesebb körben megismertessük azokat a példaértékű programokat és jó gyakorlatokat, melyeket a hazai cégek a vállalati felelősségvállalás és a fenntarthatóság terén alkalmaznak. Az évről évre bekövetkező változásokkal összhangban a díjat és a hozzá kapcsolódó pályázatot is folyamatosan fejlesztjük. Az idei újítással az ESG elvek szerinti vállalati működés fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet, elismerve és ösztönözve a cégek hatékony környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásait” – mondta dr. Molnár Klára, a díjat meghirdető Effekteam Egyesület igazgatója, szakmai vezetője.
A díjra 2023. augusztus 1-ig pályázhatnak a Magyarországon működő nagyvállalatok, kkv-k és startupok, valamint az általuk létrehozott vállalati alapítványok. A Zöld egyensúly kategóriában a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó programokkal lehet nevezni, a Mindenki társadalma kategóriában társadalmi jellegű kezdeményezésekkel lehet indulni, míg az Értékteremtő üzlet kategóriában korszerű vállalatirányítási megoldásokkal lehet versenybe szállni.
A benyújtott pályaműveket öttagú szakmai zsűri bírálja el. A testület tagjai: Horváth Áron fenntarthatósági vezető, CBRE Magyarország; Matolay Réka PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem; Pogány Éda regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezető, Syngenta; Schubauer Krisztina elnökségi tag, Effekteam, illetve humán erőforrás, marketing és kommunikációs ügyvezető igazgató, EXIM; valamint Szabó Gyula az Ökoszolgálat Alapítvány volt kuratóriumi elnöke.
Az értékelés során a szakértők – az Effekteam szlogenjével összhangban – a közösség, hatás, jövő dimenziói mentén vizsgálják a programok kölcsönösségét, mérhető eredményeit és innovatív szemléletét. A zsűri szeptember 15-ig dönt a nyertesekről, illetve a kategóriánként shortlistre kerülő pályázatokról. Ez utóbbiakra szeptember 18–29. között a nagyközönség is leadhatja szavazatait és kiválaszthatja az idei közönségdíjas programot. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjak átadására október 5-én kerül sor az egyesület által szervezett hagyományos szakmai konferencia keretében.
Az Effekt 2030 díjról, az idei pályázatról és a korábbi győztes programokról bővebb tájékoztatás az Effekteam Egyesület honlapján érhető el: https://effekteam.hu/effekt2030/
További információ:
dr. Molnár Klára igazgató, szakmai vezető, +36 30 210 3171, klara.molnar@effekteam.hu
———
Az Effekteam Egyesületről
Az Effekteam Egyesület 2006-os – Magyar Adományozói Fórum néven történt – megalakulása óta a vállalati felelősségvállalás iránt elkötelezett szakemberek egyik legelismertebb platformjaként dolgozik azon, hogy a felelősen gondolkodó gazdasági szereplők valódi társadalmi és környezeti hatással bíró kezdeményezéseken keresztül, fenntartható módon teremtsenek értéket a közösségek számára. Küldetése, hogy inspirálja és naprakész nemzetközi tudása megosztása révén támogassa a felelősen gondolkodó üzleti és non-profit szereplők közösségi befektetéseit a valódi, mérhető és kimutatható környezeti és társadalmi hatás elérése érdekében. https://effekteam.hu/
Hírek és üzleti lehetőségek a címben szereplő relációkban – bővebb információk a mellékelt anyagokban, illetve a leírásban szereplő honlapokon érhetők el, valamint a megadott kapcsolattartóktól kérhetők.
Gazdasági hírek, tenderek