A RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatának részeként szakmai találkozóra került sor a boncodföldei Papsajt Biokocsma és Bisztró képviselőivel. A vállalkozás működése több ponton is kapcsolódik a rurális turizmushoz, a helyi gasztronómiai kínálat fejlesztéséhez, a közösségi terek szerepéhez, valamint a vidéki térségekben megvalósuló új típusú szolgáltatási modellekhez. A Papsajt nem csupán vendéglátóhelyként értelmezhető, hanem olyan falusi találkozópontként is, amely egyszerre tölt be bolti, biokocsmai, bisztró- és közösségszervező funkciót.

A Papsajt Boncodfölde szívében, egy felújított régi paplak épületében működik. Ez önmagában is fontos üzenetet hordoz a rurális térségek fejlesztése szempontjából: egy korábbi, helyi jelentőségű épület új funkciót kapott, és olyan szolgáltatóhellyé alakult, amely képes megszólítani a helyi lakosságot, a környékről érkező vendégeket, valamint a vidéki, természetközeli és egészségtudatos élményeket kereső látogatókat is. A vállalkozás saját bemutatkozása szerint a Papsajt „családi hely”, ahol a bolt, a biokocsma és a bisztró funkciója gyógynövényes szemlélettel kapcsolódik össze. Ez a működési modell jól illeszkedik a RE-ACTION projekt azon céljához, hogy feltárja: a rurális térségekben milyen új, fenntartható és élményalapú turisztikai szolgáltatások erősíthetik a helyi gazdaságot.

A Papsajt kínálatában hangsúlyosan jelenik meg a természetközeli, egészséges és helyi alapanyagokra építő gasztronómiai szemlélet. A nyilvánosan elérhető étlap és bemutatkozó alapján a hely kínálatában megtalálhatók saját készítésű mártogatósok, friss csírák, bébinövények, nyers gyökérzöldségek, kovászos lepénykenyér, helyi kistermelők kézműves sajtjai és termelői sonkái, vadkovászos lepények, valamint zöldségekre, fűszerekre és gyógynövényes ízvilágra épülő fogások. Ez a kínálat nem hagyományos, tömegturisztikai éttermi modellre épít, hanem a helyi, egyedi, személyes és egészségtudatos élményre. A Papsajt így a vendéglátáson keresztül is képes bemutatni a térség természeti és gazdasági adottságait, valamint a helyi termelők és vidéki szolgáltatók szerepét.

A vállalkozás különösen fontos példát jelent abból a szempontból, hogy miként lehet egy kistelepülésen több funkciót egyesítő szolgáltatóhelyet létrehozni. A bolt, biokocsma és bisztró hármas funkciója egyszerre ad választ helyi ellátási, vendéglátási, közösségi és turisztikai igényekre. A Papsajt nemcsak ételt és italt kínál, hanem találkozási lehetőséget, helyi hangulatot, közösségi élményt és programhelyszínt is. Ez a sokoldalúság a rurális turizmus jövője szempontjából kiemelten fontos, hiszen a kisebb települések turisztikai vonzereje gyakran nem egyetlen attrakcióra, hanem több egymást erősítő szolgáltatásra épül.

A RE-ACTION projekt jövőkutatásában a Papsajt részvétele azért értékes, mert gyakorlati tapasztalatokat tud nyújtani a falusi vendéglátás, a helyi termékekre épülő gasztronómia, a közösségi térként működő vállalkozások és a vidéki szolgáltatásfejlesztés lehetőségeiről. A szakmai egyeztetés során feltárhatóvá vált, hogy egy ilyen típusú vállalkozás milyen célcsoportokat ér el, hogyan tudja ötvözni a helyi lakosság kiszolgálását a turisztikai vendégfogadással, milyen szerepet tölthet be egy kistelepülés mindennapi életében, és milyen fejlesztési irányok képzelhetők el a jövőben.

A Papsajt működése arra is rámutat, hogy a rurális turizmus jövője nem kizárólag szálláshelyekben vagy klasszikus turisztikai attrakciókban keresendő. Legalább ilyen fontosak azok a helyek, amelyek összekapcsolják a helyi élelmiszert, az egészségtudatos szemléletet, a vendéglátást, a közösségi élményt, a programlehetőségeket és a települési identitást. A Papsajt ilyen értelemben nemcsak egy étterem vagy bisztró, hanem egy vidéki közösségi és turisztikai csomópont is, amelynek tapasztalatai fontos bemenetet adhatnak a szlovén–magyar rurális turizmus jövőképének kialakításához.

A vállalkozás működése jól példázza, hogy a vidéki térségekben milyen lehetőségek rejlenek a helyi alapanyagokra, egészséges gasztronómiára, gyógynövényes szemléletre, közösségi térteremtésre és többfunkciós szolgáltatásfejlesztésre épülő modellekben.

Látogatás Mikla Gabriellánál a RE-ACTION projekt keretében

A RE-ACTION projekt keretében a kamara munkatársai Zalaszentlőrincre látogattak, ahol Mikla Gabriellával találkoztak, és személyesen is betekintést kaptak a Mi Kertünk tevékenységébe. A helyszíni látogatás célja az volt, hogy a projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához olyan helyi vállalkozói tapasztalatok, gyakorlati példák és jövőre vonatkozó elképzelések kerüljenek összegyűjtésre, amelyek hitelesen mutatják be a Zala vármegyei vidéki turizmus lehetőségeit, kihívásait és fejlődési irányait.

Mikla Gabriella tevékenysége több szempontból is jól illeszkedik a RE-ACTION projekt szakmai célkitűzéseihez. A Mi Kertünk egyszerre épít a falusi vendéglátásra, a helyi termelésre, az állattartásra, a természetközeli programokra és a tudásátadásra. A vállalkozás keretében gyerek- és felnőttcsoportok, osztálykirándulások, workshopok, valamint céges csapatépítő programok is helyet kapnak. A helyszín különlegességét az adja, hogy a vendégek nem egy klasszikus turisztikai szolgáltatással találkoznak, hanem egy személyes, hiteles vidéki élettérrel, ahol közvetlenül tapasztalhatják meg a természet, az állatok, a helyi élelmiszerek és a vidéki mindennapok világát.

A találkozó során a kamarai munkatársak betekintést kaptak abba, hogyan válhat egy családi, vidéki porta a rurális turizmus egyik értékes szereplőjévé. Gabriella számára kiemelten fontos a személyesség megőrzése: a cél nem a tömegturizmus, hanem az emberléptékű, közvetlen vendégfogadás, ahol a látogatók valódi élményeket, figyelmet és tudást kapnak. A Mi Kertünk programjai különösen nagy hangsúlyt helyeznek a gyerekekre, hiszen az óvodáskortól az érettségi előtt álló diákokig számos csoport érkezik a helyszínre. A tapasztalatok szerint egyre nagyobb szükség van arra, hogy a fiatalok közvetlenül találkozzanak az állatokkal, a növényekkel, az élelmiszer-előállítás alapjaival és a vidéki élet mindennapi valóságával.

A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a Mi Kertünk jövőképe nem a gyors növekedésre vagy a tömeges vendégfogadásra épül. Sokkal inkább a meglévő adottságok tudatos, fokozatos fejlesztése, az infrastruktúra jobb kihasználása, valamint az élményalapú és természetközeli programok bővítése jelenti a fejlődés irányát. Gabriella olyan helyszínben gondolkodik, amely továbbra is megőrzi személyes, családias jellegét, ugyanakkor egyre több lehetőséget kínál a vendégeknek a vidéki élet, a természet és a helyi értékek megismerésére.

A tervek között olyan fejlesztési irányok is megjelennek, amelyek a természetes környezetre, a pihenésre és az érzékszervi élményekre építenek. A vállalkozás környezetében található fás, árnyas területek például alkalmasak lehetnek mezítlábas ösvények, természetismereti programok, gyógynövényekhez, szénához, illatokhoz és feltöltődéshez kapcsolódó élmények kialakítására. Ezek az elképzelések jól mutatják, hogy a rurális turizmusban jelentős lehetőség rejlik az egyedi, helyspecifikus és emberléptékű szolgáltatások fejlesztésében.

A vállalkozás működését ugyanakkor több tényező is befolyásolja. A beszélgetés során szó esett az időről, a marketingre fordítható kapacitásról, valamint a fejlesztésekhez szükséges anyagi források kérdéséről. Gabriella tapasztalatai szerint a legerősebb visszajelzés és ajánlás gyakran maguktól a vendégektől érkezik: egy-egy jól sikerült osztálykirándulás vagy program után a résztvevők továbbadják élményeiket, így újabb csoportok találnak rá a helyszínre. Ez a személyes ajánlás rendkívül hiteles, ugyanakkor a láthatóság tudatos erősítése és a célzott kommunikáció hosszabb távon további fejlődési lehetőséget jelenthet.

A jövő irányait tekintve Gabriella a vidéki, természetközeli értékek felértékelődését tartja meghatározónak. Meglátása szerint a csend, a tiszta levegő, a tiszta élelmiszer, a nyugalom és a hiteles emberi kapcsolódás egyre fontosabbá válhatnak a turizmusban. A luxus fogalma is átalakulhat: a jövőben egyre többen kereshetik azokat a helyeket, ahol kiszakadhatnak a mindennapi rohanásból, valódi természeti környezetben lehetnek jelen, és személyes élményeken keresztül kapcsolódhatnak a vidéki életformához.

A beszélgetés rámutatott arra is, hogy a tudásátadás szerepe a jövőben tovább erősödhet. Sok gyermek és felnőtt egyre távolabb kerül a természettől, az állatoktól és az élelmiszerek eredetétől, ezért az olyan kezdeményezések, mint a Mi Kertünk, nemcsak turisztikai, hanem szemléletformáló és edukációs szempontból is fontosak. A helyszínen megvalósuló programok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek a vidéki élethez, jobban megértsék a természeti környezet működését, és személyes élményeken keresztül szerezzenek tudást.

Mikla Gabriella tapasztalatai arra is rávilágítottak, hogy a rurális turizmus jövője egyszerre függ a helyi szereplők elkötelezettségétől és a külső környezet alakulásától. A gazdasági helyzet, a fejlesztési források elérhetősége, a munkaerő és az együttműködések mellett olyan hosszabb távú tényezők is hatással lehetnek a vidéki turizmusra, mint a klímaváltozás, a technológiai fejlődés vagy a társadalmi szokások átalakulása. Mindezek mellett a Mi Kertünk példája azt mutatja, hogy az alapvető emberi igényekre — természetre, élelemre, nyugalomra, kapcsolódásra és tudásra — építő vállalkozások hosszú távon is értékes szereplői lehetnek a térségi turisztikai kínálatnak.

A találkozó megerősítette, hogy a RE-ACTION projektben kiemelt jelentősége van a helyben működő vállalkozások megszólításának és tapasztalataik beépítésének. Mikla Gabriella munkája jó példája annak, hogyan kapcsolódhat össze a vidéki vendéglátás, a helyi termelés, az állattartás, a természetközeli élményszervezés és a tudásátadás egy hiteles, emberléptékű turisztikai kínálattá. A Mi Kertünk története azt mutatja, hogy a rurális turizmus jövője nemcsak a szálláshelyekben és vendégforgalmi adatokban mérhető, hanem azokban a személyes kapcsolódásokban, helyi értékekben és átadható tudásokban is, amelyek hosszú távon erősíthetik Zala vármegye vidéki térségeinek vonzerejét.

Köszönjük Mikla Gabriellának a vendéglátást és az értékes szakmai beszélgetést!

#RE-ACTION #Interreg #RurálisTurizmus #ZalaVármegye #Zalaszentlőrinc #MiKertünk #SlowTurizmus #HelyiÉrtékek #Tudásátadás #ZVKIK

 

A „Szegekben” járt a ZVKIK a RE-ACTION projekt jövőkutatásának keretében

A RE-ACTION projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához kapcsolódó jövőkutatási folyamat részeként a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Becsvölgyén látogatta meg Cselényi Krisztinát. A találkozó célja az volt, hogy a projekt szakmai munkájába olyan helyi szereplők tapasztalatai is beépüljenek, akik a rurális turizmust a mindennapi gyakorlatban, személyes vendégfogadáson, közösségépítésen és térségi együttműködéseken keresztül formálják.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén–magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra. A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása, amely a térség turisztikai és vendéglátó szereplőinek bevonásával keresi a fenntartható fejlődési irányokat. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox szemléletéhez kapcsolódva vizsgálja, hogyan válhatnak a vidéki térségek hosszú távon is vonzó, élhető és fenntartható turisztikai célpontokká.

Cselényi Krisztina becsvölgyei vendégházai a göcseji táj csendjére, természetközeli karakterére, a személyes vendégfogadásra és a vidéki életforma sajátos értékeire építenek. A Vörösszegi Vendégházak és a Barabásszegi Bán Ház olyan környezetben fogadják a látogatókat, ahol a pihenés, a lelassulás, a természet közelsége és a helyi közösségekhez való kapcsolódás egyszerre jelenhet meg. A szálláshelyek nem tömegturisztikai logikára épülnek, hanem azoknak kínálnak élményt, akik a nyugalmat, a tájat, az erdők és dombok közelségét, valamint az emberléptékű vidéki környezetet keresik.

A látogatás során hangsúlyosan megjelent, hogy a rurális turizmusban a szállás önmagában csak az élmény egyik eleme. A vendégek számára a göcseji környezet, a túrázási lehetőségek, a helyi gasztronómia, a termelőkkel és szolgáltatókkal való találkozás, a közösségi programok és a lassabb ritmusú vidéki jelenlét együtt adhatnak teljesebb élményt. Ebben a megközelítésben a vendégházak nem csupán pihenőhelyként, hanem térségi kapcsolódási pontként is értelmezhetők.

Cselényi Krisztina tapasztalatai szerint a vidéki szállásadás egyik legfontosabb kihívása a szezonalitás. A vendégek jellemzően nyáron, ünnepi időszakokban, hétvégéken vagy hosszú hétvégéken érkeznek, míg a hétköznapok, az elő- és utószezon kihasználása nehezebb feladat. A jövő szempontjából ezért kiemelt jelentőségű lehet olyan célcsoportok megszólítása, akik rugalmasabban rendelkeznek az idejükkel: például nyugdíjasok, home office-ban dolgozók, kisebb céges csapatok, alkotóközösségek vagy rekreációs céllal utazók.

A vidéki térségek számára komoly lehetőséget jelenthet az egészségmegőrzéshez, feltöltődéshez, elvonuláshoz és digitális detoxhoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése. A csend, a tiszta levegő, a természet közelsége és a képernyőktől való eltávolodás olyan adottságok, amelyek Göcsejben természetes módon jelen vannak. Ezekre építve a vendégházak a pihenés mellett kisebb szakmai elvonulások, csapatépítések, alkotótáborok, közösségi programok vagy vidéki munkavégzés helyszíneiként is fontos szerepet kaphatnak.

A becsvölgyei működés külön értéke, hogy a vendégházakhoz közösségi és kulturális kezdeményezések is kapcsolódhatnak. A Szegvidéki Pajta olyan térségi találkozási pontként értelmezhető, amely kulturális, gasztronómiai, szakmai és közösségi eseményeknek adhat helyet. A szálláshelyekkel együtt olyan komplex vidéki kínálat alapját jelentheti, amely egyszerre szól az idelátogatókhoz, a helyben élőkhöz, a családokhoz, a fiatalokhoz és a szakmai közösségekhez.

A beszélgetés során az is kirajzolódott, hogy a rurális turizmus hosszú távú fejlődése nem képzelhető el térségi együttműködések nélkül. Fontos szerepe lehet a helyi szolgáltatók, termelők, programszervezők és közösségi szereplők összekapcsolásának, valamint azoknak a tudásmegosztó és mentoráló folyamatoknak, amelyek Zalába visszacsatornázzák a máshol megszerzett tapasztalatokat, kapcsolatokat és szakmai tudást.

A ZVKIK látogatása és a Cselényi Krisztinával folytatott szakmai beszélgetés fontos adalékot jelent a RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatához. A becsvölgyei példa jól mutatja, hogy a rurális turizmus jövője a helyi értékek, a természetközeli élmények, a személyes vendéglátás, a közösségi terek és a térségi együttműködések összekapcsolásában rejlik. A vendégházak és a hozzájuk kapcsolódó közösségi kezdeményezések arra is rámutatnak, hogy a vidéki turizmus fejlesztése nemcsak gazdasági, hanem közösségi és életminőségi kérdés is.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a RE-ACTION projekt keretében kereste meg Szabó Balázst, a Zalai Teker(g)ők Kerékpáros Sport és Túra Egyesület vezetőjét, valamint egyéni vállalkozót, aki programszervezőként kapcsolódik a térség aktív és rurális turisztikai kínálatához. A vele történő találkozás a projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához járul hozzá, különösen az aktív turizmus, a közösségi élményszervezés, a helyi értékek bemutatása és a hosszabb távú vállalkozói, illetve civil szervezeti jövőképek feltárása szempontjából.

A Zalai Teker(g) székhelye Becsvölgyén található. A szervezet tevékenységének középpontjában a kerékpáros és gyalogos túrák szervezése, vezetése, valamint a szabadidős és amatőr sportolási lehetőségek biztosítása áll. Az egyesület működése ugyanakkor ennél szélesebb: a túrázás és kerékpározás mellett közlekedésbiztonsági szemléletformálást, iskolai és osztálykirándulások szervezését, interaktív programokat, valamint céges csapatépítő programokat is kínál. Tevékenysége így egyszerre kapcsolódik az egészségmegőrzéshez, a környezettudatos életmód népszerűsítéséhez, az aktív kikapcsolódáshoz és a helyi értékek élményszerű bemutatásához.

Az egyesület munkája jól illeszkedik a RE-ACTION projekt célrendszeréhez, amely a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának fejlesztését, a természet- és kultúraközpontú megközelítés erősítését, valamint a kisebb turisztikai szereplők láthatóságának és együttműködési lehetőségeinek növelését tűzte ki célul. A Zalai Teker(g)ők tevékenysége különösen az aktív turizmus területén releváns, hiszen programjaik a táj bejárására, a személyes élményszerzésre, a helyismeret átadására és a közösségi részvételre épülnek. A gyalogos és kerékpáros túrák olyan turisztikai formát képviselnek, amely egyszerre kínál mozgást, természetközeli kikapcsolódást, helytörténeti és kulturális ismeretszerzést, valamint közösségi élményt.

Szabó Balázs szerepe az egyesület életében meghatározó. Nemcsak szervezőként, hanem túravezetőként, közösségépítőként és helyi turisztikai szereplőként is jelen van. A programok során a résztvevők nem csupán útvonalakat járnak be, hanem történeteket, helyi értékeket, természeti és kulturális érdekességeket ismerhetnek meg. Ez a szemlélet különösen fontos a rurális turizmus fejlesztésében, hiszen a kisebb települések és tájak vonzereje gyakran nem egyetlen nagy attrakcióban, hanem a helyi emberek tudásában, a tájhoz kötődő történetekben, a közösségi kapcsolatokban és az autentikus élményekben rejlik.

Az egyesület elmúlt éveinek működése azt mutatja, hogy a Zalai Teker(g)ők nemcsak saját közösségi programokat valósítanak meg, hanem más helyi szervezetekkel, intézményekkel és kezdeményezésekkel is együttműködnek. Megjelennek kerékpáros élménytúrákon, zarándoklatokban, egészségmegőrző programokban és helyi tematikus rendezvényekben is. Ez a kapcsolódási képesség a RE-ACTION projekt szempontjából kiemelten értékes, mivel a projekt egyik fő üzenete éppen az, hogy a rurális turizmus szereplői együttműködésen, tudásmegosztáson és egymást erősítő programokon keresztül tudnak tartósan fejlődni.

Az egyesületi jövőkép elsősorban a közösség megtartására és megújítására épül. A Zalai Teker(g)ők stabil, összeszokott tagsággal rendelkezik, amely számára a rendszeres túrák, a többnapos programok és a közös élmények fontos közösségi értéket jelentenek. Hosszabb távon azonban kihívásként jelenik meg a fiatalabb generációk megszólítása és bevonása. Szabó Balázs szerint az egyesület jövője szempontjából kulcskérdés, hogy sikerül-e a gyerekeknek, fiataloknak és iskolai csoportoknak olyan élményt adni, amely később is kapcsolódást teremt a természetjáráshoz, a kerékpározáshoz és a helyi közösségekhez.

A Zalai Teker(g)ők és Szabó Balázs példája jól mutatja, hogy a rurális turizmus fejlesztésében a programszervezőknek különösen fontos közvetítő szerepük van. Ők azok, akik a tájat, a helyi történeteket, a mozgást, a közösségi élményt és a szolgáltatásokat egységes turisztikai élménnyé tudják formálni. A RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatában ezért az ő tapasztalataik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a térség aktív, slow és digitális detox turisztikai kínálata hosszabb távon is fenntartható, együttműködésre épülő és helyi értékeket közvetítő irányban fejlődjön.

A RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatának részeként szakmai találkozóra került sor az EzerJóFű képviselőivel. A vállalkozás bevonása azért különösen indokolt, mert tevékenysége több ponton is kapcsolódik a rurális turizmushoz, a helyi értékek bemutatásához, a természetközeli élményekhez, valamint a vidéki térségekben működő, sok lábon álló vállalkozási modellekhez. Az EzerJóFű nem kizárólag termék-előállító vállalkozásként értelmezhető, hanem olyan komplex vidéki kezdeményezésként is, amely a gyógynövényekhez, biokertészethez, tudásátadáshoz, programalkotáshoz és vendégfogadáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat egyaránt kínál.

A Zala vármegyei Boncodföldén működő EzerJóFű alaptevékenysége a gyógynövényekhez és természetes alapanyagokhoz kötődik. A nyilvánosan elérhető bemutatkozó anyagok alapján a vállalkozás gyógynövényeket gyűjt és termeszt, ezekből különféle termékeket készít, például tinktúrákat, kivonatokat, teákat, szappanokat és illóolajokat. Tevékenységükben fontos szerepet kap a természetközeli szemlélet, a vegyszermentes alapanyagok használata, a biokertészeti tudás és a gyógynövényekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalat. A vállalkozás saját megfogalmazása szerint a természet szeretetének terjesztése és a megszerzett tudás megosztása is céljaik közé tartozik. Ez a szemlélet a RE-ACTION projekt szempontjából azért releváns, mert a rurális turizmus jövője szorosan összefügg azzal, hogy a helyi természeti, kulturális és gazdasági adottságokat hogyan lehet fenntartható, élményszerű és a látogatók számára érthető módon bemutatni.

Az EzerJóFű különösen érdekes példát jelent a programszervezés területén is. A vállalkozás nemcsak termékeket értékesít, hanem csoportos, tematikus és természetközeli programokat is kínál. Programjaik között szerepel gyógynövénytúra, csapatépítő foglalkozás, kézműves emlék készítése, népi játékok, személyre szabott tinktúrakészítés, gyümölcsfaoltás és szemzés, valamint vadon termett alapanyagokra épülő nyers ételkészítés. Ezek a programok iskolai osztályok, nyugdíjas klubok, egyesületek, baráti társaságok, családok és cégek számára is elérhetők, ami azt mutatja, hogy a vállalkozás többféle célcsoport igényeihez tud alkalmazkodni. A programok Boncodföldén, illetve meghívás alapján más helyszíneken is megvalósíthatók, és az igényekhez igazodva összeállíthatók vagy bővíthetők.

A vállalkozás oktatási és szemléletformáló tevékenysége szintén jelentős. Az EzerJóFű rendszeresen tart előadásokat, tanfolyamokat és tematikus alkalmakat különböző helyszíneken, például önkormányzati rendezvényeken, művelődési házakban, iskolákban, céges eseményeken vagy más közösségi alkalmakon. A meghirdetett témák között megtalálható az egészséges táplálkozás, a vadon termő salátafélék, a nyers táplálkozás, a csíráztatás, a tisztítókúrák, az oltás és szemzés, a régi magyar gyümölcsfajták, a fitoterápia gyakorlati megközelítése, a gyógynövények, a biokertészet és a vegyszerek helyettesítésének kérdése. A vállalkozás online előadásokat és virtuális gyógynövénytúrákat is kínál, ami arra utal, hogy a hagyományos helyi tudást korszerű kommunikációs formákkal is képes összekapcsolni.

A rurális turizmus szempontjából az EzerJóFű azért fontos szereplő, mert tevékenysége a helyi termék, a helyi tudás, a természetközeli élmény és a közösségi programalkotás metszéspontjában helyezkedik el. A vállalkozás bemutatkozó anyagai szerint a látogatók gyógynövénykertben ismerkedhetnek meg termeszthető gyógynövényekkel, ehető virágokkal, vadon termő zöldségfélékkel, valamint a zalai gyümölcsészet és biokertészet hagyományaival. A gyógynövénytúrák, workshopok, gyermek- és életmódtáborok, kézműves foglalkozások, mind olyan elemek, amelyek a térség turisztikai kínálatát élményszerűen bővítik. Ez a működés nem tömegturisztikai logikára épül, hanem a személyes tapasztalatszerzésre, a természethez való kapcsolódásra és a helyi értékek közvetlen bemutatására.

A vállalkozás működésének további tanulsága, hogy a vidéki turizmusban a több lábon állás kiemelt jelentőségű lehet. Az EzerJóFű egyszerre van jelen termékelőállítóként, oktatási szereplőként, programszervezőként, helyi tudásközvetítőként és vendégfogadáshoz kapcsolódó szolgáltatóként. Ez a sokrétűség a RE-ACTION projekt jövőkutatása számára is értékes bemenetet jelenthet, hiszen megmutatja, hogyan tud egy vidéki vállalkozás a helyi adottságokra, a személyes szaktudásra és a közösségi kapcsolatokra építve komplex szolgáltatási rendszert kialakítani. Az EzerJóFű példája azt is jelzi, hogy a rurális térségekben a turisztikai vonzerő nem feltétlenül egyetlen attrakcióból fakad, hanem a termékek, történetek, programok, természeti környezet, vendégfogadás és tudásátadás összehangolt jelenlétéből.

Az EzerJóFű képviselői gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hogy milyen igényekkel érkeznek a természetközeli, egészségtudatos, vidéki élményeket kereső látogatók, milyen programformák működnek különböző célcsoportok esetében, és milyen kihívásokkal szembesül egy olyan vidéki vállalkozás, amely egyszerre termel, szolgáltat, oktat és programot szervez. Tapasztalataik hozzájárulhatnak annak feltárásához, hogy a szlovén–magyar rurális turizmus jövőképe milyen fejlesztési irányokat, együttműködési lehetőségeket és szolgáltatási modelleket vehet figyelembe.

A RE-ACTION projekt keretében megvalósuló Rurális Turizmus Jövőképének kialakítása céljából találkozott a Zala Váremgyei Kereskedelmi és Iparkamra Magai Ágotával, aki a göcseji térség rurális turisztikai és közösségszervező szereplőjeként több szempontból is kapcsolódik a projekt szakmai céljaihoz.

Munkásságának egyik meghatározó területe a vidéki szállásadás: Becsvölgyén működteti a Barabásszegi Vendégház és Turista Pihenőhelyet, amely Göcsej szívében, természetközeli környezetben, a Kéktúra útvonalához kapcsolódva fogadja a vendégeket. A szálláshely elhelyezkedése és jellege alapján különösen alkalmas a falusi turizmus, a gyalogos és kerékpáros turizmus, valamint a lassabb, természetközeli kikapcsolódást kereső látogatók fogadására. A vendégház nem csupán szálláshelyként értelmezhető, hanem olyan rurális turisztikai bázisként is, amely a helyi táj, a göcseji településszerkezet, a természeti környezet és a térségi programlehetőségek megismeréséhez is kapcsolódik.

A Barabásszegi Vendégház tevékenysége jól illeszkedik ahhoz a turisztikai szemlélethez, amely a vidéki térségek sajátos adottságaira, a helyi értékekre, a személyes vendégfogadásra és az autentikus élményekre épít. A vendégek számára a környéken többféle programlehetőséget is kínál a tartózkodáshoz, például túrázás, helyi termékek és göcseji ízek megismerése, lovas programok, borkóstolás, pálinkakóstolás, szabadtéri főzés, valamint a térség kulturális és természeti értékeinek felfedezése. Ez a kínálat nem tömegturisztikai logikára épül, hanem a helyi adottságok bemutatására, a vendég és a térség közötti személyesebb kapcsolat kialakítására. Magai Ágota szállásadói tevékenysége ezért a projekt szempontjából jó példája annak, hogyan lehet egy kisebb településen működő szolgáltatást a rurális turizmus és a térségi identitás erősítésének eszközeként értelmezni.

Munkásságának másik kiemelt területe a Göcseji Dombérozó programhoz kapcsolódik. A rendezvénysorozat a göcseji térség kulturális, gasztronómiai, néprajzi, turisztikai és közösségi értékeit helyezi előtérbe. A program alapgondolata a barangolás, a hagyományőrzés, a helyi ízek, az új értékek és a göcseji táj felfedezése. A Dombérozó az évek során a térség egyik fontos kulturális és turisztikai eseményévé vált, amely több települést, helyi szolgáltatókat, termelőket, előadókat, túravezetőket és közösségi szereplőket kapcsol össze. A program jelentősége abban áll, hogy nem egyetlen helyszínre koncentrál, hanem térségi szemlélettel mutatja be Göcsej sokszínűségét, miközben lehetőséget ad a helyben élők, a szolgáltatók és a látogatók közötti közvetlen találkozásra.

Magai Ágota a Göcseji Dombérozó ötletgazdájaként és főszervezőjeként olyan kezdeményezéshez kötődik, amely túlmutat egy hagyományos rendezvény megszervezésén. A Dombérozó egyszerre szolgálja a helyi közösségek aktivizálását, a göcseji identitás erősítését, a kulturális örökség bemutatását és a falusi turizmus élénkítését. A rendezvény keretében megjelenő nyitott porták, helyi termékek, hagyományőrző programok, gasztronómiai események, túrák és kulturális alkalmak mind azt erősítik, hogy a térség turisztikai vonzereje nem kizárólag egy-egy attrakcióban, hanem a táj, az emberek, a történetek, a hagyományok és a szolgáltatások összekapcsolásában rejlik.

A találkozás a RE-ACTION projekt számára különösen releváns volt. Magai Ágota egyszerre rendelkezik gyakorlati szállásadói tapasztalattal, helyismerettel, térségi kapcsolatrendszerrel és közösségszervezői rálátással. Tapasztalatai hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy a rurális turizmusban milyen szerepe lehet a személyes vendéglátásnak, a helyi értékek tudatos bemutatásának, a települések közötti együttműködésnek és a térségi programcsomagok kialakításának. Munkássága jó példát ad arra, hogy a vidéki turizmus fejlesztése nem csupán szolgáltatásfejlesztési kérdés, hanem közösségi, kulturális és identitáserősítő folyamat is.

A RE-ACTION projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához kapcsolódó jövőkutatásába a Babosdöbrétén működő Döbrétei Gyógy- és illatkert megálmodója, Bolla Barbara is bekapcsolódott. A kezdeményezés különleges módon kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez: a gyógynövények világára, a helyi termékekre, a természetközeli élményszerzésre, a tudásátadásra és a vidéki életforma értékeire épít.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra.

A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása. Ennek célja, hogy a térség rurális turizmusban és vendéglátásban tevékenykedő szereplőinek bevonásával fenntartható fejlődési irányokat vázoljon fel. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox kulcságazataira fókuszál, és a következő 5, 10 és 20 év lehetséges fejlődési irányait vizsgálja.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert (@Döbrétei Gyógy-és illatkert) Babosdöbréte csendes, táji szépségekben gazdag környezetében formálódik olyan látogatható, tanulható és átélhető vidéki helyszínné, ahol a természet, a gyógynövények, a helyi termékek és a fenntartható gazdálkodás egymást erősítve jelennek meg. A kert célja, hogy ne csupán termesztési helyszínként működjön, hanem olyan élményalapú rurális turisztikai térként, ahol a látogatók közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a gyógynövények termesztéséről, gyűjtéséről, szárításáról, lepárlásáról és feldolgozásáról.

A kertben termesztett gyógy- és aromanövények, a környéken gyűjtött vadon termő növények, valamint a saját feldolgozású termékek mind azt a szemléletet képviselik, hogy a vidék nem csupán lakóhely, hanem tudás, hagyomány, egészségmegőrzés és közösségi élmény forrása is. A látogatók megismerhetik a gyógynövények háztartási, kozmetikai, rekreációs és mindennapi felhasználási lehetőségeit, miközben közelebb kerülhetnek a természetes alapanyagokhoz és a vidéki értékteremtéshez.

A kezdeményezés jövőbeni fejlesztései között kiemelt szerepet kap a birtokon található öreg pajta felújítása. A tervek szerint az épület gyógynövényes és natúrkozmetikai workshopoknak, szakmai előadásoknak, lepárlási bemutatóknak, valamint kisebb közösségi és oktatási programoknak adhat majd otthont. A pajta megőrizné vidéki karakterét, ugyanakkor korszerű, vendégfogadásra alkalmas térként működne, ahol természetgyógyászati, fitoterápiás, aromaterápiás, kertészeti és fenntarthatósági témájú programok is megvalósulhatnak. A vendégelőadók bevonása tovább erősítheti a hely szakmai és közösségi szerepét.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert fontos célja a helyi termékek bemutatása és értékesítése is. A jövőben a látogatók olyan kézműves és természetes termékeket ismerhetnek meg, mint a szörpök, szirupok, hidrolátumok, aszalványok, lekvárok, gyümölcslevek, tinktúrák, olajos kivonatok és natúrkozmetikumok. Ezek a termékek nemcsak gasztronómiai vagy kozmetikai értéket képviselnek, hanem a helyi növényvilág, a kézi munka és a vidéki tudás továbbélését is. A kert programjaihoz a falusi vendégasztal lehetősége is kapcsolódhat, amely helyi alapanyagokra, házias ízekre, gyógynövényes ételekre és a térség gasztronómiai hagyományaira építve teheti teljessé a látogatói élményt.

A kert több szempontból is illeszkedik a RE-ACTION projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz. A slow turizmushoz a lelassulás, a természetes ritmus, a figyelmes jelenlét és az élményszerű tanulás révén kapcsolódik. A digitális detox szemléletéhez azzal járul hozzá, hogy a látogatók figyelmét a képernyők helyett az illatokra, növényekre, ízekre, természetes anyagokra és a csendes vidéki környezetre irányítja. Az aktív turizmushoz pedig a kertbejárások, gyakorlati bemutatók, workshopok, tanulmányutak és tematikus programok révén kötődik, amelyek a vendégeket nem passzív szemlélőként, hanem aktív résztvevőként vonják be.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert oktatási szerepe is egyre jelentősebb. A helyszín két éve a MATE okleveles gyógy- és fűszernövénytechnológus szak szakmai gyakorlati oktatóhelyeként működik a Gyöngyösi és a Keszthelyi Campus hallgatói számára. A gyakorlati képzés 2024-ben két hallgatóval indult, 2025-ben már négy hallgató érkezett, 2026 nyarán pedig nyolc hallgató vesz részt nyári, illetve összefüggő szakmai gyakorlaton. A kert így nemcsak turisztikai, hanem szakmai tudásátadási helyszínként is fontos szerepet tölt be, segítve a hallgatók záróvizsgára való felkészülését, portfóliójuk és záródolgozatuk elkészítését.

Különösen értékes visszajelzés, hogy a gyöngyösi hallgatók számára a zalai helyszín földrajzilag ugyan távol esik, mégis egyre többen választják a Döbrétei Gyógy- és illatkertet. Számukra vonzó a szép zalai vidék, a természetközeli környezet, valamint a gyakorlati, élményalapú tudásszerzés lehetősége. Ez jól mutatja, hogy a kert nemcsak helyi, hanem tágabb szakmai és oktatási vonzerővel is rendelkezik.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert szervesen kapcsolódhat Göcsej térségének turisztikai és kulturális kínálatához, különösen a nyitott porták, helyi értékeket bemutató kezdeményezések és vidéki élményprogramok rendszeréhez. A Göcseji nyitott portákhoz való kapcsolódás lehetőséget teremthet arra, hogy a kert ne önálló szigetként, hanem egy térségi együttműködés részeként jelenjen meg, erősítve a helyi gazdaságot, a kézműves és mezőgazdasági termékek ismertségét, valamint a vidék turisztikai vonzerejét.

A kezdeményezés hosszú távú küldetése, hogy hidat képezzen hagyomány és korszerűség között. Megőrizze és továbbadja a gyógynövényekhez, a természetes alapanyagokhoz és a vidéki gazdálkodáshoz kötődő tudást, miközben korszerű, élményközpontú és szakmailag megalapozott programokat kínál. A kert működését áthatja az a szemlélet, hogy a tanulás, a figyelem és a természethez való alázatos kapcsolódás mindig újabb lépésekre ösztönöz.

A RE-ACTION projekt jövőkutatása éppen az ilyen helyi példák, tapasztalatok és vállalkozói nézőpontok bevonásával kíván hozzájárulni a térség hosszú távú rurális turisztikai jövőképének megalkotásához. A Döbrétei Gyógy- és illatkert részvétele segíti annak feltárását, hogyan válhat a gyógynövényekhez kötődő tudás, a természetközeli élmény, a helyi termékek világa és a közösségi gondolkodás a szlovén-magyar határtérség turisztikai megújulásának egyik fontos alapjává.

A RE-ACTION projekt újabb állomásához érkezett: a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai ismét felkeresték a Vasmancs–Vitaminbombák családi gazdaságot, amely a projekt pilot programjának egyik első résztvevőjeként kapcsolódott be a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának fejlesztését célzó közös munkába. A látogatás ezúttal a Rurális Turizmus Jövőkép megalapozásához kapcsolódó jövőkutatási folyamat része volt: Pogács András és Pogács-Iván Mónika mélyinterjú keretében osztották meg tapasztalataikat, gondolataikat és jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

A RE-ACTION projekt célja, hogy új lendületet adjon a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának, különös tekintettel Vas és Zala vármegye, valamint a szomszédos szlovéniai Muravidék térségeire. A projekt olyan helyi szereplők bevonásával dolgozik, akik saját tevékenységükön keresztül hitelesen képviselik a természetközeli, fenntartható és élményalapú vidéki turizmus értékeit.

A Rurális Turizmus Jövőkép kidolgozásához kapcsolódó mélyinterjúk célja, hogy a projekt ne csupán általános fejlesztési irányokat fogalmazzon meg, hanem valós helyi tapasztalatokra, vállalkozói nézőpontokra és működő gyakorlatokra építsen. A Vasmancs–Vitaminbombák részvétele ebben a folyamatban különösen értékes, hiszen a családi gazdaság egyszerre kapcsolódik az ökológiai szemléletű mezőgazdasághoz, az egészségtudatos termék-előállításhoz, a helyi identitáshoz és a természetközeli vidéki életformához.

A Vasmancs–Vitaminbombák közel 10 hektáron folytat öko-gazdálkodást, és 2013 óta foglalkozik bogyós gyümölcsök termesztésével és feldolgozásával. Termékkínálatukban többek között lekvárok, szörpök, natúr levek, teakeverék, darálékok, üdítők és ecetek is megtalálhatók, amelyek saját termesztésű, vegyszermentes alapanyagokra épülnek. A gazdaság működésében fontos szerepet kap a fenntarthatóság: törekednek arra, hogy a megtermelt gyümölcsöket minél teljesebb körűen hasznosítsák, és olyan termékeket készítsenek, amelyek egyszerre képviselik a helyi értékeket, a természetességet és a tudatos fogyasztói szemléletet.

Az újabb találkozás során a mélyinterjú mellett lehetőség nyílt a gazdaság személyes megismerésére is. A Vasmancs–Vitaminbombák képviselői bemutatták a gazdaság működését, a termesztés és feldolgozás hátterét, valamint azt a szemléletet, amely mindennapi munkájukat meghatározza. A gazdaságbejárás különösen fontos tapasztalatot jelentett, hiszen a rurális turizmus fejlesztése szempontjából nemcsak a kész termékek, hanem a mögöttük álló történetek, folyamatok és emberi elköteleződések is meghatározóak.

A látogatás rávilágított arra, hogy egy helyi termelői gazdaság a turizmus szempontjából is sokkal többet jelenthet, mint termékek előállítását és értékesítését. A Vasmancs–Vitaminbombák esetében a gazdaság maga is élményforrássá válhat: a bogyós gyümölcsök termesztése, a feldolgozás folyamata, a természetközeli környezet, a fenntartható gazdálkodási gyakorlat és a családi vállalkozás története együtt olyan autentikus vidéki tapasztalatot kínál, amely jól illeszkedik a RE-ACTION projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz.

A slow turizmus szemléletéhez a Vasmancs–Vitaminbombák gazdasága a lelassulás, a természetes ritmusok és a helyi értékek megbecsülése révén kapcsolódik. Az aktív turizmus irányához a gazdaság megismerése, a termőterület bejárása és a helyi előállítás folyamatainak megtapasztalása jelenthet kapcsolódási pontot. A digitális detox szempontjából pedig különösen fontos, hogy a látogatók egy olyan közegbe kerülhetnek, ahol a figyelem a képernyők helyett a természetre, az ízekre, az illatokra, a tájra és a személyes találkozásokra irányul.

A mélyinterjú során megfogalmazott tapasztalatok és gondolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a készülő Rurális Turizmus Jövőkép valóban a térség szereplőinek valós helyzetére, lehetőségeire és kihívásaira épüljön. A Vasmancs–Vitaminbombák példája jól mutatja, hogy a helyi termelők fontos szereplői lehetnek a rurális turizmus megújulásának: termékeiken, gazdálkodási gyakorlatukon és személyes történetükön keresztül egyszerre közvetítenek minőséget, hitelességet és térségi értéket.

A RE-ACTION projekt számára az ilyen találkozások kiemelt jelentőséggel bírnak. A jövőkutatás nem elvont tervezési folyamatként, hanem párbeszédként valósul meg, amelyben a helyi vállalkozók tapasztalatai, ötletei és mindennapi működése is helyet kap. A Vasmancs–Vitaminbombáknál tett újabb látogatás megerősítette, hogy a szlovén–magyar határtérségben számos olyan elkötelezett szereplő működik, akikre hosszú távon is építhető a fenntartható, élményalapú és versenyképes rurális turizmus jövője.

Élményalapú rurális turizmus – bemutatjuk a RE-ACTION projekt jövőkutatásának egyik résztvevőjét

A RE-ACTION projekt fontos állomásához érkezett: a Rurális Turizmus Jövőkép megalapozásához kapcsolódó jövőkutatásba Kónya Zsuzsi, a zalaegerszegi Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert (https://www.facebook.com/profile.php?id=100092383291577) megalkotója is csatlakozott. Kezdeményezése különleges módon kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez: a természet közelségére, az érzékszervi tapasztalásra, a lelassulásra és a testi-lelki feltöltődésre épít.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra. A projekt Vas és Zala vármegyék, valamint a szomszédos szlovéniai Muravidék rurális turisztikai lehetőségeire épít, és olyan térségi együttműködéseket kíván ösztönözni, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a vidéki térségek vonzerejének növeléséhez.

A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása. Ennek célja, hogy a térség rurális turizmusban tevékenykedő szereplők bevonásával fenntartható fejlődési irányokat vázoljon fel. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox kulcságazataira fókuszál, és a következő 5, 10 és 20 év lehetséges fejlődési irányait vizsgálja. A folyamatban részt vevő vállalkozások és helyi szereplők tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a készülő Jövőkép valós vállalkozói igényekre, helyi értékekre és működő gyakorlatokra is épüljön.

Kónya Zsuzsi kezdeményezése, a Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert Zalaegerszeg ebergényi városrészében található. A kertet gyermekek és felnőttek számára egyaránt úgy alakították ki, hogy az ott töltött idő valamennyi érzékszervre hasson: a látásra, hallásra, tapintásra, szaglásra és ízlelésre is. A különböző textúrák, formák, illatok, növénytársítások és természeti hangok együttese sajátos élményt kínál, amely egyszerre kapcsolódik a természethez, a pihenéshez és az önmagunkra figyeléshez.

A Meztéllábas Kert egyik legfontosabb eleme a mezítlábas séta. A látogatók cipő nélkül járhatják végig a különböző természetes anyagokból kialakított ösvényt, ahol eltérő felületek és tapintási élmények váltakozása segíti a tudatos jelenlétet és a természethez való közvetlen kapcsolódást. A mezítlábas járás játékos, felszabadító és egyben lelassító tapasztalat, amely a testérzékelésen keresztül hozza közelebb a látogatókhoz a környezetet.

A kert mögött személyes történet, elhivatottság és tudatos építkezés áll. Kónya Zsuzsi olyan helyet hozott létre, ahol a gyógynövények, az illatok, a természetes anyagok és a pihenést segítő élményelemek együtt teremtenek nyugodt, befogadó közeget. A Táncoslapi Füves Porta nem csupán látványosság, hanem olyan tér, ahol a vendégek kiszakadhatnak a hétköznapok ritmusából, és saját tapasztalataikon keresztül kapcsolódhatnak a természethez.

Zsuzsi részvétele a RE-ACTION projekt jövőkutatásában azért is értékes, mert kezdeményezése több ponton illeszkedik a projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz. A Meztéllábas Kert a slow turizmus szemléletét képviseli, hiszen a lelassulásra, a természetes ritmusra és a személyes élményszerzésre épít. A digitális detox irányához is kapcsolódik, mivel a látogatókat arra ösztönzi, hogy figyelmüket a képernyők helyett saját érzékszerveikre, testük jelzéseire és a természeti környezetre irányítsák. Emellett az aktív turizmushoz is köthető, hiszen a kert bejárása, a mezítlábas ösvény kipróbálása és a természetes közegben való mozgás aktív részvételt kíván.

A Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert példája jól mutatja, hogy a rurális turizmus fejlesztése nem kizárólag hagyományos programokban, szálláshelyekben vagy klasszikus attrakciókban gondolkodhat. Egy személyes indíttatásból létrehozott, természetközeli, érzékszervi élményekre építő kert is képes turisztikai vonzerőt teremteni, miközben hozzájárul a vidéki térségek sokszínűségéhez és a fenntarthatóbb turisztikai kínálat kialakításához.

A RE-ACTION projekt jövőkutatása éppen az ilyen helyi példák, tapasztalatok és vállalkozói nézőpontok bevonásával kíván hozzájárulni a térség hosszú távú rurális turisztikai jövőképének megalkotásához. Kónya Zsuzsi és a Táncoslapi Füves Porta részvétele segíti annak feltárását, hogyan válhat a természet, a személyes elhivatottság, az érzékszervi élményszerzés és a közösségi gondolkodás a szlovén-magyar határtérség turisztikai megújulásának egyik fontos alapjává.

Bemutatjuk a RE-ACTION projekt pilot programjának harmadik helyi termelőjét

A RE-ACTION projekt pilot programja újabb fontos állomásához érkezett: harmadik résztvevőként Kuprivecz Zoltánné Csilla szövő, szőttes készítő csatlakozott a projekt kísérleti programjának felhívására. Csilla vállalkozása a hagyományos kézműves értékek megőrzésén keresztül kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra. A projekt pilot programja ennek gyakorlati megvalósítását támogatja: a bevont vállalkozások a megalakuló Szlovén-Magyar Rurális Turizmus Akadémia során megszerzett tudást és tapasztalatokat saját működésükbe építhetik be, miközben visszajelzést adnak arról is, hogyan alkalmazhatók a projektben megfogalmazott fejlesztési irányok a mindennapi vállalkozói gyakorlatban.

Kuprivecz Zoltánné Csilla, aki 2015 óta dolgozik vállalkozásában szőttes készítőként. Műhelye Lendvadedes hegyen, különleges, erdei környezetben található, amely önmagában is alkalmas arra, hogy a látogatók kiszakadjanak a hétköznapokból, és közelebb kerüljenek a helyi értékekhez, hagyományokhoz.

Csilla munkáinak mintavilága a Hetési szőttes hagyományaihoz kapcsolódik, ugyanakkor saját ízlése és tervezői szemlélete teszi igazán egyedivé az elkészült darabokat. Lakástextileket, ballagási tarisznyákat, női és férfi ruházati darabokat is készít, emellett egyéni elképzelés szerinti mintával is vállal megrendeléseket. Mint mondja, ezek a különleges kérések kihívást jelentenek számára, éppen ezért örömmel fogadja őket.

A műhely 2025 októberétől hétvégenként nyitva áll az érdeklődők előtt. A látogatók betekintést nyerhetnek a szövés folyamatába, megismerhetik a szövőszék működését, sőt ki is próbálhatják azt. Csilla ebben személyesen segíti vendégeit, így a műhely nemcsak bemutatóhelyként, hanem élményalapú, aktív részvételre építő turisztikai helyszínként is működik.

A kezdeményezés jól illeszkedik a RE-ACTION projekt céljaihoz, hiszen egyszerre épít a helyi hagyományokra, a kézműves tudás átadására, a személyes élményszerzésre és a vidéki térségek turisztikai vonzerejének növelésére. A szövés bemutatása és kipróbálása olyan autentikus programlehetőséget kínál, amely a slow turizmus és a digitális detox szemléletéhez is kapcsolódik: a látogatók lelassulnak, kézzel fogható módon találkoznak a helyi kultúrával, és közvetlen kapcsolatba kerülnek egy hagyományos mesterség képviselőjével.

„A műhely megnyitásával az a célom, hogy minél nagyobb közönséggel megismertessem ezt a kihalófélben lévő szakmát, mert úgy gondolom, hogy a hagyományainkat őrizni kell az utókornak, hiszen a múlt nélkül nincs jövő, úgy, ahogy a fa sem élhet gyökerek nélkül” – vallja Kuprivecz Zoltánné Csilla.

A RE-ACTION projekt pilot programja révén az ilyen helyi értékek és vállalkozói kezdeményezések nagyobb láthatóságot kapnak, miközben hozzájárulnak a szlovén-magyar határtérség rurális turisztikai kínálatának gazdagításához.