A RE-ACTION projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához kapcsolódó jövőkutatásába a Babosdöbrétén működő Döbrétei Gyógy- és illatkert megálmodója, Bolla Barbara is bekapcsolódott. A kezdeményezés különleges módon kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez: a gyógynövények világára, a helyi termékekre, a természetközeli élményszerzésre, a tudásátadásra és a vidéki életforma értékeire épít.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra.

A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása. Ennek célja, hogy a térség rurális turizmusban és vendéglátásban tevékenykedő szereplőinek bevonásával fenntartható fejlődési irányokat vázoljon fel. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox kulcságazataira fókuszál, és a következő 5, 10 és 20 év lehetséges fejlődési irányait vizsgálja.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert (@Döbrétei Gyógy-és illatkert) Babosdöbréte csendes, táji szépségekben gazdag környezetében formálódik olyan látogatható, tanulható és átélhető vidéki helyszínné, ahol a természet, a gyógynövények, a helyi termékek és a fenntartható gazdálkodás egymást erősítve jelennek meg. A kert célja, hogy ne csupán termesztési helyszínként működjön, hanem olyan élményalapú rurális turisztikai térként, ahol a látogatók közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a gyógynövények termesztéséről, gyűjtéséről, szárításáról, lepárlásáról és feldolgozásáról.

A kertben termesztett gyógy- és aromanövények, a környéken gyűjtött vadon termő növények, valamint a saját feldolgozású termékek mind azt a szemléletet képviselik, hogy a vidék nem csupán lakóhely, hanem tudás, hagyomány, egészségmegőrzés és közösségi élmény forrása is. A látogatók megismerhetik a gyógynövények háztartási, kozmetikai, rekreációs és mindennapi felhasználási lehetőségeit, miközben közelebb kerülhetnek a természetes alapanyagokhoz és a vidéki értékteremtéshez.

A kezdeményezés jövőbeni fejlesztései között kiemelt szerepet kap a birtokon található öreg pajta felújítása. A tervek szerint az épület gyógynövényes és natúrkozmetikai workshopoknak, szakmai előadásoknak, lepárlási bemutatóknak, valamint kisebb közösségi és oktatási programoknak adhat majd otthont. A pajta megőrizné vidéki karakterét, ugyanakkor korszerű, vendégfogadásra alkalmas térként működne, ahol természetgyógyászati, fitoterápiás, aromaterápiás, kertészeti és fenntarthatósági témájú programok is megvalósulhatnak. A vendégelőadók bevonása tovább erősítheti a hely szakmai és közösségi szerepét.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert fontos célja a helyi termékek bemutatása és értékesítése is. A jövőben a látogatók olyan kézműves és természetes termékeket ismerhetnek meg, mint a szörpök, szirupok, hidrolátumok, aszalványok, lekvárok, gyümölcslevek, tinktúrák, olajos kivonatok és natúrkozmetikumok. Ezek a termékek nemcsak gasztronómiai vagy kozmetikai értéket képviselnek, hanem a helyi növényvilág, a kézi munka és a vidéki tudás továbbélését is. A kert programjaihoz a falusi vendégasztal lehetősége is kapcsolódhat, amely helyi alapanyagokra, házias ízekre, gyógynövényes ételekre és a térség gasztronómiai hagyományaira építve teheti teljessé a látogatói élményt.

A kert több szempontból is illeszkedik a RE-ACTION projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz. A slow turizmushoz a lelassulás, a természetes ritmus, a figyelmes jelenlét és az élményszerű tanulás révén kapcsolódik. A digitális detox szemléletéhez azzal járul hozzá, hogy a látogatók figyelmét a képernyők helyett az illatokra, növényekre, ízekre, természetes anyagokra és a csendes vidéki környezetre irányítja. Az aktív turizmushoz pedig a kertbejárások, gyakorlati bemutatók, workshopok, tanulmányutak és tematikus programok révén kötődik, amelyek a vendégeket nem passzív szemlélőként, hanem aktív résztvevőként vonják be.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert oktatási szerepe is egyre jelentősebb. A helyszín két éve a MATE okleveles gyógy- és fűszernövénytechnológus szak szakmai gyakorlati oktatóhelyeként működik a Gyöngyösi és a Keszthelyi Campus hallgatói számára. A gyakorlati képzés 2024-ben két hallgatóval indult, 2025-ben már négy hallgató érkezett, 2026 nyarán pedig nyolc hallgató vesz részt nyári, illetve összefüggő szakmai gyakorlaton. A kert így nemcsak turisztikai, hanem szakmai tudásátadási helyszínként is fontos szerepet tölt be, segítve a hallgatók záróvizsgára való felkészülését, portfóliójuk és záródolgozatuk elkészítését.

Különösen értékes visszajelzés, hogy a gyöngyösi hallgatók számára a zalai helyszín földrajzilag ugyan távol esik, mégis egyre többen választják a Döbrétei Gyógy- és illatkertet. Számukra vonzó a szép zalai vidék, a természetközeli környezet, valamint a gyakorlati, élményalapú tudásszerzés lehetősége. Ez jól mutatja, hogy a kert nemcsak helyi, hanem tágabb szakmai és oktatási vonzerővel is rendelkezik.

A Döbrétei Gyógy- és illatkert szervesen kapcsolódhat Göcsej térségének turisztikai és kulturális kínálatához, különösen a nyitott porták, helyi értékeket bemutató kezdeményezések és vidéki élményprogramok rendszeréhez. A Göcseji nyitott portákhoz való kapcsolódás lehetőséget teremthet arra, hogy a kert ne önálló szigetként, hanem egy térségi együttműködés részeként jelenjen meg, erősítve a helyi gazdaságot, a kézműves és mezőgazdasági termékek ismertségét, valamint a vidék turisztikai vonzerejét.

A kezdeményezés hosszú távú küldetése, hogy hidat képezzen hagyomány és korszerűség között. Megőrizze és továbbadja a gyógynövényekhez, a természetes alapanyagokhoz és a vidéki gazdálkodáshoz kötődő tudást, miközben korszerű, élményközpontú és szakmailag megalapozott programokat kínál. A kert működését áthatja az a szemlélet, hogy a tanulás, a figyelem és a természethez való alázatos kapcsolódás mindig újabb lépésekre ösztönöz.

A RE-ACTION projekt jövőkutatása éppen az ilyen helyi példák, tapasztalatok és vállalkozói nézőpontok bevonásával kíván hozzájárulni a térség hosszú távú rurális turisztikai jövőképének megalkotásához. A Döbrétei Gyógy- és illatkert részvétele segíti annak feltárását, hogyan válhat a gyógynövényekhez kötődő tudás, a természetközeli élmény, a helyi termékek világa és a közösségi gondolkodás a szlovén-magyar határtérség turisztikai megújulásának egyik fontos alapjává.

A RE-ACTION projekt újabb állomásához érkezett: a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai ismét felkeresték a Vasmancs–Vitaminbombák családi gazdaságot, amely a projekt pilot programjának egyik első résztvevőjeként kapcsolódott be a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának fejlesztését célzó közös munkába. A látogatás ezúttal a Rurális Turizmus Jövőkép megalapozásához kapcsolódó jövőkutatási folyamat része volt: Pogács András és Pogács-Iván Mónika mélyinterjú keretében osztották meg tapasztalataikat, gondolataikat és jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

A RE-ACTION projekt célja, hogy új lendületet adjon a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának, különös tekintettel Vas és Zala vármegye, valamint a szomszédos szlovéniai Muravidék térségeire. A projekt olyan helyi szereplők bevonásával dolgozik, akik saját tevékenységükön keresztül hitelesen képviselik a természetközeli, fenntartható és élményalapú vidéki turizmus értékeit.

A Rurális Turizmus Jövőkép kidolgozásához kapcsolódó mélyinterjúk célja, hogy a projekt ne csupán általános fejlesztési irányokat fogalmazzon meg, hanem valós helyi tapasztalatokra, vállalkozói nézőpontokra és működő gyakorlatokra építsen. A Vasmancs–Vitaminbombák részvétele ebben a folyamatban különösen értékes, hiszen a családi gazdaság egyszerre kapcsolódik az ökológiai szemléletű mezőgazdasághoz, az egészségtudatos termék-előállításhoz, a helyi identitáshoz és a természetközeli vidéki életformához.

A Vasmancs–Vitaminbombák közel 10 hektáron folytat öko-gazdálkodást, és 2013 óta foglalkozik bogyós gyümölcsök termesztésével és feldolgozásával. Termékkínálatukban többek között lekvárok, szörpök, natúr levek, teakeverék, darálékok, üdítők és ecetek is megtalálhatók, amelyek saját termesztésű, vegyszermentes alapanyagokra épülnek. A gazdaság működésében fontos szerepet kap a fenntarthatóság: törekednek arra, hogy a megtermelt gyümölcsöket minél teljesebb körűen hasznosítsák, és olyan termékeket készítsenek, amelyek egyszerre képviselik a helyi értékeket, a természetességet és a tudatos fogyasztói szemléletet.

Az újabb találkozás során a mélyinterjú mellett lehetőség nyílt a gazdaság személyes megismerésére is. A Vasmancs–Vitaminbombák képviselői bemutatták a gazdaság működését, a termesztés és feldolgozás hátterét, valamint azt a szemléletet, amely mindennapi munkájukat meghatározza. A gazdaságbejárás különösen fontos tapasztalatot jelentett, hiszen a rurális turizmus fejlesztése szempontjából nemcsak a kész termékek, hanem a mögöttük álló történetek, folyamatok és emberi elköteleződések is meghatározóak.

A látogatás rávilágított arra, hogy egy helyi termelői gazdaság a turizmus szempontjából is sokkal többet jelenthet, mint termékek előállítását és értékesítését. A Vasmancs–Vitaminbombák esetében a gazdaság maga is élményforrássá válhat: a bogyós gyümölcsök termesztése, a feldolgozás folyamata, a természetközeli környezet, a fenntartható gazdálkodási gyakorlat és a családi vállalkozás története együtt olyan autentikus vidéki tapasztalatot kínál, amely jól illeszkedik a RE-ACTION projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz.

A slow turizmus szemléletéhez a Vasmancs–Vitaminbombák gazdasága a lelassulás, a természetes ritmusok és a helyi értékek megbecsülése révén kapcsolódik. Az aktív turizmus irányához a gazdaság megismerése, a termőterület bejárása és a helyi előállítás folyamatainak megtapasztalása jelenthet kapcsolódási pontot. A digitális detox szempontjából pedig különösen fontos, hogy a látogatók egy olyan közegbe kerülhetnek, ahol a figyelem a képernyők helyett a természetre, az ízekre, az illatokra, a tájra és a személyes találkozásokra irányul.

A mélyinterjú során megfogalmazott tapasztalatok és gondolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a készülő Rurális Turizmus Jövőkép valóban a térség szereplőinek valós helyzetére, lehetőségeire és kihívásaira épüljön. A Vasmancs–Vitaminbombák példája jól mutatja, hogy a helyi termelők fontos szereplői lehetnek a rurális turizmus megújulásának: termékeiken, gazdálkodási gyakorlatukon és személyes történetükön keresztül egyszerre közvetítenek minőséget, hitelességet és térségi értéket.

A RE-ACTION projekt számára az ilyen találkozások kiemelt jelentőséggel bírnak. A jövőkutatás nem elvont tervezési folyamatként, hanem párbeszédként valósul meg, amelyben a helyi vállalkozók tapasztalatai, ötletei és mindennapi működése is helyet kap. A Vasmancs–Vitaminbombáknál tett újabb látogatás megerősítette, hogy a szlovén–magyar határtérségben számos olyan elkötelezett szereplő működik, akikre hosszú távon is építhető a fenntartható, élményalapú és versenyképes rurális turizmus jövője.

Élményalapú rurális turizmus – bemutatjuk a RE-ACTION projekt jövőkutatásának egyik résztvevőjét

A RE-ACTION projekt fontos állomásához érkezett: a Rurális Turizmus Jövőkép megalapozásához kapcsolódó jövőkutatásba Kónya Zsuzsi, a zalaegerszegi Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert (https://www.facebook.com/profile.php?id=100092383291577) megalkotója is csatlakozott. Kezdeményezése különleges módon kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez: a természet közelségére, az érzékszervi tapasztalásra, a lelassulásra és a testi-lelki feltöltődésre épít.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra. A projekt Vas és Zala vármegyék, valamint a szomszédos szlovéniai Muravidék rurális turisztikai lehetőségeire épít, és olyan térségi együttműködéseket kíván ösztönözni, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a vidéki térségek vonzerejének növeléséhez.

A projekt egyik kiemelt feladata a Rurális Turizmus Jövőkép megalkotása. Ennek célja, hogy a térség rurális turizmusban tevékenykedő szereplők bevonásával fenntartható fejlődési irányokat vázoljon fel. A jövőkutatás a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox kulcságazataira fókuszál, és a következő 5, 10 és 20 év lehetséges fejlődési irányait vizsgálja. A folyamatban részt vevő vállalkozások és helyi szereplők tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a készülő Jövőkép valós vállalkozói igényekre, helyi értékekre és működő gyakorlatokra is épüljön.

Kónya Zsuzsi kezdeményezése, a Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert Zalaegerszeg ebergényi városrészében található. A kertet gyermekek és felnőttek számára egyaránt úgy alakították ki, hogy az ott töltött idő valamennyi érzékszervre hasson: a látásra, hallásra, tapintásra, szaglásra és ízlelésre is. A különböző textúrák, formák, illatok, növénytársítások és természeti hangok együttese sajátos élményt kínál, amely egyszerre kapcsolódik a természethez, a pihenéshez és az önmagunkra figyeléshez.

A Meztéllábas Kert egyik legfontosabb eleme a mezítlábas séta. A látogatók cipő nélkül járhatják végig a különböző természetes anyagokból kialakított ösvényt, ahol eltérő felületek és tapintási élmények váltakozása segíti a tudatos jelenlétet és a természethez való közvetlen kapcsolódást. A mezítlábas járás játékos, felszabadító és egyben lelassító tapasztalat, amely a testérzékelésen keresztül hozza közelebb a látogatókhoz a környezetet.

A kert mögött személyes történet, elhivatottság és tudatos építkezés áll. Kónya Zsuzsi olyan helyet hozott létre, ahol a gyógynövények, az illatok, a természetes anyagok és a pihenést segítő élményelemek együtt teremtenek nyugodt, befogadó közeget. A Táncoslapi Füves Porta nem csupán látványosság, hanem olyan tér, ahol a vendégek kiszakadhatnak a hétköznapok ritmusából, és saját tapasztalataikon keresztül kapcsolódhatnak a természethez.

Zsuzsi részvétele a RE-ACTION projekt jövőkutatásában azért is értékes, mert kezdeményezése több ponton illeszkedik a projekt által vizsgált turisztikai irányokhoz. A Meztéllábas Kert a slow turizmus szemléletét képviseli, hiszen a lelassulásra, a természetes ritmusra és a személyes élményszerzésre épít. A digitális detox irányához is kapcsolódik, mivel a látogatókat arra ösztönzi, hogy figyelmüket a képernyők helyett saját érzékszerveikre, testük jelzéseire és a természeti környezetre irányítsák. Emellett az aktív turizmushoz is köthető, hiszen a kert bejárása, a mezítlábas ösvény kipróbálása és a természetes közegben való mozgás aktív részvételt kíván.

A Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert példája jól mutatja, hogy a rurális turizmus fejlesztése nem kizárólag hagyományos programokban, szálláshelyekben vagy klasszikus attrakciókban gondolkodhat. Egy személyes indíttatásból létrehozott, természetközeli, érzékszervi élményekre építő kert is képes turisztikai vonzerőt teremteni, miközben hozzájárul a vidéki térségek sokszínűségéhez és a fenntarthatóbb turisztikai kínálat kialakításához.

A RE-ACTION projekt jövőkutatása éppen az ilyen helyi példák, tapasztalatok és vállalkozói nézőpontok bevonásával kíván hozzájárulni a térség hosszú távú rurális turisztikai jövőképének megalkotásához. Kónya Zsuzsi és a Táncoslapi Füves Porta részvétele segíti annak feltárását, hogyan válhat a természet, a személyes elhivatottság, az érzékszervi élményszerzés és a közösségi gondolkodás a szlovén-magyar határtérség turisztikai megújulásának egyik fontos alapjává.

Bemutatjuk a RE-ACTION projekt pilot programjának harmadik helyi termelőjét

A RE-ACTION projekt pilot programja újabb fontos állomásához érkezett: harmadik résztvevőként Kuprivecz Zoltánné Csilla szövő, szőttes készítő csatlakozott a projekt kísérleti programjának felhívására. Csilla vállalkozása a hagyományos kézműves értékek megőrzésén keresztül kapcsolódik a rurális turizmus fejlesztéséhez.

A RE-ACTION projekt célja, hogy a szlovén-magyar határtérségben erősítse a rurális turizmus versenyképességét és fenntarthatóságát, különös figyelmet fordítva a természet- és kultúraközpontú turisztikai kínálatra. A projekt pilot programja ennek gyakorlati megvalósítását támogatja: a bevont vállalkozások a megalakuló Szlovén-Magyar Rurális Turizmus Akadémia során megszerzett tudást és tapasztalatokat saját működésükbe építhetik be, miközben visszajelzést adnak arról is, hogyan alkalmazhatók a projektben megfogalmazott fejlesztési irányok a mindennapi vállalkozói gyakorlatban.

Kuprivecz Zoltánné Csilla, aki 2015 óta dolgozik vállalkozásában szőttes készítőként. Műhelye Lendvadedes hegyen, különleges, erdei környezetben található, amely önmagában is alkalmas arra, hogy a látogatók kiszakadjanak a hétköznapokból, és közelebb kerüljenek a helyi értékekhez, hagyományokhoz.

Csilla munkáinak mintavilága a Hetési szőttes hagyományaihoz kapcsolódik, ugyanakkor saját ízlése és tervezői szemlélete teszi igazán egyedivé az elkészült darabokat. Lakástextileket, ballagási tarisznyákat, női és férfi ruházati darabokat is készít, emellett egyéni elképzelés szerinti mintával is vállal megrendeléseket. Mint mondja, ezek a különleges kérések kihívást jelentenek számára, éppen ezért örömmel fogadja őket.

A műhely 2025 októberétől hétvégenként nyitva áll az érdeklődők előtt. A látogatók betekintést nyerhetnek a szövés folyamatába, megismerhetik a szövőszék működését, sőt ki is próbálhatják azt. Csilla ebben személyesen segíti vendégeit, így a műhely nemcsak bemutatóhelyként, hanem élményalapú, aktív részvételre építő turisztikai helyszínként is működik.

A kezdeményezés jól illeszkedik a RE-ACTION projekt céljaihoz, hiszen egyszerre épít a helyi hagyományokra, a kézműves tudás átadására, a személyes élményszerzésre és a vidéki térségek turisztikai vonzerejének növelésére. A szövés bemutatása és kipróbálása olyan autentikus programlehetőséget kínál, amely a slow turizmus és a digitális detox szemléletéhez is kapcsolódik: a látogatók lelassulnak, kézzel fogható módon találkoznak a helyi kultúrával, és közvetlen kapcsolatba kerülnek egy hagyományos mesterség képviselőjével.

„A műhely megnyitásával az a célom, hogy minél nagyobb közönséggel megismertessem ezt a kihalófélben lévő szakmát, mert úgy gondolom, hogy a hagyományainkat őrizni kell az utókornak, hiszen a múlt nélkül nincs jövő, úgy, ahogy a fa sem élhet gyökerek nélkül” – vallja Kuprivecz Zoltánné Csilla.

A RE-ACTION projekt pilot programja révén az ilyen helyi értékek és vállalkozói kezdeményezések nagyobb láthatóságot kapnak, miközben hozzájárulnak a szlovén-magyar határtérség rurális turisztikai kínálatának gazdagításához.

Folytatódik a RE-ACTION projekt, amelynek célja, hogy új lendületet adjon a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának. A kezdeményezés kiemelten a Muravidék, valamint Vas és Zala vármegyék térségére fókuszál, ahol jelentős, részben még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a természet- és kultúraközpontú, fenntartható turizmus fejlesztésében.

A RE-ACTION projekt abból a felismerésből indult ki, hogy a határ mindkét oldalán számos olyan helyi szolgáltató, termelő, vendéglátó és kisebb vállalkozás működik, amelyek egyedi értékeket képviselnek, ugyanakkor láthatóságuk és együttműködési lehetőségeik sok esetben korlátozottak. A projekt víziója, hogy elősegítse a hatékony közös gondolkodás és az együttműködés kultúrájának kialakítását a rurális turisztikai ágazatban tevékenykedő szereplők között.

A kezdeményezés kiemelt célja, hogy az eddig alulreprezentált rurális turizmusra helyezi a fókuszt – a határ mindkét oldalán. A projekt a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox szemléletére építve jelöl ki új fejlesztési irányokat, miközben ösztönzi a helyi szereplők közötti együttműködést és növeli piaci megjelenésüket. Ennek fontos eleme az a pilot program, amelynek keretében a részt vevő vállalkozások a megszerzett tudást saját működésükbe építhetik be. További fókuszt jelent az az elképzelés, hogy a projekt elősegítse a határtérségben rurális turizmusban tevékenykedő szereplők kooperációját, közös gondolkodás és cselekvés kultúrájának meghonosítását.

A projekt egyik partnere a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, amely a pilot programban helyi termelőkkel működik együtt. A közös munka újabb állomásaként 2026. április 22-én a kamara munkatársai találkoztak, Langné Doncsecz Erikával (https://www.facebook.com/erashome2025), aki helyi termelőként csatlakozott a kezdeményezéshez.

Langné Doncsecz Erika Szentgotthárdon, Zsidahegyen él családjával, természetközeli, kertvárosi környezetben. Gyermekkorát Apátistvánfalván töltötte, ahol családi gazdaságukban állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak. A gazdálkodáshoz és a természethez való kötődése így már korán kialakult. Jelenlegi lakóhelyén növény- és gyümölcstermesztésre alkalmas területtel rendelkezik, környezetében gyógynövényeket gyűjt, fűszernövényeket termeszt, amelyekből szárítva gyógytea, frissen pedig italok ízesítője készül.

Kistermelői tevékenységét négy évvel ezelőtt bővítette: a család ellátásán túl eladásra is készít lekvárokat, szörpöket és savanyúságokat. Termékei több helyi együttműködésnek köszönhetően turisták számára is elérhetők: Szentgotthárdon a Time Turist-tal, Kétvölgyön a Kétvölgy Kertje Étteremmel, Felsőszölnökön pedig a Szlovén Mintagazdasággal működik együtt.

Apátistvánfalván vendégházzal és bemutatóteremmel is rendelkezik, ahol nemcsak saját termékeit, hanem a szlovén Rábavidék termelőinek portékáit is bemutatja. Célja, hogy összefogja a térségben élő őstermelőket és kistermelőket, és segítse őket termékeik értékesítésében. A reggeliztetés és a falusi vendégasztal-szolgáltatás során szintén saját, illetve helyi termelők által előállított élelmiszereket kínál.

Szakmai háttere is szorosan kapcsolódik tevékenységéhez. Háztartásökonómia–életvitel szakos tanári diplomáját a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerezte, ahol többek között kertkultúrát, háztartásökonómiát, marketinget, táplálkozástant, kockázatelemzést és jogi ismereteket is tanult. Az Aranykalászos Gazda képzés tovább bővítette tudását, különösen a növényvédelem és a metszés területén. Elsődleges célja a vegyszermentes termesztés és tartósítás. Erdőgazdálkodóként az erdők megóvásával kapcsolatos tevékenységeket is figyelemmel kíséri, ismereteit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Agrárszolgáltató Nonprofit Kft. képzésén szerezte.

Ezen a találkozás során a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai és Langné Doncsecz Erika áttekintették, hogyan kapcsolódhat a kialakuló együttműködés a RE-ACTION projekt célkitűzéseihez, illetve milyen területeken jelenthet valódi előrelépést a pilot programban való részvétel.

A RE-ACTION projekt (SIHU00193) célja, hogy új lendületet adjon a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának, különös tekintettel a Muravidék, valamint Vas és Zala vármegyék térségére.

A projekt abból a felismerésből indult ki, hogy a régióban jelentős, ma még részben kiaknázatlan potenciál rejlik a természet- és kultúraközpontú, fenntartható turizmusban. A határ mindkét oldalán számos olyan helyi szolgáltató, termelő, vendéglátó és kisebb vállalkozás működik, amelyek egyedi értékeket képviselnek, ugyanakkor láthatóságuk és együttműködési lehetőségeik korlátozottak. A projekt erre a helyzetre reagál egy közös jövőkép kialakításával, tudástranszferre épülő szakmai együttműködéssel, valamint a rurális turizmus szereplőit támogató programokkal.

A kezdeményezés kiemelt célja a térség rurális turizmusának megerősítése versenyképesség és fenntarthatóság szempontjából egyaránt. A projekt a slow turizmus, az aktív turizmus és a digitális detox szemléletére építve kíván integrált fejlesztési irányokat kijelölni, miközben ösztönzi a helyi szereplők közötti együttműködést és növeli piaci megjelenésüket. Ennek fontos eleme a Rurális Turizmus Jövőkép kidolgozása, a Szlovén–Magyar Rurális Turizmus Akadémia létrehozása, valamint a pilot program, amelynek keretében a részt vevő vállalkozások a megszerzett tudást saját működésükbe építik be.

A projekt egyik partnere a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, amely a pilot projektben a helyi termelőkkel működik együtt. Ennek a közös munkának az első állomásaként 2026. április 8-án a kamara munkatársai találkoztak a Vasmancs–Vitaminbombák képviselőivel, akik a pilot program felhívására helyi termelőként csatlakoztak a kezdeményezéshez.

A Vasmancs–Vitaminbombák egy családi gazdaság, amely közel 10 hektáron folytat öko gazdálkodást, és 2013 óta foglalkozik bogyós gyümölcsök termesztésével, illetve feldolgozásával. Termékkínálatukban lekvárok, szörpök, natúr levek, teakeverékek, darálékok, üdítők és ecetek is megtalálhatók, amelyek saját termesztésű, vegyszermentes alapanyagokból készülnek. A gazdaság különlegessége, hogy törekednek a megtermelt gyümölcsök minél teljesebb hasznosítására, ezzel is erősítve a fenntartható, tudatos gazdálkodás szemléletét. A családi vállalkozást Pogács András és Pogács-Iván Mónika vezeti, akik Aranykalászos gazdaként elkötelezetten építik tovább a helyi értékekre alapozott gazdaságukat.

Az első találkozás során a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Vasmancs–Vitaminbombák képviselői áttekintették, hogyan kapcsolódhat a gazdaság a RE-ACTION projekt célkitűzéseihez, és milyen területeken jelenthet valódi előrelépést a pilot programban való részvétel. A megbeszélés középpontjában a hatékony közös gondolkodás, az autentikus vidéki élmény erősítése, valamint ötvözhetősége állt. A Vasmancs–Vitaminbombák (www.vasmancs.hu) jó példája annak, hogyan válhat egy helyi termelő nemcsak gazdasági szereplővé, hanem a térség turisztikai arculatának meghatározó elemévé is. Tevékenységük egyszerre kapcsolódik a helyi identitáshoz, az egészségtudatos szemlélethez, fenntarthatósághoz és a természetközeli vidéki életformához – így jól illeszkedik a projekt által képviselt jövőképhez.

A találkozás megerősítette, hogy a helyi termelők bevonása kulcsfontosságú a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának fejlesztésében. A RE-ACTION projekt egyik legnagyobb értéke éppen abban rejlik, hogy összekapcsolja a tudást, a helyi tapasztalatokat és az együttműködési lehetőségeket, határon átnyúlóan is. A Vasmancs–Vitaminbombák csatlakozása biztató indulást jelent a pilot program számára, és jól mutatja, hogy a célterületen jelen vannak azok a hiteles, elkötelezett vállalkozások, amelyekre a jövő fenntartható és versenyképes rurális turizmusa épülhet.