Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke és Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár publikációja elérhető a Világgazdaság honlapján, melyben a kutatástámogatási rendszer prioritásait foglalták össze 4 pontban:
- A Kutatási Kiválósági Tanács vezetése új alapokra helyezi a kiválósági programokat
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) az idei évben 40 milliárd forintos kerettel indul el, amely a 2 évvel ezelőtti 13,5 milliárd forint háromszorosa. A korábbi 48 millió forint helyett 100-200 millió forintot tudnak elnyerni a legkiválóbb kutatók. Az idei évben várhatóan 300-350 kutatási programot tudnak majd támogatni. Újdonság egyrészt, hogy a kutatási költségek 25 százalékának megfelelő kiegészítő támogatás igényelhető a kísérletes kutatásokhoz. Szintén új elemként jelenik meg a „Highlight” pályázati kategória, amelyben akár 400 millió forint is elérhető a kiemelkedő kutatási programok megvalósítására. Stratégiai cél, hogy minél több fiatal kutató ezekhez a gondosan kiválogatott, élvonalbeli kutatásokhoz.
- Modernizálni a hazai kutatási infrastruktúrákat
Az élvonalbeli kutatásokhoz a kiszámítható kutatástámogatási rendszer mellett élvonalbeli kutatási környezet és modern műszerek szükségesek. Az idei évben 26 milliárd forinttal támogatják a kutatóintézetek infrastrukturális fejlesztéseit. Fontos elem, hogy a fejlesztések eredményeként a vállalati szektor részére is releváns infrastruktúrák jöjjenek létre.
- A misszióvezérelt kutatások fókuszba helyezése
Kiemelt cél, hogy a magyar kutatások segítségével a magyar közösség számára releváns társadalmi és gazdasági kihívásokra találjanak megoldásokat. Ilyen kihívás például az egészséges öregedés, az energiarendszer klímasemleges átállítása vagy éppen a feltörekvő technológiák – mint az MI vagy a kvantumtechnológia – kérdésköre. Az idei évben első alkalommal elindított Misszióvezérelt program célja, hogy ezen kihívásokra jól meghatározott célok mentén induljanak el nagy horderejű kutatások.
4.) Nemzetközi kutatási és innovációs együttműködések
A magyar kutatási ökoszisztéma egyre jobban beágyazódik a nemzetközi vérkeringésbe: ma már közel minden 3. doktorandusz külföldről érkezik (szemben 2014-es 7 százalékkal), és 10 év alatt 45 százalékkal nőtt a nemzetközi együttműködésben létrehozott publikációk száma. Stratégiai cél a kutatási ökoszisztéma nemzetköziségének erősítése, ezért folytatódik a nagy sikerű HU-rizont program, ahol a magyar egyetemek a világ top100-as egyetemeivel működnek együtt Nyugattól Keletig.
A publikációban foglaltak segítenek megérteni a kutatástámogatási rendszer átalakulásának irányait és céljait, amelyek alapot adnak a jövőbeni fejlődéshez és nemzetközi együttműködésekhez.