Az Eurochambres és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnap mutatta be Brüsszelben „Az MI hatásai Európa termelékenységére” című közös tanulmányát. Ez az első alkalom, hogy az MKIK kutatómunkájával közvetlenül bővítette az európai kamarai hálózat szakmai tudását.
Nem a technológia hozza az eredményt, hanem ami mögötte van
A tanulmányt megalapozó kutatómunka csaknem egy éve indult. A főbb megállapítások szerint a mesterséges intelligencia (MI) kimutathatóan növeli a termelékenységet és ösztönzi a beruházásokat. A többlet azonban a kiegészítő fejlesztésekből ered: az MI akkor hoz valódi versenyelőnyt, ha a cégek az infrastruktúra mellett a felhasználókat és a hozzáférhető adatok strukturálásán keresztül saját működésüket is formálják.
Európai együttműködés, magyar vezetéssel
Az Eurochambres 38 ország kamaráit tömöríti. Európa-szerte 1700 kamarán keresztül több mint 20 millió vállalkozás érdekeit képviseli, tagvállalkozásainak 93 százaléka kis- és középvállalkozás. A tanulmány elkészítésében több európai kamara működött közre, a kutatómunkát és a kötet összeállítását azonban az MKIK szervezte és irányította, érdemben alakítva ezzel az európai szakmai párbeszédet.
Telt ház Brüsszelben
A kiadványt egy teltházas brüsszeli rendezvényen mutatták be, európai kamarai vezetők, uniós intézmények képviselői és uniós gazdasági diplomaták előtt.
A résztvevőket Vladimir Dlouhý, az Eurochambres elnöke köszöntötte. A kutatás legfontosabb megállapításait Kárpáti Péter, az MKIK Külgazdasági Bizottságának elnöke és Lits Benedek, a tanulmány társszerzője ismertette. A prezentációkat panelbeszélgetés követte, amelyen Diana Marcello, az olasz kamarai szövetség (Unioncamere) brüsszeli képviseletének helyettes vezetője, Batta Eszter, az Európai Bizottság GROW főigazgatóságának kkv-egységéért felelős egységvezető-helyettese, valamint Alexia Maes, a belgiumi Get In Touch start-up értékesítési vezetője osztotta meg gondolatait. A vitát Ben Butters, az Eurochambres vezérigazgatója (CEO) moderálta.
Szakadék a régiók és a cégméretek között
Záróbeszédében Nagy Elek, az MKIK elnöke kiemelte: az MI használata gyorsan terjed a vállalkozások körében, ugyanakkor a régiók között nagyok a különbségek. A kelet- és délkelet-európai térségben továbbra is jelentős a lemaradás és a nagyvállalatok lényegesen gyakrabban alkalmazzák az MI-t, mint a kisebb cégek.
Az MKIK elnöke ezt követően három konkrét ajánlást is megfogalmazott a döntéshozók felé:
- Gyakorlati iránymutatás: Az AI Act végrehajtása mellé ágazatspecifikus útmutatás kell, mert a kkv-kat nem a szigor, hanem a bizonytalanság tartja vissza a beruházásoktól.
- Támogatott MI-jártasság: A rendelet negyedik cikke szerinti képzési kötelezettség támogatás nélkül a legkisebb cégeknél csak újabb adminisztratív teher lenne. Finanszírozott képzés, tudásmegosztás és kész megoldások kellenek, amelyek megvalósítására a kamarák készen állnak.
- Kisebb nyelvek védelme: Példának okáért a magyar, litván, lett és észt nyelvű tanítóadat jóval kevesebb, mint az angol, ami teljesítményhátrányt okozhat. Ez termelékenységi kérdés is, ezért uniós szinten kell kezelni, hogy a belső piac minden vállalkozása hasonló minőségű eszközökhöz férjen hozzá.
Irányt mutat Európának
Dlouhy elnök kiemelte, hogy a magyar kutatás iránytűt ad a döntéshozóknak és a vállalkozásoknak egyaránt: az MI korszakában a verseny nem azok között dől el, akik megvásárolják a technológiát, hanem azok között, akik képesek vele együtt fejlődni. A tanulmány nemcsak a magyar kamarai munka színvonalát bizonyítja, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kisebb vállalkozások és a felzárkózó régiók is képesek legyenek kihasználni az MI adta lehetőségeket.