A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában valósult meg „A jövő Zalája – Zala és a régió jövője az intelligens rendszerek világában” című szakmai konferencia. A rendezvény célja az volt, hogy a zalai vállalkozások, szakmai partnerek és térségi szereplők közösen gondolkodjanak arról, milyen változások előtt áll a gazdaság, és hogyan készülhet fel Zala a mesterséges intelligencia, az új technológiák, a fenntarthatóság és a tudásalapú fejlődés korszakára.
A résztvevőket Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte. Kiemelte: a gyorsan változó gazdasági és technológiai környezetben különösen fontos, hogy a helyi vállalkozások időben kapjanak érthető, gyakorlati és a mindennapi működésben is hasznosítható információkat.
A konferencia első előadását Frankó-Csuba Dea transzformációs vezető, jövőkutató és innovációs coach tartotta „AI ügynökök kora – Zala és a régió jövője az intelligens rendszerek világában” címmel. Előadásában bemutatta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése már túlmutat az egyszerű chatbotokon és szövegalkotáson. Az AI-ügynökök olyan specializált mesterségesintelligencia-megoldások, amelyek különböző feladatok ellátására önállóan is képesek lehetnek, és egyre nagyobb szerepet kaphatnak a vállalati működésben.
Szó esett arról, hogy a generatív AI után az agentic AI, vagyis az önállóbb működésre képes intelligens rendszerek korszaka következik. Ezek a megoldások már nemcsak válaszokat adhatnak, hanem kereshetnek, rendszerezhetnek, programozhatnak, adatokat kezelhetnek, API-kapcsolatokon keresztül műveleteket végezhetnek, vagy akár ügyintézési folyamatokat is támogathatnak. Azonban előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia nem csodaszer, és nem váltja ki a vezetői gondolkodást. A technológia akkor jelent valódi értéket, ha jó minőségű adatokra, világos célokra, átgondolt folyamatokra és emberi kontrollra épül. A résztvevők példákon keresztül kaptak képet arról is, mire érdemes figyelni az AI-eszközök használatakor: a hallucinációkra, az információs túlterheltségre, a torzításokra, az adatbiztonságra és a nem szándékolt következményekre.
A konferencia második előadásában Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója mutatta be Zalaegerszeg geotermikus adottságait, valamint a kutatások, eredmények és fejlesztések lehetőségeit. Előadásában a Zalavíz Zrt. megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tapasztalatai is megjelentek. Az ivóvíz- és szennyvízhő hasznosítása, a biogáz-előállítás, a hőenergia, a villamos energia, a napenergia és a geotermikus lehetőségek egyaránt fontos szerepet kaphatnak a térség fenntarthatóbb működésében.
A szakmai előadásokat követően a rendezvény szekcióülésekkel zárult. A résztvevők három kiemelt témában folytathatták a közös gondolkodást:
Tudásszektor – tudásátadás, tudásmegtartás a zalai vidéken
A témát dr. Buza Beáta vezette fel a jelenlévők számára. A szekcióban a helyben meglévő szakmai tudás, tapasztalat és fiatal tehetség megtartása került fókuszba. A beszélgetés rámutatott arra, hogy Zala fejlődésének egyik kulcsa az, hogyan tudja a térség a tudást helyben tartani, továbbadni és gazdasági erőforrássá formálni.
Új turizmusformák
A szekciót dr. Kovács Lajos, az Image 007 Kft. ügyvezetője indította el szakmai felvezetésével. A résztvevők azt vizsgálták, milyen új lehetőségeket kínálhat Zala számára az élményalapú, fenntartható, aktív, egészségközpontú és vidéki turizmus. A turizmus jövője nemcsak vendégforgalmi kérdés, hanem vállalkozásfejlesztési, szolgáltatásfejlesztési és térségi együttműködési lehetőség is.
Klímaváltozás
A klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásait Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója ismertette a résztvevőkkel. A szekcióban elsősorban a vízkészletek védelme, a fenntartható vízhasználat, az ellátásbiztonság, valamint a szélsőséges időjárási helyzetekhez való alkalmazkodás került előtérbe. A beszélgetés rámutatott arra, hogy a vízhez kapcsolódó tudatos döntések nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is egyre fontosabbá válnak a zalai vállalkozások számára.
Zala jövőjét egyszerre formálják technológiai, gazdasági, környezeti és közösségi folyamatok. Az intelligens rendszerek, a geotermikus és megújuló energiaforrások, a tudásmegtartás, az új turisztikai irányok és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mind olyan területek, amelyek közvetlen hatással lehetnek a zalai vállalkozások mindennapjaira.