Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztése volt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a témája, amelyet a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában rendeztek. A találkozót azért szervezték, hogy a térségre készülő fejlesztési tervhez a kamarán keresztül, a helyi gazdasági élet szereplői is megfogalmazhassák a javaslataikat.
A találkozón részt vett Mayer Gábor kormánybiztos, Rétvári Róbert a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke, dr. Vadvári Tibor Zalaegerszeg Megyei Jogú Város alpolgármestere, Molnár Ágota a kamara általános alelnöke, valamint vállalkozásvezetők, oktatási intézmények képviselői.
A kormánybiztos bevezetőül elmondta, hogy korábban az ágazatokra készülő tervek voltak a jellemzők. Ezt most felváltja a területi alapú megközelítés. Napjainkra főként a fővárosban, a megyeszékhely városaiban jöttek létre a fejlett gazdasági központok, viszont a környékükön elmaradott térségek alakultak ki. Ezt követően adatokkal mutatta be Északnyugat-Magyarországot, azon belül is Zala helyzetét. Kitért az ingázási szokásokon keresztül a munkaerő áramlására, a demográfiai tényszámokra, a térség versenyképességére. Kulcsproblémaként jelölte meg a megrekedő fejlődést, a gyenge belső kohéziót. A komplex tervezésnek kettős célja van: a versenyképesség helyreállítása, kilépés a közepes fejlettségi csapdából, és az elmaradottabb belső térségek felzárkóztatása.
Közlekedés, elvándorlás, szabályozás
A kötetlen beszélgetés során az első pillanattól kirajzolódott a legnagyobb probléma: a közlekedési infrastruktúra kifejezetten rossz állapota. Ez alapjaiban határozza meg nemcsak a munkaerő mobilitását, hanem a tőke, a beruházások áramlását is, azaz nagymértékben korlátozza a térség fejlődését. Elégtelen, korszerűtlen és hiányos mind a vasúti, mind a közúti összeköttetés.
Szó esett a munkaerőpiaci folyamatokról is. A demográfiai adatok tények: Zalából magas az elvándorlás külföld és a főváros irányába. Idősödnek a munkavállalók, a közeljövőben a nyugdíjkort elérők jóval többen lesznek, mint a munkaerőpiacra belépők. Minden pályaorientációs erőfeszítés ellenére egyre kevesebb a szakképzésbe jelentkezők száma. Bár a duális képzésnek kifejezetten jók a tapasztalatai, de a vállalkozások részéről már jelen van az az igény, hogy legyenek rövid idejű, rugalmas, átképzési lehetőségek is.
A versenyképességükért, a hatékonyságuk növeléséért sokat tesznek önerőből is a vállalkozások, ám a szabályozási bizonytalanságok gyakran kiszámíthatatlanná teszik a tervezést, és ez is akadályozza a fejlődést.
A találkozó zárásaként a kormánybiztos arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Zóna komplex gazdaságfejlesztési tervéhez folyamatosan várják a javaslatokat a vállalkozásoktól, akár önállóan, akár a kamarán keresztül.
