Közösen szervezett fórumra hívta a vállalkozásokat a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, és Lenti Város Önkormányzata. A 2025. október 8-án tartott találkozó célja volt, hogy a kamara bemutassa szolgáltatásait a térség vállalkozóinak és az önkormányzatnak, valamint alkalom nyíljon a közvetlen, kötetlen beszélgetésre.
Elsőként Horváth László polgármester tájékoztatta a jelenlévőket a város gazdaságfejlesztésének fő irányairól. Az önkormányzat és a vállalkozók közötti rendszeres kapcsolattartásról szólva elmondta, hogy a párbeszéd folyamatos a helyi vállalkozásokkal. Bemutatta a lakosság demográfiai jellemzőit, az idősödő korosztály és a foglalkoztatás kölcsönhatásait. Lenti törekszik arra, hogy megfelelő környezetet biztosítson a vállalkozásoknak. Az energiagazdálkodás terén mind a termálvíz, mind pedig a napenergia hasznosítására tettek már lépéseket. Fő prioritásaként említette a turizmust, és azt a kiűzött célt, hogy a város idegenforgalmi központtá váljon.
Kovács Dezső, a ZVKIK elnöke, az MKIK alelnöke prezentációjában bemutatta a térségre vonatkozó adatokat, gazdasági ágazatokat. A járásban 1 290 aktív vállalkozást tartanak nyilván, ebből 650 működik a városban. A szakképzés és a pályaorientáció mellett szólt a Széchenyi Kártya kedvezményes hiteleiről, a Demján Sándor Program támogatási lehetőségeiről, és a Vállalkozásfejlesztési Projektről, amely a Zalában túlsúlyban lévő kkv-ékat segíti. A vállalkozások előtt álló legnagyobb kihívásként a munkaerő kérdéskörét vetette fel. Ezen a területen fontos összehangolni a vállalkozások érdekeit a szakképzéssel. Szólt a felnövő generáció készségeinek fejlesztését szolgáló Skill-Tech Laborról, ahol a programozás, robotika iránt érdeklődő fiataloknak lesz lehetőségük a gyakorlásra, ismereteik elmélyítésére. Röviden ismertette a kamarai jövőkutatásban Zalára megfogalmazott négy fő irányt.
Mit tesz a vállalkozókért a kamara? – tette fel a kérdést Héra József, a Lenti térségi szervezet elnöke. Felsorolva azokat a szolgáltatásokat, melyeket a szervezet nyújtani tud, a kamarai önkéntes tagság előnyeiről beszélt. Legfontosabbként a kapcsolatépítést, az információk átadását említette, melyekhez ez a közösség megfelelő kereteket kínál a tagjainak. Úgy vélte, a vállalkozóknak ezeket a lehetőségeket kár lenne kihasználatlanul hagyni.
A találkozó kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Ennek során a legtöbb szó a generációs problémákról esett. A már meglévő, évtizedek óta működő családi vállalkozásokban a váltás nehézségeiről, valamint a fiatalabb korosztály munkaerőpiaci jelenlétéről, munkahelyi beilleszkedéséről. Többen felvetették, hogy a fiatalok tanulmányaik végeztével nem térnek vissza a térségbe, emiatt egyre nagyobb kihívást jelent, hogyan, kivel pótolják őket. A jelenlévő vállalkozók konkrét javaslatokat is megfogalmaztak: gyárlátogatásokkal megismertetni a munka világát, államilag támogatott bérlakások építésével vonzóvá tenni a térségi munkahelyeket, és létrehozni kisebb közösségeket egy-egy szakterületre, a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködésekre.
