Tisztelt Ügyfeleink!

Szeretnénk Önöket tájékoztatni, hogy 2024.07.15-08.12 időszak között a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székhelyén (Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.) az ügyfélszolgálat és a szakképzési- és felnőttképzési osztály átmenetileg a tetőtérben (2. emelet) érhető el személyes ügyintézés esetén.

A fent jelzett időszakban a vonalas telefonszámok egy része üzemen kívül lesz. A mobiltelefonszámok Kollégáink változatlanul állnak rendelkezésükre kérdés esetén.

Kérjük, az alábbi elérhetőségeken, vagy mobil telefonszámainkon keressék Kollégáinkat.

Ügyfélszolgálat: 92/550-523; 550-518

Szakképzési- és felnőttképzési osztály: 92/550-545; 92/550-548

További információ: ZVKIK Nagykanizsai Ügyfélszolgálati Irodája 2024.07.22.- 08.02 között az ügyfélszolgálat szünetel

Szíves megértésüket és türelmüket köszönjük!

Megjelent a „Munkaerőpiaci Kisokos” negyedik számában a munkaerőpiaci trendekkel foglalkozik. Az online kiadvány a  „Szövetségben a Vállalkozókkal” című – Vállalkozásfejlesztési Program keretében került összeállításra.

Zala vármegyében az elmúlt években lassú, de stabil gazdasági növekedés tapasztalható. A munkaerőpiacon viszont más a helyzet, hiszen évek óta hatalmas munkaerőhiány tapasztalható a gazdaság szinte minden szegmensében.

</em></p> <p><em><img class="alignleft wp-image-8882 size-medium" style="margin-right: 41.3594px; margin-bottom: 27.5781px;" src="https://zvkik.hu/wp-content/uploads/2024/06/munkaeropiaci-trend.jpg" alt="" width="561" height="372" />

A kiadványban Császár László, a Trenkwalder Industrial Business Unit Team Leader-e válaszol a témát érintő kérdésekre. A beszélgetésben a munkáltatói márkaépítés, a munkavállalói igények változása, az elvándorlás és a munkaerőhiány okozta problémák megoldása szerepel.

Munkaerőhiány: Szinte minden szegmensben tapasztalható munkaerőhiány, a betanított munkásoktól a mérnökökön át a felsővezetőkig. Különösen nagy hiány van CNC gépkezelőkből, lakatosokból és hegesztőkből, valamint megfelelő targoncásokból.

Munkaerőpiaci adatok: Az elmúlt 15 évben a foglalkoztatotti létszám 114.800 főről 126.700 főre nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 11,6%-ról 4%-ra csökkent.

Külföldi munkaerő bevonása: A külföldi munkavállalók, különösen a Fülöp-szigetekről érkezők, új lehetőségeket adtak a vállalatvezetők kezébe. Nem csak betanított feladatokra, hanem hiányszakmákban is alkalmazhatók.

Megoldások a munkaerőhiányra:

• Hosszútávon a munkaerő megtartása kulcsfontosságú lesz, amit employer branding és well-being projektek segíthetnek.
• Rövidtávon a külföldi munkavállalók bevonása trendi és hatékony megoldás lehet.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara nem csak Zalaegerszegen, hanem a vármegye számos pontján várja ügyfélszolgálati irodáiban, így Nagykanizsán, Lentiben, Keszthelyen, Zalaszentgróton a vállalkozókat. (Elérhetőségek)

A Gazdaság- és Vállalkozáskutatási Intézet áprilisi elemzésében a foglalkoztatottság alakulása tekinthető át a KSH népszámlálási adatai alapján. A 2022-es népszámlálás gazdasági aktivitásra vonatkozó eredményeit különböző demográfiai jellemzők – nem, kor, iskolai végzettség és településtípus – mentén vizsgálja és mutatja be.

Az elemzés fókuszában a  GDP alakulása áll a 2008-as és a 2020-as válsá­gokhoz viszonyítva, régiós összevetésben.

A kutatás a 2008-ban kitört villággazdasági válság, valamint a 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány okozta válság Magyarország, illetve a régióba tartozó országok gazdaságára gyakorolt hatását hasonlítja össze. Ennek indikátoraként a GDP negyedéves változását vizsgálva a válságok kezdetétől eltelt időszakokban.

A tájékoztató magyar GHT_2024_április_240515 és angol nyelven MBET_2024_april_240515 is elérhető.

Első alkalommal került az orosz gázszállítással szembeni szankció az EU napirendjére, így megtartották az első tanácskozásukat az EU nagykövetei az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról-számol be róla az EuroNews. Az Európai Unión belül jelentősen korlátoznák az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát és reexportját, ezzel csökkentve Moszkva költségvetési bevételeit. Az EU stratégiájában nagy változást jelentene az LNG-szankciók bevezetése, mivel a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek visszaszorítására tett erőfeszítések csak korlátozott eredményt értek el ezidáig.

Giovanni Sgaravatti, a Bruegel Intézet elemzője így nyilatkozott a szankciókról:

„Oroszország évente 8-9 milliárd euró értékű LNG-t exportál az EU-ba. Azt hiszem, 2023-ban ez 8 milliárd euró volt. A tovább-exportálás ennek még mindig igen jelentős részét teszi ki, például a legnagyobb orosz LNG-terminál, a Jamal Terminál teljes exportjának 10-15%-át jelenti. Tehát az intézkedésnek potenciális hatása van ezekre a cégekre”

A Portfólió cikkében olvasható, hogy Magyarország elhatárolódott a szankció bevezetésétől, mivel a szakértők szerint a változások destabilizálhatják a piacokat, így áremelkedést és ellátási kockázatot jelenthetnek. Magyarország uniós nagykövete kijelentette azt is, hogy minden olyan szankció blokkolásra kerül, amely növeli Európában az energiaköltségeket.

2024. január 1-jétől életbe lépett a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet. A környezetvédelmi felelősségbiztosítással kapcsolatban számos kérdés érkezett, ezért az MKIK levélben fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, kérve a környezetvédelmi biztosításra kötelezettek körének pontosítását.

A Korm. rendelet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 70-72. §-ban foglaltak végrehajtását szolgálja.

A Ht. a hulladékgazdálkodási tevékenység fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége, amely az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán túl magában foglalja a települési önkormányzatok által végzett hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását, valamint az egyéb gazdálkodó szervezetek által végzett hulladékgazdálkodási műveletek biztosítását is.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben szabályozva van a hulladékgazdálkodási tevékenységes végzéseinek feltételei, melynek alapja a nyilvántartásba vétel, illetve – bizonyos esetekben – a hulladékgazdálkodási engedély megszerzése.

Azon gazdálkodó szervezet, amely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végez, környezetvédelmi biztosítás megkötésére a Korm. rendelet alapján nem kötelezett.

„Szövetségben a Vállalkozókkal” vállalkozásfejlesztési projekt keretében ezúttal Zalaszentgróton szervezett ingyenes online marketing képzést a térség mikro-, kis- és középvállalkozóinak részvételével a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A zalaszentgróti regionális irodában megrendezett eseményen Rózsás Renáta vállalkozásfejlesztési referens köszöntötte a jelenlévő vállalkozókat, majd Tóth Szilvia HR tanácsadó és coach tréner ismertette azon módszereket melyekkel javítani lehet egy vállalkozás online megjelenését. A képzés során a résztvevők megismerhették többek közt, a Social Media, Chat GPT, Canva, TikTok, és LinkedIn milyen eszközökkel, technikákkal képes egy vállalkozást piaci pozícióját erősíteni, termékeit népszerűsíteni.

A képzés nem csak az aktuális trendek bemutatására összpontosított, hanem konkrét, könnyen megtanulható és alkalmazható platformok segítségével adott útmutatást a vállalkozások kommunikációs stratégiájának és jövőképének formálásához. Kovács Györgyi, aki új vállalkozásának indítására készül, megosztotta tapasztalatait, miszerint a képzés új perspektívát nyitott a közösségi média használatában, és hasznos gyakorlatokat sajátíthatott el, amelyeket a grafikai tervezésben és marketing anyagok elkészítésében egyaránt tud alkalmazni.

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési programja keretében „Mura-menti Üzleti Híd” címmel 2024. május 10-én a térségi vállalkozók számára szakmai tanulmányutat szervezett Szlovéniába, Lendva városába. Az országhatárokat átlépve a Muravidéki Gazdasági Kamara delegációja és a hozzájuk tartozó térségi vállalkozók is csatlakoztak.

A Szövetségben a Vállalkozókkal c. projekt keretében a résztvevő vállalkozók közvetlen betekintést nyerhettek egy-egy sikeres szlovén vállalat mindennapi működésébe, új üzleti kapcsolatokat építhettek ki, és értékes szakmai tudást és tapasztalatot cserélhettek. A tanulmányút célja, hogy Szlovénia gazdaságát és vállalkozásait a magyar üzleti közösséggel összekapcsolja, létrehozva ezzel az első magyar-szlovén üzleti közösséget. A kezdeményezés lehetőséget teremt arra, hogy erősítsük vállalkozásainkat és gazdaságainkat, megosszuk egymással a nemzetközi jógyakorlatokat és közösen dolgozhatunk azon, hogy új megoldásokat találjunk az esetleges kihívásokra, amelyekkel vállalkozásaink szembesülnek.

A Vállalkozásfejlesztési Program számos további aktivitással folytatódik. A részletekről a https://zvkik.hu/vallalkozasfejlesztesi-program/ oldalon a legfrissebb információkról a https://www.facebook.com/zalaivallalkozasfejlesztes facebook oldalon juthatnak az érdeklődők!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara naprakész tájékoztatást kíván nyújtani a vállalkozásoknak a külkereskedelem szempontjából fontos országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.

Az egyes hírek teljes tartalma a hírek címére kattintva válik elérhetővé.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI HÍRLEVÉL_2024.02.29