keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Uncategorized

Megalakult a Zalaegerszegi Felsőoktatási Fórum

Új együttműködési platform jött létre Zalaegerszegen a felsőoktatás, a gazdaság és az önkormányzat szorosabb partnerségéért. A Zalaegerszegi Felsőoktatási Fórum megalakulását 2026. június 23-án, a Városházán jelentették be.

Az együttműködésben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vesz részt. A partnerek képviseletében Balaicz Zoltán polgármester, Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora, Dr. habil. Császár Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának vezetője, valamint Kovács Dezső, a ZVKIK elnöke vett részt az eseményen.

A fórum célja, hogy rendszeres egyeztetési lehetőséget biztosítson a város, a felsőoktatás és a gazdaság szereplői között. Az együttműködés támogatja a fejlesztési elképzelések összehangolását, a kutatás-fejlesztési és innovációs programokat, a fiatal tehetségek helyben tartását, valamint Zalaegerszeg és a térség versenyképességének erősítését.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara számára kiemelten fontos, hogy a felsőoktatásban meglévő tudás és a helyi vállalkozások gyakorlati tapasztalata egymást erősítse. Az új fórum lehetőséget ad arra, hogy a zalai cégek, az egyetemek és az önkormányzat még szervezettebb formában dolgozzanak együtt a térség fejlődéséért.

Kisvállalkozás vagyok – közbeszerzést szeretnék nyerni!

A közbeszerzés szó sokak számára máig rossz kicsengésű, bonyolult, nehezen átlátható terület. Pedig a valóság az, hogy az állami és önkormányzati megrendelések a hazai kisvállalkozások egyik legnagyobb, legbiztosabb és legkiszámíthatóbb üzleti lehetőségét jelentik. A kérdés nem az, hogy érdemes‑e belépni erre a piacra, hanem az, hogy hogyan lehet sikeresen felkészülni rá.

Ezt a kérdést járja körbe a 2026. június 30-án megrendezett országos ONLINE tanácskozás, amelynek vezércikkét Dr. Szilva Gábor ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó írta. https://kkvhaz.hu/hogyan-lehet-kkv-barat-egy-kozbeszerzes/
A részvétel előtt a szervezők kérik a cikk alapos átgondolását, mert erős alapot ad a beszélgetésekhez.

KKVBARÁT Közbeszerzés 2026.
2026. június 30. online
10:00-12:00 óráig

Regisztráció: https://kkvhaz.hu/kisvallalkozas-vagyok-kozbeszerzest-szeretnek-nyerni/
A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Miről szól a konferencia?
A program célja, hogy valódi, gyakorlati segítséget adjon azoknak a kisvállalkozásoknak, akik szeretnének közbeszerzést nyerni, de eddig bizonytalanok voltak a folyamatban.


PROGRAM

10:00-10:10 – Köszöntők a BKIK és a KKVHÁZ részéről
10:10-10:30 – Nyitóelőadások

Nagy Ádám – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési és Szolgáltatási Igazgatóság igazgató
Dr. Szilva Gábor – ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

10:30-10:50 – Online kerekasztal-beszélgetés I. blokk

  • Hogyan válhat egy cég közbeszerzés‑képessé? Milyen előfeltételek, dokumentumok, szervezeti működés szükséges?
    Az online kerekasztal beszélgetés résztvevői:
    Dr. Szilva Gábor – ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
    Höffler József – CIB Bank Zrt, Retail Akviziciós Vezető
    Páricsi Zsoltán – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Számviteli, Adótanácsadó, Könyvelői és Könyvvizsgálói Osztály elnök, a KKVHÁZ Adószakmai Bizottság elnök

10:50-11:10 – Online kerekasztal-beszélgetés II. blokk

  • Hogyan kell figyelni a kiírásokat? Hol jelennek meg, hogyan lehet időben reagálni?
    Hágen Andrea – Közbeszerzési Hatóság elnöki tanácsadó
    Gondosné Dr. Fekete Lívia – közbeszerzési szakértő
    Kerekes Marianna – okleveles építőmérnök, közbeszerzési szakértő
    Toldi Balázs – Gyomaendrőd Város polgármester

11:10-11:30 – Online kerekasztal-beszélgetés III. blokk

  • Kit érdemes bevonni a beadáshoz? Jogász, közbeszerzési szakértő, pályázatíró – mikor kire van szükség?
    Varga Tímea – Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége felügyelőbizottsági tag
    Nagy Ádám – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési és szolgáltatási igazgatóság igazgató (felkérés alatt)
    Dr. Galgóczi Gergely – Galgóczi Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvéd (felkérés alatt)

11:30-11:50 – Kérdések és válaszok
11:50-12:00 – Zárszavak

Szakmai (rehabilitációs) konferencia és workshop

2026. június 19-én, pénteken valósult meg a „Fókuszban a rehabilitációs/megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása” című HR szakmai konferencia és workshop, amelynek középpontjában a munkaerőpiaci jó gyakorlatok, a vállalati tapasztalatok és az emberközpontú HR-megoldások álltak.

A program első állomása a Trenkwalder BPO zalaegerszegi üzeme volt, ahol a résztvevők betekintést nyerhettek a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának mindennapi gyakorlatába. Az üzemlátogatás gyakorlati oldalról mutatta meg, hogy megfelelő szervezéssel, nyitottsággal és tudatos munkáltatói hozzáállással hogyan alakítható ki olyan munkahelyi környezet, amely támogatja a megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres és hosszú távú foglalkoztatását.

A szakmai program a Kányaváry Borbirtokon folytatódott, ahol Nagy-Józsa Dorottya, a Y2Y képviseletében tartott előadást „Honnan, hová a HR-ben?” címmel. Az előadás a HR-szakma elmúlt éveinek változásait és aktuális kihívásait járta körül, különös tekintettel a munkaerő megtartására, a munkavállalói élményre, a digitális transzformációra, az AI térnyerésére és az ember-technológia együttműködésére.

Ezt követően Császár László, a Trenkwalder képviseletében tartott előadástMegváltozott munkaképességgel a munkaerőpiacon” címmel. Előadásában gyakorlati példákon keresztül mutatta be, milyen lehetőségek és kihívások kapcsolódnak a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához.

A rendezvény második részében kötetlen szakmai beszélgetésre került sor, ahol a résztvevők a rehabilitációs és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó tapasztalataikat, jó gyakorlataikat osztották meg. A beszélgetés olyan gyakorlati kérdésekre irányította rá a figyelmet, mint a munkakörök megfelelő kialakítása, a munkavállalók és vezetők támogatása, valamint a hosszú távú együttműködést segítő nyitott munkáltatói szemlélet.

Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából, Magyarország Kormányának támogatásával. NGM_SZERZ/430-3/2025_466-3/1

Women Up! – üzleti inspiráció konferencia Zalaegerszegen

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2026. június 17-én a ZVKIK székházában rendezte meg a Women Up! – Üzleti Inspiráció Konferenciát. A rendezvény az országos Women Up! program első állomásaként Zalaegerszegről indult útjára, és három vármegye női vállalkozói, vezetői közösségeit hozta össze.

A rendezvényt Vörös Anikó, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, a Női Vezetői Liga ötletgazdája és alapítója nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a vállalkozói lét önmagában is kihívásokkal teli út, nőként pedig gyakran egyszerre több szerepben kell helytállni: vezetőként, vállalkozóként, családtagként és közösségépítőként. Éppen ezért különösen fontosak ezek a női közösségek.

A konferencia első szakmai programblokkja „Mi működteti a női üzleti közösségeket?” címmel három vármegyei kamara női közösségeinek bemutatkozására épült.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei közösséget Balogh Bettina, grafikus, illusztrátor, a bghdesign tulajdonosa, a Női Vállalkozókért Egyesület alapító tagja képviselte.
A Somogy vármegyei közösség részéről Tárkányiné Máli Orsolya, a Markunion Kft. ügyvezető tulajdonosa mutatta be tapasztalatait.
A zalai női vezetői közösséget Molnár Ágota, a Gartner Intertrans Hungária Kft. ügyvezetője, a Női Vezetői Liga alapító tagja képviselte.
A beszélgetést dr. Buza Beáta zalaegerszegi újságíró, televíziós műsorvezető és kommunikációs szakember moderálta.

A program második részében „Nők, akik utat nyitottak” címmel pódiumbeszélgetésre került sor.  A pódiumbeszélgetés vendégei voltak:

Erős Antónia újságíró, televíziós műsorvezető, Gál Katalin, a FIVOSZ Zala vármegyei elnöke, a Petpals alapítója, valamint Tóth Szilvia coach és tréner. A három meghívott vendég más-más szakmai háttérrel és életúttal érkezett, mégis több ponton hasonló üzenetet fogalmazott meg: a fejlődéshez bátorságra, önazonosságra, nyitottságra és kitartásra van szükség.

A beszélgetés során előtérbe kerültek a női karrierek sajátos kihívásai, a szakmai szerepek és a magánéleti feladatok összehangolása, valamint a hiteles jelenlét kérdése is. A pódiumbeszélgetés rávilágított arra, hogy a női vezetők és vállalkozók számára különösen fontosak azok a közösségek, ahol megoszthatók a tapasztalatok, ahol lehet kérdezni, kapcsolódni, egymást támogatni.

A hivatalos programot követően a résztvevők kötetlen kapcsolatépítésen és partnerstandok látogatásán vehettek részt. A kiállítók különleges termékekkel és szolgáltatásokkal színesítették a délutánt: a Natúr Ízek szörpökkel és szirupokkal, a Gehér Csokoládé Manufaktúra exkluzív desszertekkel, a Zagora Divat stílusos divatüzleti kínálattal, az Aszalka lekvárokkal, aszalványokkal és szörpökkel, míg Török Renáta aromaterápiás megoldásokkal várta az érdeklődőket.

Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából, Magyarország Kormányának támogatásával.
NGM_SZERZ/430-3/2025_466-12/1

A Zalai Teker(g)ők kapcsolódása a RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatához

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a RE-ACTION projekt keretében kereste meg Szabó Balázst, a Zalai Teker(g)ők Kerékpáros Sport és Túra Egyesület vezetőjét, valamint egyéni vállalkozót, aki programszervezőként kapcsolódik a térség aktív és rurális turisztikai kínálatához. A vele történő találkozás a projekt Rurális Turizmus Jövőképének megalapozásához járul hozzá, különösen az aktív turizmus, a közösségi élményszervezés, a helyi értékek bemutatása és a hosszabb távú vállalkozói, illetve civil szervezeti jövőképek feltárása szempontjából.

A Zalai Teker(g) székhelye Becsvölgyén található. A szervezet tevékenységének középpontjában a kerékpáros és gyalogos túrák szervezése, vezetése, valamint a szabadidős és amatőr sportolási lehetőségek biztosítása áll. Az egyesület működése ugyanakkor ennél szélesebb: a túrázás és kerékpározás mellett közlekedésbiztonsági szemléletformálást, iskolai és osztálykirándulások szervezését, interaktív programokat, valamint céges csapatépítő programokat is kínál. Tevékenysége így egyszerre kapcsolódik az egészségmegőrzéshez, a környezettudatos életmód népszerűsítéséhez, az aktív kikapcsolódáshoz és a helyi értékek élményszerű bemutatásához.

Az egyesület munkája jól illeszkedik a RE-ACTION projekt célrendszeréhez, amely a szlovén–magyar határtérség rurális turizmusának fejlesztését, a természet- és kultúraközpontú megközelítés erősítését, valamint a kisebb turisztikai szereplők láthatóságának és együttműködési lehetőségeinek növelését tűzte ki célul. A Zalai Teker(g)ők tevékenysége különösen az aktív turizmus területén releváns, hiszen programjaik a táj bejárására, a személyes élményszerzésre, a helyismeret átadására és a közösségi részvételre épülnek. A gyalogos és kerékpáros túrák olyan turisztikai formát képviselnek, amely egyszerre kínál mozgást, természetközeli kikapcsolódást, helytörténeti és kulturális ismeretszerzést, valamint közösségi élményt.

Szabó Balázs szerepe az egyesület életében meghatározó. Nemcsak szervezőként, hanem túravezetőként, közösségépítőként és helyi turisztikai szereplőként is jelen van. A programok során a résztvevők nem csupán útvonalakat járnak be, hanem történeteket, helyi értékeket, természeti és kulturális érdekességeket ismerhetnek meg. Ez a szemlélet különösen fontos a rurális turizmus fejlesztésében, hiszen a kisebb települések és tájak vonzereje gyakran nem egyetlen nagy attrakcióban, hanem a helyi emberek tudásában, a tájhoz kötődő történetekben, a közösségi kapcsolatokban és az autentikus élményekben rejlik.

Az egyesület elmúlt éveinek működése azt mutatja, hogy a Zalai Teker(g)ők nemcsak saját közösségi programokat valósítanak meg, hanem más helyi szervezetekkel, intézményekkel és kezdeményezésekkel is együttműködnek. Megjelennek kerékpáros élménytúrákon, zarándoklatokban, egészségmegőrző programokban és helyi tematikus rendezvényekben is. Ez a kapcsolódási képesség a RE-ACTION projekt szempontjából kiemelten értékes, mivel a projekt egyik fő üzenete éppen az, hogy a rurális turizmus szereplői együttműködésen, tudásmegosztáson és egymást erősítő programokon keresztül tudnak tartósan fejlődni.

Az egyesületi jövőkép elsősorban a közösség megtartására és megújítására épül. A Zalai Teker(g)ők stabil, összeszokott tagsággal rendelkezik, amely számára a rendszeres túrák, a többnapos programok és a közös élmények fontos közösségi értéket jelentenek. Hosszabb távon azonban kihívásként jelenik meg a fiatalabb generációk megszólítása és bevonása. Szabó Balázs szerint az egyesület jövője szempontjából kulcskérdés, hogy sikerül-e a gyerekeknek, fiataloknak és iskolai csoportoknak olyan élményt adni, amely később is kapcsolódást teremt a természetjáráshoz, a kerékpározáshoz és a helyi közösségekhez.

A Zalai Teker(g)ők és Szabó Balázs példája jól mutatja, hogy a rurális turizmus fejlesztésében a programszervezőknek különösen fontos közvetítő szerepük van. Ők azok, akik a tájat, a helyi történeteket, a mozgást, a közösségi élményt és a szolgáltatásokat egységes turisztikai élménnyé tudják formálni. A RE-ACTION projekt jövőkutatási folyamatában ezért az ő tapasztalataik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a térség aktív, slow és digitális detox turisztikai kínálata hosszabb távon is fenntartható, együttműködésre épülő és helyi értékeket közvetítő irányban fejlődjön.

Gazdasági Havi Tájékoztató 2026. május

Megjelent az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb Gazdasági Havi Tájékoztatója a magyar gazdaság szereplői számára.

TARTALOM:

Mit mutat az új MNB-MKIK konjunktúramutató?: Óvatos vállalkozói hangulat, de több térségben már javuló várakozások látszanak

Stabilizálódás jelei a vállalkozói hangulatban: Nehéz jelen, óvatosan javuló kilátások

Nemzetközi tendenciák: Óvatos globális stabilizálódás

A tanulmány mellékletben olvasható:

GHT_2026_máj_HU

 

Tudatos AI-használat és kiégésmegelőzés a ZVKIK rendezvényén

A mesterséges intelligencia ma már nem távoli technológiai kérdés, hanem a vállalkozások mindennapi működését is érintő eszköz. Gyorsíthatja a szövegírást, támogathatja az ügyfélszolgálatot, segítheti az adminisztrációt, az adatelemzést vagy akár a belső tudás rendszerezését. Ugyanakkor felelősségteljes használata tudatosságot, ellenőrzést és emberi döntési pontokat igényel.

Ezekről a kérdésekről, valamint a vállalkozói és munkahelyi túlterheltség megelőzéséről szólt a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltatói Tagozatának és a Europe Direct Zalának közös rendezvénye, amelyet 2026. június 11-én tartottunk a ZVKIK székházában.

A programot Fatér Balázs István, a ZVKIK térségi elnöke nyitotta meg, majd két aktuális és a vállalkozások működését közvetlenül érintő témában hallhattak előadásokat a résztvevők.

A mesterséges intelligencia nem varázslat, hanem tanulható eszköz

Dr. Kummer Alex, a Pannon Egyetem egyetemi docense „AI-hallucinációk – amikor a mesterséges intelligencia magabiztosan téved” című előadásában gyakorlati oldalról mutatta be, mire érdemes figyelni az AI-eszközök használata során.

Előadásában kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia nem önmagában megoldás minden problémára, hanem egy tanulható és jól alkalmazható eszköz. A vállalkozások számára már az egyszerűbb felhasználási módok is értéket teremthetnek: például hírlevelek, közösségimédia-tartalmak, termékleírások, összefoglalók, e-mail-vázlatok készítésében, számlák vagy szerződések áttekintésében, ügyfélkérdések kezelésében, illetve belső dokumentumokban történő keresésben.

Az előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy a KKV-knak nem szükséges rögtön a legösszetettebb AI-rendszerekkel kezdeniük: már a jól megfogalmazott kérdések, a prompt-sablonok, a saját vállalati dokumentumokra épülő megoldások és az emberi jóváhagyási pontok is segíthetik a hatékonyabb, biztonságosabb munkavégzést. Ehhez kapcsolódva kiemelt téma volt az AI-hallucináció jelensége is, amikor a mesterséges intelligencia magabiztosan és meggyőzően, mégis hibás vagy akár kitalált választ ad. Ez különösen üzleti, pénzügyi, jogi vagy ügyfélkommunikációs helyzetekben jelenthet kockázatot, hiszen egy pontatlan adat, hibás hivatkozás vagy félrevezető válasz rossz döntésekhez vezethet.

A kiégés nem egyik napról a másikra alakul ki

A rendezvény második előadását Rigó Dániel egészségfejlesztő tartotta „Hogyan előzhetjük meg a kiégést?” címmel.

A kiégési szindróma nem egyszerű fáradtság, és nem is hirtelen jelentkező állapot. A tartósan fennálló, nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz következményeként, fokozatosan alakulhat ki. Éppen ezért a megelőzésben különösen fontos az időben történő felismerés, az önreflexió és a határok tudatos kezelése. A vállalkozók és munkavállalók mindennapjaiban számos tényező vezethet túlterheltséghez: a szervezetben betöltött szerep, a feladatok mennyisége és jellege, az erőfeszítés és az elismerés egyensúlya, valamint az egyéni élethelyzetek és kihívások. Egy vállalkozás működtetése során ezek gyakran egyszerre vannak jelen, ezért a kiégés megelőzése nemcsak egészségügyi, hanem vállalkozásvezetési kérdés is.

A teljesítmény hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha a mentális és fizikai terhelhetőségre is figyelmet fordítunk. A tudatos pihenés, az őszinte kommunikáció, a reális elvárások, a feladatok priorizálása és a segítségkérés képessége mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalkozók és munkatársaik ne csak működtessék, hanem fenntartható módon építsék is mindennapi munkájukat.

2026-ban is folytatódik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kiberbiztonsági programja

Folytatódik a Kamarai NIS2-felkészítés az SZTFH együttműködésével

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025-ben elindította Kiberbiztonsági programját, melyet a 2026. évben is folytat. A program keretében többféle szolgáltatást is nyújtunk a kkv-knak, az idei évben kibővült tartalommal: a NIS2 szakértői tanácsadással.

A NIS2-tanácsadás szolgáltatást a Kamara térítésmentesen biztosítja.

A szolgáltatás elérhetősége: nis2.mkik.hu

NIS szakértői támogatás

A NIS2-támogatás a 2026-ban is folytatódik. A Program nyitóalkalma 2026.06.02-án volt az MKIK székházában, a következő hetekben egészen november végéig pedig folyamatosan szervezzük az online workshopokat.

A szolgáltatás keretében a Kamara a KKV-szektor érintettjei számára a NIS2-auditra való felkészítést, jogi, auditori szakértői támogatás nyújt. Az MKIK és az SZTFH együttműködésével megvalósuló projekt a hazai vállalkozásokat segíti a NIS2 irányelv és a hazai Kiberbiztonsági törvény követelményeire történő hatékony és eredményes felkészülésben.

A szolgáltatás az alábbi elemekből áll:

  • Egyéni jogértelmezési konzultáció – személyre szabott szakértői segítség
  • Személyes workshopok – 2 budapesti és 10 online esemény
  • Jogi állásfoglalások és iránymutatások – az SZTFH véleményezésével

Az egyéni jogértelmezési konzultációban és a workshopokon a Kiberbiztonsági törvény által érintett vagy a törvény iránt érdeklődő bármely vállalkozás részt vehet. A Program idei szakaszában a Kiberbiztonsági törvény tematikáját kiegészítjük az EU-s szabályozás további vonatkozó elemeivel, mint például a PLD, az AI Act, a CSA vagy a Digital Omnibus.

A konzultációk és a workshopok során előfordulhatnak nehezen tisztázható, komplex jogesetek. Ha az adott kérdés a konzultáció vagy a workshopok keretében nem válaszolható meg egyértelműen, akkor a Kamara által megbízott szakértők az SZTFH-hoz fordulnak, és a Hatósággal történő együttműködés keretében a Hatóság megválaszolja a kérdést. A SZTFH válaszai irányadó jogi állásfoglalásnak minősülnek.

A nis2.mkik.hu oldalon megtalálható Tudásközpontban a leggyakrabban felmerülő kérdések és a hivatalos válaszok már most is elérhetők. A Program során ezek további kiegészítése fog megtörténni. Az itt található tudás hasznos segítség lehet a felkészülés során.

A workshopokra történő jelentkezés a Kamara NIS2 oldalán tehető meg: nis2.mkik.hu

Figyelmébe ajánljuk a Program további elemeit is:

  • Automatikus külső sérülékenységvizsgálat
  • Sérülékenységi riasztórendszer

További információ: kiberbiztonsag.mkik.hu

Bízunk benne, hogy szolgáltatásaink valódi segítséget tudnak nyújtani az Ön cége számára is!

Befektetés a jövő szakembereibe – FIRST LEGO League támogatási felhívás

Csatlakozzon a zalai fiatalok jövőjét építő FIRST LEGO League programhoz!

Szeretnénk figyelmébe ajánlani a FIRST LEGO League nemzetközi robotikai és innovációs programot, amely az elmúlt három évben vármegyénk egyik legsikeresebb pályaorientációs és tehetséggondozó kezdeményezésévé vált.

Kamaránk 2024-ben elsőként indította el a programot Nyugat-Dunántúlon, azzal a céllal, hogy a zalai fiatalok számára is elérhetővé váljon ez a világszerte elismert STEM (természettudományos, műszaki és informatikai) program.

A FIRST LEGO League jóval több egy robotversenynél. A résztvevő diákok hónapokon keresztül dolgoznak együtt csapatokban, robotokat építenek és programoznak, kutatási projekteket készítenek, valamint valós problémákra keresnek innovatív megoldásokat. A felkészülés során olyan készségeket fejlesztenek, amelyek a jövő munkaerőpiacán kiemelkedő jelentőségűek: kreativitás, problémamegoldás, csapatmunka, kommunikáció, digitális kompetenciák és innovációs szemlélet.

A program mára jelentős közösséggé nőtte ki magát. A regionális versenyeken minden évben több száz diák vesz részt versenyzőként, felkészítőként, érdeklődőként vagy nézőként. A Kamara pedig egész évben támogatja a csapatok fejlődését robotika szakkörökkel, workshopokkal, szakmai konzultációkkal és mentorálással.

A 2026/2027-es FIRST LEGO League szezon témája a BIOGLOW™, amely a biodiverzitás, a fenntarthatóság és a természeti rendszerek megőrzésének kérdéseit állítja a középpontba. A fiatalok azt vizsgálják majd, hogyan segítheti a technológia, a tudomány és az innováció bolygónk élővilágának védelmét.

A következő szezonban várhatóan mintegy 20 zalai csapat kapcsolódik be a programba. Ahhoz azonban, hogy minél több intézmény és fiatal számára biztosítani tudjuk ezt a lehetőséget, vállalkozói támogatásokra is szükség van.

Milyen támogatás jelenthet segítséget?

A csapatok indulásához kapcsolódó alapvető költségek nettó összegei:

• FIRST LEGO League Explore csapatcsomag: 54 900 Ft+Áfa
• FIRST LEGO League Challenge csapatcsomag: 109 900 Ft+Áfa

Már egy Explore csapat indulásának támogatása is lehetőséget teremthet arra, hogy fiatalok egy csoportja bekapcsolódjon a programba, de a támogatás természetesen történhet részösszeggel vagy több vállalkozás összefogásával is.

Miért érdemes csatlakozni támogatóként?

• Hozzájárul a helyi tehetségek fejlődéséhez.
• Támogatja a műszaki és informatikai utánpótlás-nevelést.
• Segíti a fiatalok innovációs és digitális kompetenciáinak fejlődését.
• Erősíti vállalkozása társadalmi felelősségvállalását.
• Befektet a jövő szakembereibe és munkaerejébe.
• Aktív szerepet vállal Zala vármegye innovációs ökoszisztémájának fejlesztésében.

Meggyőződésünk, hogy a mai robotikával foglalkozó diákok között vannak a jövő mérnökei, informatikusai, kutatói és vállalkozói. Közös felelősségünk, hogy segítsük őket tehetségük kibontakoztatásában.

Ezért tisztelettel kérjük, hogy lehetőségeihez mérten támogatóként csatlakozzon a programhoz, és segítse egy vagy több zalai csapat részvételét a 2026/2027-es szezonban.

A támogatási szándékokat a szervezési folyamatok előkészítése érdekében kérjük legkésőbb 2026. június 30-ig jelezni.

Amennyiben támogatási lehetőséget lát vállalkozása számára, örömmel állunk rendelkezésére, és segítünk a támogatandó intézmény vagy csapat kiválasztásában.

Bízunk benne, hogy vállalkozása is partnerként csatlakozik ehhez a jövőépítő kezdeményezéshez.

További információ:

Bangó-Rodek Viktória
Stratégiai koordinátor
Mobil: 06 30 6253014
Email: szakkepzesvezeto@zvkik.hu

A jövő Zalája – A zalai vállalkozások jövőjéről szólt a kamara szakmai konferenciája

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában valósult meg „A jövő Zalája – Zala és a régió jövője az intelligens rendszerek világában” című szakmai konferencia. A rendezvény célja az volt, hogy a zalai vállalkozások, szakmai partnerek és térségi szereplők közösen gondolkodjanak arról, milyen változások előtt áll a gazdaság, és hogyan készülhet fel Zala a mesterséges intelligencia, az új technológiák, a fenntarthatóság és a tudásalapú fejlődés korszakára.

A résztvevőket Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte. Kiemelte: a gyorsan változó gazdasági és technológiai környezetben különösen fontos, hogy a helyi vállalkozások időben kapjanak érthető, gyakorlati és a mindennapi működésben is hasznosítható információkat.

A konferencia első előadását Frankó-Csuba Dea transzformációs vezető, jövőkutató és innovációs coach tartotta „AI ügynökök kora – Zala és a régió jövője az intelligens rendszerek világában” címmel. Előadásában bemutatta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése már túlmutat az egyszerű chatbotokon és szövegalkotáson. Az AI-ügynökök olyan specializált mesterségesintelligencia-megoldások, amelyek különböző feladatok ellátására önállóan is képesek lehetnek, és egyre nagyobb szerepet kaphatnak a vállalati működésben.

Szó esett arról, hogy a generatív AI után az agentic AI, vagyis az önállóbb működésre képes intelligens rendszerek korszaka következik. Ezek a megoldások már nemcsak válaszokat adhatnak, hanem kereshetnek, rendszerezhetnek, programozhatnak, adatokat kezelhetnek, API-kapcsolatokon keresztül műveleteket végezhetnek, vagy akár ügyintézési folyamatokat is támogathatnak. Azonban előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia nem csodaszer, és nem váltja ki a vezetői gondolkodást. A technológia akkor jelent valódi értéket, ha jó minőségű adatokra, világos célokra, átgondolt folyamatokra és emberi kontrollra épül. A résztvevők példákon keresztül kaptak képet arról is, mire érdemes figyelni az AI-eszközök használatakor: a hallucinációkra, az információs túlterheltségre, a torzításokra, az adatbiztonságra és a nem szándékolt következményekre.

A konferencia második előadásában Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója mutatta be Zalaegerszeg geotermikus adottságait, valamint a kutatások, eredmények és fejlesztések lehetőségeit. Előadásában a Zalavíz Zrt. megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tapasztalatai is megjelentek. Az ivóvíz- és szennyvízhő hasznosítása, a biogáz-előállítás, a hőenergia, a villamos energia, a napenergia és a geotermikus lehetőségek egyaránt fontos szerepet kaphatnak a térség fenntarthatóbb működésében.

A szakmai előadásokat követően a rendezvény szekcióülésekkel zárult. A résztvevők három kiemelt témában folytathatták a közös gondolkodást:

Tudásszektor – tudásátadás, tudásmegtartás a zalai vidéken
A témát dr. Buza Beáta vezette fel a jelenlévők számára. A szekcióban a helyben meglévő szakmai tudás, tapasztalat és fiatal tehetség megtartása került fókuszba. A beszélgetés rámutatott arra, hogy Zala fejlődésének egyik kulcsa az, hogyan tudja a térség a tudást helyben tartani, továbbadni és gazdasági erőforrássá formálni.

Új turizmusformák
A szekciót dr. Kovács Lajos, az Image 007 Kft. ügyvezetője indította el szakmai felvezetésével. A résztvevők azt vizsgálták, milyen új lehetőségeket kínálhat Zala számára az élményalapú, fenntartható, aktív, egészségközpontú és vidéki turizmus. A turizmus jövője nemcsak vendégforgalmi kérdés, hanem vállalkozásfejlesztési, szolgáltatásfejlesztési és térségi együttműködési lehetőség is.

Klímaváltozás
A klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásait Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója ismertette a résztvevőkkel. A szekcióban elsősorban a vízkészletek védelme, a fenntartható vízhasználat, az ellátásbiztonság, valamint a szélsőséges időjárási helyzetekhez való alkalmazkodás került előtérbe. A beszélgetés rámutatott arra, hogy a vízhez kapcsolódó tudatos döntések nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is egyre fontosabbá válnak a zalai vállalkozások számára.

Zala jövőjét egyszerre formálják technológiai, gazdasági, környezeti és közösségi folyamatok. Az intelligens rendszerek, a geotermikus és megújuló energiaforrások, a tudásmegtartás, az új turisztikai irányok és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mind olyan területek, amelyek közvetlen hatással lehetnek a zalai vállalkozások mindennapjaira.