A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara örömmel meghirdeti új Szépség Klubját, amelyet a szakmai fejlődés és a közösségi együttműködés jegyében alapít meg.

Várjuk azon kozmetikus szakemberek csatlakozását akiknek fontos a szakmai fejlődés és együttműködés.

A Szépség Klub célja, hogy ágazatspecifikus információkat nyújtson, és lehetőséget biztosítson a szakemberek számára, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. Workshop-ok, találkozók, szakmai programok keretében közösen építünk egy támogató üzleti közösséget.

Alakuló ülés:

• Dátum: 2024. szeptember 30. 14.00 óra
• Helyszín: Halászcsárda rendezvényterme – Keszthely, Csárda u. 9.

Mottónk: „Együtt a szakmai fejlődésért”

Csatlakozzon hozzánk, és legyen része a kozmetikus szakmai közösség fejlődésének!

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Várjuk Önt szeretettel az alakuló ülésen!

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Szövetségben a vállalkozókkal” elnevezésű vállalkozásfejlesztési programja keretében szeretettel meghívja Önt Marketing Klubjának következő találkozójára, melynek keretében Al Ghaoui Hesna, a Prima Primissima-díjas újságíró és tudósító osztja meg tapasztalatait és gondolatait a félelemről és a bátorságról, amely mindenki számára elgondolkodtató és inspiráló utazást ígér.

Az esemény különösen értékes  kis- és középvállalkozások tulajdonosai számára, akik nap mint nap szembesülnek kihívásokkal és bizonytalanságokkal. Az előadás során olyan stratégiákat és megközelítéseket ismerhetnek meg, amelyek segítenek a nehéz helyzetekben való helytállásban és az üzleti siker elérésében. Az előadás rámutat, hogyan tudunk nehéz helyzetekből nemcsak erőt meríteni, hanem egy krízisben akár a növekedés, tanulás lehetőségét is megtalálni.

Várjuk Önt sok szeretettel az eseményre, ahol a félelem nem ellenség, hanem erőforrás lehet!

Az esemény részletei:

• Előadó: Al Ghaoui Hesna
• Az előadás címe: „Félj bátran – a félelem, mint marketingeszköz”

• Időpont: 2024. szeptember 26. (csütörtök) 13:00 óra

• Helyszín: Zala Springs Golf Resort- Kehidakustány, Golf utca 1.

 A rendezvényen a részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

 

 

Moldován András, napjaink egyik sikeres nagyvállalkozója és a népszerű televíziós műsor, a „Cápák között” befektetője, inspiráló előadást tartott Zala vármegye vállalkozóinak. Az esemény, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közösen szervezett a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében valósult meg.

Moldován András előadásában egy olyan üzleti filozófiát mutatott be, amely a hitelességet és az önreflexiót helyezi előtérbe. Kiemelte, hogy ezek a tulajdonságok elengedhetetlenek a mai gyorsan változó világunkban, ahol a verseny és a kihívások folyamatosan új megoldásokat követelnek a vállalkozásoktól. „Az őszinteség és az önreflexió a kulcsok a sikerhez” – hangsúlyozta Moldován, hozzátéve, hogy a folyamatos tanulásra való vágy már fontosabb számára, mint maga a siker.

Ezek az alapelvek minden vállalkozó számára iránymutatást adhatnak, különösen azoknak, akik nemcsak rövid távú eredményekre törekszenek, hanem hosszú távú, fenntartható növekedést is szeretnének elérni. Moldován szerint a komfortzóna elkerülése elengedhetetlen, ugyanis „a komfortzóna megöli az álmokat”. Arra buzdította a résztvevőket, hogy ne féljenek kilépni a megszokott kereteik közül, mert a sikeres embert a sikertelentől az különbözteti meg, hogy eggyel többször próbálja meg.

Az előadás résztvevői értékes tanácsokkal gazdagodhattak, amelyek segíthetik őket a mindennapi üzleti életükben. Moldován András példája és tanácsai inspirációként szolgálhatnak mindazoknak, akik a vállalkozói élet rögös útján járnak, és a siker felé vezető úton elkötelezettek. Az ilyen kezdeményezések hozzájárulnak a hazai vállalkozások fejlődéséhez, előmozdítva a gazdasági növekedést és a versenyképességet.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara „Szövetségben a vállalkozókkal” elnevezésű vállalkozásfejlesztési programja keretében szeretettel meghívja Önt következő eseményére, amely keretében Forró Tamás kommunikációs szakértő lesz vendégelőadónk.

Az esemény célja, hogy a vállalkozások számára mélyreható betekintést nyújtson az értékesítés jelenlegi helyzetébe, trendjeibe és változásaiba. Az előadás során bemutatjuk az értékesítési kommunikáció fontos elemeit, amelyek segítenek a sikeres üzleti kapcsolatok kialakításában.

Az esemény részletei:

• Az előadás címe: Értékesítés 2.0

• Időpont: 2024. szeptember 11. 14:00 óra

• Helyszín: Fiáker Vendéglő – Zalaszentgrót, Eötvös Károly u. 3.

 A rendezvényen a részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

2024. január 1-től az ESG szabályok mindenkit érintenek!

Jöjjön el és tudjon meg többet arról, hogy hogyan tudja felmérni cége érintettségét, és hogy hogyan illeszthetőek fenntarthatósági szempontok egy vállalkozás működtetésébe?

Az építőipar az egyik legjelentősebb szén-dioxid kibocsátó hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. Ennek következtében egyre nagyobb szabályozási nyomással néz szembe, annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenységeket összhangba hozzák a környezetvédelmi és társadalmi célokkal, és elősegítsék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságra való átállást.

Jelen fenntarthatósági képzésben a mindennapjaink és a közeljövő három, meghatározó témáját gyűjtöttük össze, amiben a lexikális ismeretek átadásán túl, valós példákon keresztül mutatjuk be a követhető jó gyakorlatokat. Képzésünk túlmutat az általános fenntarthatósági workshopokon annak fókuszált, építőipari kitekintésével és gyakorlatban tapasztalt szakértő, mérnök oktatóinkkal, akik a nagyvállalati erőforrásigényes gyakorlatok mellett a kisebb, kis- és középvállalatok számára is előnyös és megvalósítható akciókat mutatnak be.

A képzés egyedülálló módon iparági fókusszal, de a hazai operatív gyakorlatban megvalósítható fenntarthatósági intézkedések megalkotásában segíti résztvevőit.  A fenntarthatósági képzésen megtudhatja, hogyan feleljen meg a legújabb ESG- és fenntarthatósági előírásoknak, hogyan fejlesztheti jelentéstételi és ÜHG-kibocsátásszámítási készségeit, és hogyan mutathatja be környezetvédelmi teljesítményét. Célunk, hogy hazai és külföldi jó gyakorlatokon keresztül, az alapoktól kezdve olyan gyakorlatban hasznos tudást és tippeket adjunk át, amelyekkel felkészülten nézhet szembe a fenntarthatósághoz kapcsolódó szabályozó, banki és vásárlói elvárásokkal.

A képzés az alábbi témaköröket érinti:

• ESG áttekintés, kitekintés: Az ESG alapjai, relevanciája és összefüggései példákon keresztül
• ESG jelentéstétel: Szabályozói elvárások, alapelvek, alkalmazható sztenderdek
• ESG Jelentéstétel: Gyakorlati példák bemutatása, gyakori kihívások és kezelésük
• Üvegházhatású gázok: Az Üvegházhatású gázok elszámolási Protokolljának alapjai, gyakorlati kérdések és jó gyakorlatok bemutatása

 

A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezés az alábbbi linken: „ESG szabályozás” képzés _ jelnetkezés _ Zalaegerszeg 2024.09.25.

A képzés a „Szövetségben a Vállalkozókkal” vállalkozásfejlesztési projekt keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatási szerződés száma: VF/44/5/2023

Felnőttképző megnevezése: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Engedélyszám: E/2021/000218

 

2024. első napja új mérföldkövet jelent a vállalati működés és a fenntartható finanszírozás terén Magyarországon, hatályba lépett ugyanis a 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban ESG törvény). A törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot is.

Az ESG törvény célja

Az új jogszabály elsődleges célja, hogy ösztönözze a gazdálkodó szervezeteket arra, hogy tevékenységük során egyre hangsúlyosabban vegyék figyelembe a környezeti, társadalmi, szociális és vállalatirányítási szempontokat. Ezáltal az ESG törvény hozzájárul az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósításához és egyben elősegíti, a gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven értékelhető legyen.

Az egységes értékelési rendszer és az átláthatóság a pénz- és tőkepiaci szereplők számára is fontos, hiszen így teljesebb és átfogóbb képet kaphatnak a vállalatok tevékenységéről, beleértve a fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket.

Az ESG törvény előírja, hogy a vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a tevékenységük során felmerülő fenntarthatósági kockázatokat, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukat. Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy átfogó és valós információkkal rendelkezzenek a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.

A jogszabály célja továbbá elősegíteni, hogy a vállalatok proaktívabban járuljanak hozzá a társadalom és a környezet jólétéhez, miközben összhangban maradnak az európai és nemzetközi szabályozási keretekkel.

Cikkünkben a törvény alapján összeszedtük a legfontosabb információkat, amelyet minden vállalatvezetőnek ismernie kell!

Kikre vonatkozik?

Az ESG törvény részletesen meghatározza, mely vállalkozásoknak kell jelentést készíteniük, továbbá az érintett vállalatoknak vizsgálniuk kell a beszállítói láncukat is és fel kell mérniük bizonyos emberi jogi és környezeti kockázatokat. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló új, európai uniós irányelvhez, a CSRD-hez (Corporate Sustainability Reporting Directive) igazodva itt is felmenő rendszerben évről évre szélesebb körben lesznek érintettek a magyarországi vállalkozások.

Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozások:

Közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül legalább kettőt meghaladtak:

• Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint feletti.
• Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint feletti.
• Átlagosan foglalkoztatottak száma: 500 fő feletti.
  Nekik a 2025-ös évben a 2024-es évről kell jelenteni.

Más nagyvállalkozásokra, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül legalább kettőt meghaladtak:

• Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint feletti.
• Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint feletti.
• Átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő feletti.
  Nekik a 2026-os évben a 2025-es évről kell jelenteni.

Kis- és középvállalkozások:

A törvény 2026-tól kiterjed a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra is (kivéve a mikrovállalkozásokat). Nekik a 2027-es évben a 2026-os évről kell jelentést készíteniük.

Vállalkozások befektetései és kitettségei:

A törvény vonatkozik azokra a befektetésekre és kitettségekre is, amelyek jelentősek, és a vállalkozás stratégiáját, politikáját vagy szabályzatait tekintve a fenntarthatóság fontos szerepet játszik.

Önkéntes vagy kötelező ESG adatszolgáltatást vállaló szervezetek:

A törvény azokra a szervezetekre is vonatkozik, amelyek nem tartoznak az a) és b) bekezdés hatálya alá, de önként vagy szerződésben vállalják az ESG adatszolgáltatást (például zöld hitelek felvétele esetén), vagy számukra jogszabály teszi kötelezővé.

Kapcsolódó szolgáltatók és intézmények:

• ESG jelentés vizsgálatát végző ESG tanúsítókra.
• Fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (ESG tanácsadók).
• ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokra.
• ESG tanácsadókat oktató intézményekre.
• Vállalkozások minősítését végző ESG minősítőkre.

Az ESG törvény nem terjed ki többek között a következőkre:

• Magyarországon székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó mikrovállalkozásokra.
• A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alá tartozó személyekre, szervezetekre és tevékenységekre.
• A Magyar Nemzeti Bankra és a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra.

Az ESG jelentést a vállalkozásnak az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a honlapján.

Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a vállalatok számára, ráadásul ezt majd auditálni is kell, valamint a felkészülésre kb. 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést.

A fenntarthatósági stratégia olyan átfogó és célorientált terv, amelynek kidolgozása során a vállalkozás a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokat egyaránt beépíti a működésébe, a döntéshozatalába és a vállalati kultúrájába. A vállalatok számára egyre fontosabbá válik, hogy ne csak pénzügyi eredményeikkel tűnjenek ki, hanem fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási teljesítményükkel is. Az ESG (Environmental, Social, and Governance) egy olyan keretrendszer, amely segít a vállalatoknak e célok elérésében és nyomon követésében. Nemcsak egy jelentéstételi kötelezettséget jelent, hanem egy szemléletváltás is a vállalatok számára. A versenyelőny megszerzése, a költségek csökkentése, a finanszírozási lehetőségek javítása és a pozitív vállalati imázs kialakítása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a KKV-k sikeresen alkalmazkodjanak a változó üzleti környezethez.A fenntarthatósági célok elérése és az ESG szempontok integrálása az üzleti működésbe hosszú távú előnyöket hozhat a vállalatok számára, növelve versenyképességüket és javítva piaci megítélésüket.

Miért fontos az ESG?

A világ előtt számos kihívás áll, mint például a klímaváltozás, a lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő egyenlőtlenség és a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek.Egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.

Az ESG jelentéstétel fontossága

Az ESG jelentési kötelezettségek kapcsán nehezedik a nyomás a vállalatokra. Azonban a fenntarthatóság nem csupán a jogszabályi megfelelőség és a jelentéstétel szintjén érvényesül, hanem be kell épülnie az üzleti gondolkodásba és a mindennapi működési gyakorlatba is. A vonatkozó uniós és hazai szabályozások megjelenésével prioritássá vált a cégek számára, hogy üzleti tevékenységüket a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak megfelelően végezzék és erről évente jelentést tegyenek.

A beszállítói körben dolgozó kis- és középvállalkozásoknak sincs idejük halogatni a felkészülést, bár csak 2026-tól lesz kötelező számukra ESG-beszámoló készítése, viszont a gyakorlatban már most minősíti őket az a nagyvállalat, amelyiknek dolgoznak és ugyanez igaz a hitelezés területére is.

Hogyan készüljünk fel az ESG-re?

A vállalatvezetők számára elengedhetetlen, hogy alaposan ismerjék cégüket és annak működését. Az ESG bevezetéséhez szükség lehet tréningekre, workshopokra és külső tanácsadói segítségre is. A folyamatokat a cég sajátosságainak megfelelően kell kialakítani és folyamatosan alakítani a változó körülmények figyelembevételével, majd az eredményeket transzparens módon kell kommunikálni. Az ESG-beszámolókat minden nagyvállalatnak közzé kell majd tennie. A vállalkozásoknak már most érdemes felkészülniük arra, hogy szerződéseikben módosítások várhatóak, amelyek neuralgikus pontokat jelenthetnek a beszállítói piacon. Az ESG-vel kapcsolatos kérdések komolyan vétele mindenképp versenyelőnyt jelenthet a piacon.

Az aktuális munkaerőpiaci trendek folyamatosan formálják a vállalatok munkaerő-gazdálkodási stratégiáit. A munkavállalói igény paletta bővült, átalakult,új elemként megjelent a remote munkavégzés, a home office lehetőség, és sokkal fontosabbszerepe van annak, hogy egy munkahely családbarát legyen. A pandémia hatására felgyorsult a digitális átalakulás is, ami jelentős változásokat hozott a munkaerőpiacon.

Fő trendek:

• Digitalizáció: a technológiai fejlődés egyre inkább átalakítja a munkakörnyezetet és a munkaerő iránti igényt.
• Távmunka: a távmunka elterjedése új munkavégzési formákat és rugalmasságot hozott.
• Szaktudás iránti kereslet: megnövekvő kereslet a speciális szaktudással rendelkező munkavállalók iránt, különösen az IT és a mérnöki területeken.

A munkaerő-kölcsönzés olyan foglalkoztatási forma mely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy gyorsan alkalmazzanak ideiglenes munkaerőt, és azonnal csökkentsék a létszámot, amikor már nincs szükségük rá. Ez az időszakos megoldás lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy rugalmasabban reagáljanak az időszakos vagy szezonális munkaerőigényekre, vagy akár a projektalapú munkákra is. A kiterjedt jelöltadatbázis gyorsabb betöltési folyamatokat biztosít, csökkentve az adminisztrációs és toborzás-kiválasztással kapcsolatos terheket.

Tévhit azonban, hogy a munkaerő-kölcsönzés csak rövidtávú megoldást jelent. A technológiai fejlődés és a robotizáció nem fogja tudni kiváltani az emberi erőforrást, ugyanakkor hatékonyabbá fogja tudni tenni a munkavállalók teljesítményét.  Az emberi erőforrás továbbra is pótolhatatlan, amelyek a modern munkaerőpiacon is relevánsak maradnak.

Előnyök:

• Rugalmas munkaerő-szervezés
• Gyorsabb betöltési idő
• Adminisztrációs terhek csökkentése
• Statisztikai létszám optimalizálása
• Head count gazdálkodás

A munkaerőpiac folyamatos változásban van, és a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A rugalmas foglalkoztatási formák, mint a munkaerő-kölcsönzés, és a digitális technológiák integrálása kulcsfontosságú lesz a jövő munkahelyein.A munkaerő-kölcsönzés és az aktuális munkaerőpiaci trendek ismerete elengedhetetlen a vállalatok számára, hogy sikeresen navigáljanak a változó gazdasági környezetben. A rugalmasság, a digitalizáció és a speciális szaktudás iránti kereslet olyan tényezők, amelyek meghatározzák a jövő munkahelyeit.

A témában megjelent kiadványaink részletesen, teljes terjedelmükben elérhetők az alábbi képre kattintva és lapozható formában olvashatók a honlapunkon és a VFP Médiatárban.

Kapcsolódó tartalmak:

• Munkaerő-kölcsönzés
• Munkerőpiaci trendek
• A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
• Diákfoglalkoztatás

A terem korlátozott befogadóképessége miatt további regisztrációt nem áll módunkban fogadni!

Megértésüket köszönjük!

2024. augusztus 28. 16:00 óra

Mindszentyneum épülete

(8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 4-6.)

Miről szól az előadás?

Moldován András napjaink sikeres nagyvállalkozója és a Cápák között befektetője, megosztja történetét és tapasztalatait arról, hogyan lehet valaki a legjobb önmaga.

Az előadás célja, hogy megismertesse hitvallását a vállalkozásokkal és átadja mindezt hogyan alkalmazhatják a vállalatirányításban.

Előadásában szó esik:

az önmagunkkal szembeni őszinteség fontosságáról

a folyamatos fejlődés és kitartás jelentőségéről

a csapatmunka erejéről és az együttműködés fontosságáról

az üzleti élet kihívásairól és azok leküzdéséről

arról, hogyan lehet a sikereket elérni és megőrizni

Moldován András az őszinteség és az önreflexió erejét hangsúlyozza, amelyek sikeres vállalkozóként elengedhetetlenek a gyorsan változó világunkban.

„Akit keresel az valójában benned lakik. Én megtanítalak, hogyan találd meg önmagad és légy az a vállalkozó, akire Te is büszke leszel!”

Ne hagyja ki ezt a különleges lehetőséget, hogy tanuljon egy tapasztalt vállalkozótól, aki már elérte céljait és folyamatosan inspirál másokat is!

A rendezvényen történő részvétel díjmentes azonban előzetes regisztrációhoz kötött.

A terem korlátozott befogadóképessége miatt további regisztrációt nem áll módunkban fogadni! Megértésüket köszönjük!

Az előadás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZVKIK) közös szervezésében, a Nemzetgazdasági Minisztérium VF/44/5/2023 számú támogatói okiratában foglaltak szerint a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében valósul meg.

 

A megváltozott munkaképességűek és a diákfoglalkoztatás

A foglalkoztatás előnyei és kihívásai

A megváltozott munkaképességűek (MMK) foglalkoztatásának számos előnye van mind az egyének, mind a társadalom számára. Az ilyen típusú foglalkoztatás elősegíti a társadalmi integrációt, növeli a gazdasági függetlenséget, és javítja az érintettek pszichológiai jólétét. Magyarországon átlagosan 1,6 % a megváltozott munkaképességű munkavállaló a teljes foglalkoztatotti állományhoz viszonyítva és főként a nagyobb vállalatokra (250 fő) jellemző.

Foglalkoztatásuk során különböző kihívásokkal kell szembenézniük, mint például a munkahelyi környezet megfelelő kialakítása, a szükséges eszközök biztosítása és a munkáltatók megfelelő tájékoztatása. A magyar jogszabályok és a támogatási rendszerek célja, hogy elősegítsék a megváltozott munkaképességűek személyek munkába állítását és foglalkoztatását. Számos támogatási forma érhető el, például bértámogatás, adókedvezmények, különböző munkaerő-piaci programok, és a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása MMK foglalkoztatással, amit a SZOCHO kedvezmény is erősít.

A diákfoglalkoztatás számos lehetőséget kínál mind a munkaadók mind a fiatalok számára. Fontos, hogy csak nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok vállalhatnak ilyen formában munkát és az iskolaszövetkezeteken keresztüli foglalkoztatás a legelterjedtebb formája ennek Magyarországon. Az iskolaszövetkezetek lehetővé teszik a diákok számára, hogy rugalmasan foglalkozatási formában dolgozzanak, és emelett a munkaadó feladatait megkönnyítve átvállalnak minden adminisztrációs terhet, toborzást, kiválasztást, előszűrést. A foglalkoztatási feltételek között szerepel, hogy a diákoknak félévente igazolniuk kell hallgatói státuszukat, és bizonyos életkori korlátozások is érvényben vannak .

Az iskolaszövetkezeteken keresztüli foglalkoztatás esetében a 25 év alatti diákok SZJA-mentességet élveznek, így a bruttó bérük egyenlő a nettó bérükkel a törvényes bérhatárig. Az órabérek a minimálbér és a garantált bérminimum szabályozása szerint alakulnak. Valójában a diákmunka rendkívül sokszínű lehet, a fizikai munkáktól kezdve az irodai munkavégzésig beleértve a szakmai gyakorlatokat is, amelyek hozzájárulnak a fiatalok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedéséhez.

Mind a megváltozott munkaképességűek, mind a diákok foglalkoztatása kulcsfontosságú területek a munkaerőpiacon. A megfelelő támogatási rendszerek és rugalmas foglalkoztatási formák hozzájárulnak ahhoz, hogy ezen csoportok sikeresen integrálódjanak a munka világába, és hosszú távon is fenntartható foglalkoztatási lehetőségekhez jussanak.

Kapcsolódó tartalmak:

• A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
• Diákfoglalkoztatás
• Munkaerő-kölcsönzés
• Munkerőpiaci trendek