keresés a weboldalon

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Pályaorientáció

Felejthetetlen élményeket gyűjtöttek a résztvevők az Informatikai Pályaválasztási Napon

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara az Interreg Szlovénia-Magyarország 2021-2027 Program keretében megvalósuló Right Skills 4U (SIHU00006) projekt keretében Informatikai Pályaválasztási Napot szervezett. A rendezvény középpontjában a megfelelő szakmaválasztás, az informatikai szakmákhoz szükséges és elengedhetetlen készségek bemutatása állt.

Az Informatikai Pályaválasztási Napon résztvevők interaktív, készségfejlesztő állomásokon megismerhették az informatikai ágazathoz kapcsolódó szakmákat, a hozzájuk szükséges képességeket és készségeket. Az interaktív foglalkozások keretében a diákok próbára tehették magukat, vagy akár elsajátíthattak új képességeket. Ezáltal jobb betekintést nyertek a szakma rejtelmeibe, illetve lehetőségük nyílt saját képességeik megismerésére is.

Az állomásokon VR szemüvegen keresztül találkozhattak a kiterjesztett és virtuális valósággal, megismerkedhettek a programozással, a robotikával, tájékozódhattak az informatika jövőbeni irányairól.

Az Informatikai Pályaválasztási Napon a magyar diákok mellett, Muraszombatból érkezett 7-8-9. osztályos diákok is részt vettek, és közösen oldottak meg különböző feladatokat.

A  pályaorientációs programrészben 155 diák érkezett szülőkkel vagy pedagógus kísérettel.

Az Informatikai Pályaválasztási Nap keretében került megszervezésre a FIRST LEGO League verseny pilot jelleggel.

A LEGO versenyre nyolc csapat  februártól készült a megmérettetésre. A 9-16 éves korosztály számára megrendezett baráti versengésen a feladat a LEGO robot építése és programozása volt.  A versenyzők így elmélyedhetnek a kutatásban, a problémamegoldásban és a különböző mérnöki területeken egyaránt.

A robotverseny során a cél, hogy minél több pontot szerezzenek a csapatok. Legalább ilyen fontos, hogy csapatként együtt tudjanak dolgozni, illetve hogy csapatként magabiztos szakértőkké váljanak a technikai problémák megoldásában és közben remekül szórakozzanak. Minden csapat egy robotot épített LEGO-elemekből és LEGO technológiák felhasználásával. Ezt a robotot programozták, hogy önmagától megoldjon egy sor feladatot a 2,5 perces robotversenyen, és pontokat gyűjtsön. A robot az indítási területről indult, és a csapat által meghatározott sorrendben próbálta teljesíteni a feladatokat, majd visszatért a bázisra, ebben a feladatban bírók értékelték a munkát. A versenypálya témaköre a SUPERPOWERED, ahol is energiaegységeket kellett a robottal a pályán gyűjteni különböző forrásokból pl.: szélerőmű, vízerőmű és el kellett juttatni az energiatárolók vagy a fogyasztók felé.

A másik fontos elem a zsűriszobában zajló esemény volt, ahol a robotdizájn feladatrész keretében stratégiájukat, tervezésüket és fejlesztésüket prezentáció keretében mutatták be a csapatok, itt a négy tagú zsűri értékelte a programozás és bemutatóval összefüggően az alapértékeket (felfedezés, innováció, hatás, befogadás, csapatmunka, szórakozás) is.

A verseny eredménye:

Csapat neve Versenyző intézmény neve Eredmények
Gyenesi Lego Légió Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Legjobb csapat kategória  I. helyezés; Robotfutam  I. helyezett; Alapértékek II. helyezés; Robotkonstrukció II. helyezés
A LEGO Asztal Lovagjai Zalaszentbalázsi Petőfi Sándor Általános Iskola Robotkonstrukció III. helyezés
Bolyai LEGO Team Zrínyi Mikós-Bolyai János Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola Bolyai János Tagintézménye Legjobb robotkonstrukció kategória  I. helyezés; Legjobb csapat kategória  II. helyezés
RoBitok Zalaegerszegi Öveges József Általános Iskola Alapértékek III. helyezett; Áttörés különdíj
Lec#Go Zalaapáti Gábor Áron Általános Iskola Motivált külön díj
Muramenti Legósok Muraszemenyei Általános Iskola Alapértékek I. helyezett
BRICKS Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium Legmagasabb torony különdíj; Legjobb csapatvezető serleg; Robotfutam  II. helyezett
KiberKockák Nagykanizsai SZC Zsigmondy Vilmos Technikum Robotfutam III. helyezett;

Gratulálunk a csapatoknak a szép eredményekért!

Galéria: First Lego League

Galéria: Informatikai Pályaválasztási Nap

Hídépítés : A generációk közötti kommunikáció

Interjú L. Stipkovits Erikával

Kezdjük a beszélgetést egy konkrét példával:

„Panni 17 éves és klímaszorongása van, vegetáriánus, hogy ezzel is óvja a bolygót. A szülei nem értik, hogy lányuk miért nem eszik a családi hagyomány szerint készített töltött káposztából, hiszen ezzel tönkreteszi a vasárnapi ebédek hangulatát.” 

Nekem úgy tűnik, mintha ebben az életképben a múlt és a jövő csapna össze a jelenben.

LSE: A serdülők feladata, hogy leváljanak szüleikről, s ez a családi értékek átmeneti megtagadásával is jár. Emellett az agy fehérállományának gyarapodása következtében növekszik a kamaszok tudásszomja, tudni, tanulni akarnak, ám nem unalmas dolgokat. Gyűjtik az információkat, mindent megfigyelnek, és logikus érvelésükkel állandóan monitorozzák szüleiket, a felnőtteket. Erős ingerkeresésük leállíthatatlan, szomjazzák az új információkat, amit a bátorító szülő (pedagógus) támogat, még ha első hallásra soknak is tűnik az számára.

Kiskamasz korban megváltoznak az agy alapvető idegpályái, ami leginkább négy dologban nyilvánul meg: az újdonságkeresésben, a kortárskapcsolatok prioritásában, az erős érzelmi intenzitásban és a kreatív felfedezésben. Az újdonságok jelentik a jutalmat, ami erősen motiváló, a kamasz szenvedélyesen lelkesedik személyekért, eszmékért, mint Panni a bolygó megmentéséért, a vegetáriánus étrendért. A serdülő erősebben éli át az érzelmeket, nem vagy csak nehezen hajlandó az addigi szabályok mentén működni. Ám szülőként, pedagógusként sokat tanulhatunk a serdülőktől élni tudásból, különösen, ha addig csak a munka, a meg nem élt élet uralta mindennapjainkat. Ilyenkor a kamasz joggal kritizál bennünket, és rosszul esik, ha kimondja: ő nem úgy akar élni, mint a szülei. Az újdonságkeresés hátránya viszont az, hogy a kamasz keresi a veszélyt, az izgalommal törődik, és egyáltalán nem veszi figyelembe a kockázatot, ami bizony sérülésekkel is járhat. A felnőtteknek ilyenkor is segíteniük kell, lehetőleg nem szidalmazni a kamaszt, nem tiltani, hibáztatni, kigúnyolni, kioktatni, hanem mélyebb beszélgetéseken megismerni őt, motivációit, elképzeléseit, és elérni, hogy lássa tettei következményeit, és egyre jobban vállaljon felelősséget a következményekért.

Jó, ha tudjuk, hogy bár az érzelmek hevessége (düh, dac) kellemetlen, de növeli az életerőt. Az érzelmekkel teli életből sugárzik az energia, az életöröm, hirdetve, hogy élni jó. Ám az érzelmi túlfűtöttség gyakran eluralkodik a kamaszon, és indulatossága, hangulatingadozásai kétségbe ejthetik szüleit. Ám kevésbé háborodunk fel az akaratosságán (ahogy Panni ragaszkodik elképzeléseihez), vagy az indulatos ajtócsapkodáson, félhangos morgáson, ha arra gondolunk, hogy ez az életöröm megélésének királyi útja.

A kamasz új fogalmi gondolkodása, érvelési képessége megkérdőjelezi az addigi rendet, amikor a kreatív felfedezés útjára lép. A problémákat szokatlan stratégiákkal közelíti meg, hogy új ötletek szülessenek meg benne, és újításokat találjon ki. Ha a serdülő képes új utakat találni, kreatívan felfedezni az élet nyújtotta élményeket, akkor felnőttként sem kényszeríti magát a megszokott taposómalomba. Ezért mindig támogassuk ötleteit, tegyük lehetővé, hogy sok izgalmas, kreatív dolgot csinálhasson: étkezhessen másképp, egészségesebben, bolygómentő akciókban vehessen részt, építhessen lombházat, írhasson blogot, alapíthasson zenekart és a pincében próbálhasson barátaival, stb. Örüljünk örömének, tükrözzük vissza hitét, lelkesedését. A kamaszkori agyi változások tehát egyaránt jelenthetnek esélyt és veszélyt is, együtt rejtenek magukban lehetőséget és kockázatot. Hogy veszélyként vagy kalandként éljük meg a kamaszkort, az csupán rajtunk múlik, mert ez a döntés a miénk, felnőtteké.

 

A generációs szemléletmód csapdája lehet, amikor elkezdjük kategóriákba sorolni az embereket, a generációkat felcímkézni, és ezen a szemüvegen keresztül szemlélődni. Célszerű-e, vagy egyáltalán szabad-e címkével ellátni a generációkat?

LSE: Nem lehet mindent ezzel magyarázni, mert minden személyiség egyedi, dinamikusan változó, és minden családtörténet, melyben nevelkedtünk, más és más. A felnőtt életünk sikere például függ az addigi pszichés fejlődés milyenségétől, a családtól, amiben felnőttünk, a transzgenerációs hatásoktól, a kortárskapcsolatoktól stb. Tehát személyiségünk alakulása sok tényezőtől függ, ám valóban vannak olyan jellemzők, amelyek az azonos történelmi korszakban, társadalmi körülmények és normák közé születettek között hasonlóak. Mást tartanak természetesnek az ipari társadalomban, mást az információs társadalomban, majd megint mást a tudásalapú társadalomban gyerekeskedett emberek, mert mindenkinek az a természetes, amibe beleszületett, amiben felnövekedett. Például az internet bizonyos téren megkönnyíti az életünket, ugyanakkor az információs társadalom egy virtuális társadalmat is létrehozott, ahol a fiatalabb generációk szocializálódtak, így magabiztosabbak benne, mint a valóságban, a cyber-énjüket jobban ismerik, mint a valódit, míg az idősebbek nehezebben boldogulnak a virtuális világban, de valóságos kapcsolatokban élnek. Tehát az egyik generáció ebben jó, a másik pedig abban.

A veterán generáció (születtek: 1925-1945 között) a történelmünk viharaiban szocializálódott, túlélték a háborút, a rendszerek változását, az alkalmazkodással maradtak életben. Tisztelik a kétkezi munkát és a tapasztalatot. A „baby boom” generáció (1946-1964) tagjait általában fegyelem, tisztelet és kitartás jellemzi, legfőbb értékeik: a tudás, a tapasztalat, a munkafegyelem,  a tanulás, a lojalitás. Az X generáció (1965-1979) tagjai közül sokan nem is látták a szüleiket, mert azok mindketten dolgoztak. A „kulcsos gyerekek” generációja önálló, találékony és önellátó lett, értékelik a szabadságot, a felelősséget. Az első generáció, akik megtanulták a számítógépeket, a technológiai fejlesztéseket kezelni,  a betelepült multinacionális vállalatoknál dolgoznak korlátlan munkaidőben, magas munkahelyi stressz, és a magánéletük háttérbe szorítása mellett. Az Y generáció (1980-1994) tagjai nyitottak a technológiai újdonságokra, célratörők, magas fizetési elvárások jellemző rájuk. Nem akarnak úgy élni, mint szüleik, akik megfelelnek az elvárásoknak. Öntudatosak, kezdeményezők, bátran szembe szállnak az idejétmúlt szabályokkal, bíznak saját képességeikben, a mobil és az internet segítségével bárhonnan dolgoznak. A Z generáció (1995-2009) a világ első globális nemzedéke, a legoktatottabb, beleszülettek a digitális technológiák világába, állandó, korlátlan hozzáférésük van a világhálóhoz, a szocializációjuk is virtuális térben történik. Naponta akár több száz emberrel is kommunikálnak virtuálisan, de a valóságos kommunikációtól gyakran stressz-reakciókat mutatnak, az internet biztonságába menekülnek. Információforrásuk a web, a videojátékok gyors tempója, a párhuzamos cselekvések (multitasking), az önszabályozás, a praktikus szemlélet a sajátjuk. Az Alpha generáció (2010 után születettek, tehát a mai óvodások, általános iskolások) tagjai úgy nőnek fel, hogy szórakoztatásuk az okostelefon és a táblagép, a videostreaming szolgáltatások. Egy olyan környezetbe születnek, ahol az elektronikus eszközök használata mindenütt jelen van, a maga kihívásaival: internetes zaklatás, képernyőfüggőség, nem megfelelő tartalmak. A pedagógia legfőbb kihívása, hogy a gyerekeket fel kell készíteni a digitális világban való életre, ugyanakkor meg kell tanítani őket az offline élethez szükséges készségekre. Fejleszteni szükséges az érzelmi intelligencia kompetenciákat: a reális énképet, önbizalmat, önismeretet, a kommunikáció, a konfliktuskezelés képességeit, az empátiát, az együttműködést, az érzelmek kezelését is. S ez a „baby boom”, az X, Y generációk feladata, miközben önmagukban is fejlesztik ezeket a kompetenciákat.

 

Sokan emlegetik nosztalgiával a „régi szép időket”, amikor a gyerekek még fegyelmezetten ültek a padokban, követték a tanár utasításait, és tudták, hogy hol a helyük. A fiatal beosztottak tisztelettel tekintettek a tapasztalt, idősebb generációra, nem kritizálták és nem keltek versenyre vele. A tekintélyhez való viszony mára jelentősen átalakult. Milyen folyamatok hívták életre ezt a változást?

LSE: Leginkább a technológia fejlődése, ami a már felsorolt különbségeket hozta a generációk között. Emellett változott a szülők felelősségvállalása is. Mivel a gyermek természetes függőségben él szüleitől, ők elégítik ki szükségleteit, a gyerek érzi, hogy ők vezetnek, és rájuk is bízza (bízná!) magát – ezt nevezzük spontán hatalomnak. Bár a serdülő megkérdőjelezi ezt a hatalmat, tekintélyt, mégis érzi, lelkében tudja, hogy a szülői irányítás az ő javát szolgálja. A spontán hatalom alapja nem az elnyomás, hanem a gyerekkel kialakított jó kapcsolat, a bizalom. A gyerek gyakorlatilag „igyekszik elnyerni a szülő kegyét”, dicséretét, elégedettségét a viselkedésével. A kisgyerek ezért fogad szót, és nem az vezérli, hogy logikus módon meggyőződjön: jó lesz-e az, amire a szülő kéri vagy utasítja!

A modern társadalmunkban az individualizmus mellett az önállóságot is nagyra tartjuk, azonban rosszul értelmezzük. Az önállóság nem azt jelenti, hogy már egészen kicsi kortól magunk döntünk mindenben, és csak magunkra számíthatunk. Ez a gyermekben éppen a bizonytalanság, a szorongás érzését kelti. Mégis, ki ne hallott volna már elégedett szülőt, aki dicsekszik kisgyereke önállóságával, hisz a kicsi (agresszívan ugyan, de) megoldja konfliktusait, (hisztivel ugyan, de) megszerzi, amit akar, és nem „lóg állandóan” a szülőn. Ez valójában nem önállóság, ez a szülőtől, mint szeretet- és tekintélyforrástól (a spontán hatalomtól) való túl korai, lassú eltávolodás a bizonytalanság irányába.

Dick Swaab agykutató is kiemeli a szülők felelősségét, úgy fogalmaz, hogy a szülő/felnőtt a gyermek/kamasz „pót-prefrontális kérge”. Amíg a gyermekük prefrontális kérge még nem elég érett (25 éves korra érik be), a szülők dolga, hogy megtervezzék, szervezzék utóduk életét, és betartassák vele az erkölcsi kereteket, a társadalom által elvárt határokat. […] A baj csak az, hogy a mai gyerekek, serdülők rájöttek, hogy szüleik nem mindig képesek betölteni ezt a helyettesítő szerepet. Ma ugyanis egyre több szülő barátként viselkedik, nem tesz eleget szülői szerepének, nem állít gyereke elé teljesíthető kihívásokat. Gyakran hiányzik a családból a szabályállítás, a korlátszabás és sajnos a védelmezés figurája is, ami akadályozza a gyermek érzelmi fejlődését. Sok szülő retteg gyermeke szeretetének elvesztésétől, az egyedüllét fájó ürességétől, így saját sérülései miatt nehezen vállalja a felnőtt felelősséget. Soha semmire nem mond nemet, fő motivációja a „jófejség”. Vagy retteg, nehogy megismételje a túl szigorú nevelése miatti saját sérüléseit, s eközben elbizonytalanítja gyermekét, aki ettől hárít később minden felsőbbséget, irányítást. A válási csatározások tapasztalatai szerint is az apák inkább haverkodnak, az anyák meg panaszkodnak a gyerekeiknek. Magányosságuk kompenzálásaként gyakran mindkét fél partnerként kezeli gyermekét, aki végül senkivel sem tud gyerek lenni!

 

Napjainkban a különböző generációk között gyakran a tudásmegosztás kapcsán alakul ki konfliktus. Megjelent az ún. fordított szocializációs generáció. Mit jelent ez?

LSE: A fordított szocializációs generáció annyit jelent, hogy míg az Y generációt megelőző generációk a szüleiktől, nagyszüleiktől tanultak mindent tapasztalati tanulással, amely alapja lett a tudásért kapott tisztelet: a fiatalabbak tisztelték az előző generációkat, szüleiket, nagyszüleiket, idősebb kollégáikat. A fordított szocializációs generáció azonban a digitális újkorban szükséges tudást nem az előző generációktól szerzi meg, hanem önmaga, a kortársaival. Sőt, ő tanítja az előző generációkat a digitális eszközök használatára. Szüleikkel szemben kiemelten fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya, a szabadidő, a praktikus tudás, a gyors előrehaladás. Viselkedési mintájukkal ezt is tanítják az előző generációknak.

 

Vajon lehetséges-e az egymástól – akár időben, akár életszemléletben és érdeklődésben – oly távol álló nemzedékeket összekötni, köztük kommunikációs hidat építeni?

LSE: Nemcsak lehetséges, hanem csak ez lehet az út, mert együtt kell élnünk. A kutatások azt mutatják, hogy a legfontosabb, hogy a család tagjai magas támogatást kapjanak egymástól, de kihívások elé is legyenek állítva a gyerekek, a kamaszok. Csíkszentmihályi kutatócsoportja azt találta, hogy fontosak a családban a közös programok és a családi rituálék (pl. közös étkezések, családi megbeszélések, ünnepek, figyelmességek stb.). A pszichés problémákkal küzdő gyerekek, serdülők családjaiban általában hiányoznak a családi rituálék, pedig bizonyított tény, hogy azok megléte hozzájárul a családtagok jóllétéhez, családi kötődéseik erősödéséhez, társas készségeik fejlődéséhez – a családi kötelék erőssége pedig jelentős védőfaktor az egészségkárosító (alkohol, drog stb.) viselkedésekkel szemben. Az egyedüllét -meglepő módon- nagyobb érzelmi entrópiát (rendezetlenséget) vált ki, különösen a kamaszokban.

A BBC néhány éve érdekes filmet készített „A világ legszigorúbb szülői” címmel: kezelhetetlen kamaszokat beköltöztettek tradícionális normák között élő családokhoz, s követték a mindennapjaikat, a nehézségeiket.  A családok nem tettek különösebbet, csupán közösen meghatározták a szabályokat és az elvárásokat: kinek mi a feladata a háztartásban (takarítás, mosogatás, vagy ház körüli munkák), mit illik vagy nem illik tenni, meddig lehet tévét nézni vagy internetezni, minden családtag legyen ott a vacsoránál és a reggelinél, mi jár a szabályok be nem tartásáért vagy megszegéséért. A szabályokat a szülők is betartották, s elvárták, hogy a gyerekek tanuljanak, jó jegyeket szerezzenek. Közös családi programokat szerveztek, s a család tagjai felelősséggel tartoztak a feladataikért és a viselkedésükért. A beköltözött kamaszok viselkedése -mind ezek hatására- néhány hét alatt erős pozitív változáson ment keresztül.

 

Az elfogadás és a nyitottság fontos elemek. Melyik generáció alkalmazkodóbb és nyitottabb a „másik” generáció felé?

LSE: Minden generációnak megvan a maga előnyös sajátossága. Akkor működünk jól akár családban, akár iskolában vagy bármely szervezetben, ha érvényesülhetnek az egyes generációk előnyei és hátrányai, ha keveredhet a régi és az új. A kulcsa ennek az együttműködésnek az elfogadás, hiszen mindegyik generációban ott vannak az értékek, amelyeket megismerhetünk és használhatunk, általuk sokkal sikeresebbé válhatunk. Persze az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyetértünk a gyerek/kamasz néha hajmeresztő elképzeléseivel, magatartásával. Ahogyan azt sem, hogy rálegyintünk: fejlődik az agya, vagy alpha (Z), azért ilyen, majd kinövi. A természetre hivatkozva nem mentesíthetjük magunkat a nevelés felelőssége alól, az agy fejlődésére, a generációk sajátosságaira vonatkozó háttértudás azonban abban segít, hogy ne essünk kétségbe, hiszen a folyamat nem irányíthatatlan. Legjobb, ha nem a viselkedésre reagálunk, hanem empatikus átéléssel a saját és a másik érzelmeire. A 17 éves Panni bármelyik szülője adhat elfogadást: „Számomra fontos a kettőnk kapcsolata, és az a legfőbb vágyam, hogy ez minél jobb legyen… Vasárnap elkészíthetjük együtt a vegán-káposztát, vagy amit enni szeretnél…” Majd meghallgathatná értő figyelemmel a lány bolygóval kapcsolatos szorongásait is. Panni pedig kereshet vegetariánus recepteket a neten, besegíthet édesanyjának a főzésbe, illetve megismertethetné szüleit saját táplálkozásának mélyebb filozófiájával.

 

Az interjú a Right Skill4U projekt keretében valósult meg.

Zalai sikerek az SZKTV/OSZTV versenyen – 4 aranyéremmel gazdagították iskoláikat a versenyzők

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara XVII. alkalommal, 2024. április 24-26. között szervezte meg Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont F és G pavilonjaiban a Szakma Sztár Fesztivál kereteiben az országos szakmai versenyek döntőit. Az esemény idén harmadik alkalommal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével, az agrár szakmák bemutatóival együtt valósult meg az A pavilonban közel 17.000 látogató részvétele mellett.

A fesztivál keretében 65 szakma 18 szakmacsoportjában versengtek a dobogós helyezésekért a fiatal szakemberek. A látogatók a EuroSkills verseny szakmai bemutatóiba és a WorldSkills nemzetközi válogató versenyeibe is bepillantást nyerhettek.

Zala vármegyei döntős versenyzők eredményei:

Döntőn elért helyezése Jelentkező neve Szakképesítés/Szakma neve Felkészítő neve Második felkészítő neve Elméleti oktatást végző (tag)iskola Gyakorlati képzőhely neve
1 Pálfi Dániel Asztalos Horváth László Gombos József Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Horváth László
1 Horváth Emília Cukrász Csiszár Zsoltné Keményné Nagy Erika Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum Sipos Roland ev
1 Ujláb Boldizsár Karosszérialakatos Hulmann Gábor Szabó János Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Hulmann Gábor
1 Szőllősi Dániel Szakács Czeglédi László Varga Tünde Ilona Nagykanizsai SZC Thúry György Technikum Hotel Carbona Gyógyszálloda Zrt.
3 Vajda Péter Karosszérialakatos Hulmann Gábor Szabó János Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Hulmann Gábor
4 Lenkay Dorka Pincér – vendégtéri szakember Bicsákné Farkas Anita Csiszár Zsoltné Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum Pityer-Csárda Vendéglátó Kft

A Szakma Sztár Fesztivál kiemelt célja a szakképzés, ezen belül a szakmaválasztás népszerűsítése és bemutatása mellett, hogy támogassa a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, utat mutasson a felnövekvő generáció számára, valamint elősegítse a szakképzésben kiemelkedő tehetségek jövőbeni gondozását.

Gratulálunk az eredményekhez!

Kisinas Tábor 2024. június 24-28. között Nagykanizsán

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024. június 24-28. között ismét várja a 6-7. osztályos tanulókat Kisinas Táborába Zalaegerszegen és Nagykanizsán.

A táborokban maximum 30 főt tudunk fogadni mindkét helyszínen.

A regisztráció a jelentkezés sorrendjében, az aláírt, beérkezett jelentkezési lapok alapján történik.

A tábor napközis jellegű, díja: 15.000.- Ft/fő, mely egyszeri meleg étkezést tartalmaz.

Jelentkezési lap ITT letölthető.


 

Kisinas Tábor 2024. június 24-28. között Zalaegerszegen

A zalaegerszegi turnus betelt!

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024. június 24-28. között ismét várja a 6-7. osztályos tanulókat Kisinas Táborába Zalaegerszegen és Nagykanizsán.

A táborokban maximum 30 főt tudunk fogadni mindkét helyszínen.

A regisztráció a jelentkezés sorrendjében, az aláírt, beérkezett jelentkezési lapok alapján történik.

A tábor napközis jellegű, díja: 15.000.- Ft/fő, mely egyszeri meleg étkezést tartalmaz.

Jelentkezni lehet még a nagykanizsai Kisinas Táborba.


 

Sikeres és tartalmas szakmai napon vettek részt a pedagógusok

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024. 04.11-én Pályaorientációs Szakmai Nap keretében tájékoztatta a program iránt érdeklődő általános iskolák pályaválasztási felelőseit és a pályaválasztás előtt álló 6. és 7. osztály osztályfőnököket Nagykanizsán. A tartalmas és jó hangulatban megvalósuló program 32 fő részvételével zajlott. A cél az volt, hogy a pályaválasztás előtt álló diákokat segítő tanárok megismerkedjenek a nagykanizsai szakképző intézményekkel és betekintést nyerjenek a duális képzés rendszerébe. A Nagykanizsai Szakképzési Centrum részéről Anda Zoltán főigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd Bangó-Rodek Viktória a kamara szakképzésért és felnőttképzésért felelős vezetője adott tájékoztatást a szakképzés struktúrájáról, duális képzésről, ösztöndíj lehetőségekről, valamint bemutatta a kamara pályaválasztást segítő szolgáltatásait.

A programot színesítette, hogy ebben az évben meghívott előadóként L. Stipkovics Erika a Személyiségfejlesztő Akadémia alapítója is tartott előadást a résztvevőknek, ahol a  téma a generációk közötti különbségek és a kommunikáció volt. Erika néhány praktikus kommunikációs trükköt és módszert is felvázolt a hallgatóságnak és igyekezett rávilágítani, hogy milyen fontos megismerni a generációk jellemzőit ahhoz, hogy megtaláljuk a közös hangot.

Az előadásokat követően a program az iskola és tanműhely látogatásokkal folytatódott. Az érdeklődök megtekinthették a Nagykanizsai SZC Zsigmondy Vilmos Technikum Petőfi utcai telephelyén működő tanműhelyeit, ellátogattak a Nagykanizsai SZC Cserháti Sándor Technikumába is, ahol szintén tájékozódhattak az intézmény által kínált képzésekről. A program záró állomásaként a Nagykanizsai SZC Thúry György Technikumában bővíthették ismereteiket a pedagógusok és tekinthettek be a kulisszák mögé.

A program az Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország Program keretében megvalósuló Right Skills 4U rövid című, SIHU00006 számú projekt keretében került megvalósításra.

Nagy érdeklődés kísérte a zalaegerszegi Pályaválasztási Szakmai Napot

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024. 04.10-én szakmai programra hívta az általános iskolák pályaválasztási felelőseit és a pályaválasztás előtt álló 6. és 7. osztály osztályfőnököket Zalaegerszegen. A több mint 40 fő pedagógus a Pályaorientációs Szakmai Nap keretében rálátást nyerhetett a duális képzés rendszerére, megismerkedhetett a zalaegerszegi technikumokkal és betekinthetett az intézményekben zajló szakmai munkába.
A rendezvény nyitó helyszíne a Zalaegerszegi SzC Csány László Technikum volt, ahol is a résztvevőket a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum részéről Szabó Károly kancellár köszöntötte, majd ezt követően  Vizlendvai László főigazgató  „Út a sikerhez – szakképzés és karrier” című előadásából juthattak a szakképzés rendszerét érintő fontos információkhoz.

A program során bemutatásra kerültek a Kamara pályaorientációs szolgáltatásai, amivel segítséget kíván nyújtani a szakemberek számára a pályaválasztás területén.

A szakmai nap folytatásaként látogatást tettek a tanár kollégák a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpontban, a Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikumban, ahol egy büféebéddel vendégelték meg a résztvevőket. A nap második felében eljutottak a Zalaegerszegi SZC Deák Ferenc Technikumban és a Zalaegerszegi SZC Széchenyi István Technikumban is.

Cél, hogy a pályaválasztás előtt álló diákokat segítő tanárok számára széleskörű információt adjunk a szakképzés rendszeréről, a duális képzésről és a technikumok által kínált pályaválasztási lehetőségekről.

WordSkills Lyon 2024. zalai versenyzők

 

Gratulálunk a 2024-es, Lyonban megrendezésre kerülő WordSkills verseny Zala vármegyét képviselő versenyzőknek. Sok sikert kívánuk a versenyhez Losonczi Péternek, Mrakovics Olivérnek és Vörös Balázsnak.

A továbbjutókat felkészítő szakképző intézmények:

– Zalaegerszegi SZC Keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

– Zalaegerszegi SZC Széchenyi István Technikum

– Zalaegerszegi SZC Ganz Ábrahám Technikum.

SZKTV/OSZTV továbbjutó versenyzői a Zalaegerszegi SZC intézményeiből!

Elérhető, hogy mely versenyzők jutottak tovább a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum intézményeiből a 2024-es SZKTV/OSZTV versenyek válogatójába! A nevek az alábbi táblázatban olvashatók.

Gratulálunk a továbbjutó versenyzőknek!

Jelentkezési lehetőségek az EuroSkills Hering 2025 nemzeti válogatóra!

 

Elérhető az autószerelő és ipari robotika versenyszámokban a jelentkezési felületet a EuroSkills Herning 2025 nemzeti válogatóra. A versenyfelhívások a következő linken érhető el:

Jelentkezni a versenyfelhívások végén található adatlap kitöltésével lehet.