A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség. Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.

Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.

Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.

A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.

A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.

Szívből gratulálunk minden versenyzőnek és felkészítőnek! Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen kiváló fiatal szakemberek képviselték Magyarországot a világ élvonalában.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árrésstop tartós fenntartása már nem szolgálja hatékonyan sem az infláció elleni fellépést, sem a magyar vállalkozások versenyképességét. A Kamara az ágazat területén működő valamennyi vállalkozói érdekképviselettel egyetértésben támogatja az intézkedés kivezetését.

Az árrésstop bevezetése rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható eszköz volt, de nem válhat a gazdaság működésének tartós modelljévé. A Kamara álláspontja, hogy az árrésstop kivezetése ma már gazdaságilag megalapozott, inflációs szempontból kezelhető, versenyképességi oldalról pedig határozottan sürgető.

Az MKIK álláspontja ebben a kérdésben következetes. A Kamara már 2026 februárjában, az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán folytatott egyeztetést követően nyilvánosságra hozott álláspontjában jelezte: az árrésstop és a hasonló közvetlen árszabályozási beavatkozások rövid távon hozzájárulhatnak a fogyasztói árak mérsékléséhez, tartós alkalmazásuk azonban nem piaci alapú megoldás, torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.

Ezt az álláspontot az MKIK 2026. április 22-én, a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában is megerősítette. A Kamara főtitkára akkor úgy fogalmazott: „az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük”.

A jelenlegi gazdasági környezetben a Kamara szerint indokolt megkezdeni a szabályozás kivezetését. A szakmai szervezetek által megfogalmazott érvek szerint a kedvezőbb inflációs folyamatok, a termelői árak csökkenése, valamint a jegybanki értékelések egyaránt nagyobb mozgásteret teremtenek ahhoz, hogy az árréskorlátozás megszüntetése ne veszélyeztesse az árstabilitást.

A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,4 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági termelői árak 13,9 százalékkal mérséklődtek. Ez a piaci környezet kivételes lehetőséget kínál az átmeneti intézkedés kivezetésére.

A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint az árrésstop akkori kivezetése csak átmenetileg, legfeljebb 0,4 százalékponttal emelte volna az inflációs pályát. A jegybank elemzése szerint a kivezetés mellett is 3 százalék alatt maradhat az infláció 2026-ban és 2027-ben, 2028-ban pedig elérheti a középtávú inflációs célt. Ez arra utal, hogy a szabályozás kivezetése megfelelő előkészítés mellett nem veszélyezteti az árstabilitást.

A Kamara szerint az optimális kivezetési időszak a nyári hónapokban lett volna, amikor a piaci folyamatok és a fogyasztói szokások alapján kedvezőbb feltételek állhattak rendelkezésre a zökkenőmentes átmenethez. Ez az időablak ugyan részben már elmúlt, de a további halogatás egyre több gazdasági és üzleti kockázatot hordoz.

A tartós állami árrésszabályozás torzítja a versenyt, rontja a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségeit, növeli az importnyomást, és feszültséget okoz a hazai termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők körében. A piaci torzulások különösen érzékenyen érinthetik a kisebb és közepes vállalkozásokat, valamint a vidéki kereskedelmi hálózatot.

Az MKIK korábbi értékelésében arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a szabályozás formálisan csak az évi 1 milliárd forintot meghaladó árbevételű kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozik, a gazdasági következmények szélesebb körben jelentkeznek. A nagyobb, gyakran nemzetközi háttérrel rendelkező láncok bizonyos esetekben képesek veszteségeiket más termékcsoportokon vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek mozgástere korlátozottabb. Az árrésstop alá eső termékek e vállalkozásoknál a forgalom számottevő részét jelenthetik, ezért a tartós árréskorlátozás közvetlenül veszélyeztetheti jövedelmezőségüket és működésük fenntarthatóságát.

A vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre, a fogyasztóknak pedig stabil és átlátható árviszonyokra van szükségük. Ez a kettős cél akkor teljesülhet, ha a rendkívüli szabályozások helyét fokozatosan visszaveszik a verseny és a piacgazdaság normális mechanizmusai. Az árrésstop kivezetése ma már nem elvi kérdés, hanem olyan időzítési és végrehajtási feladat, amelyet felelősen, de indokolatlan késedelem nélkül kell megoldani – hangsúlyozza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tesz az energiaválság lehetséges enyhítésére.

Egy ilyen válságot közös összefogással lehet és kell leküzdeni. A Kamara lényegesnek tartja a kormányzat, a vállalkozó szféra által megfogalmazott elvek betartását:

• Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
• Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
• Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
• A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
• A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szolgáltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.
Kereskedelmi szektor

• Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
• Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban,
• Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása,
• Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése,
• Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
• Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

Szolgáltató szektor

• Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
• Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
• Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
• Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
• Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik.
• Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektor

• Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
• Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
• Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése,
• Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll,
• Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása,
• Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.

Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát.
Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara már a hétfői nap folyamán egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:

• Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
• Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
• Gyors kompenzációs alap létrehozása,
• Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
• Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
• Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
• Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
• Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra

Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.

2026. május 26-án tartotta meg hagyományos gazdasági fórumát a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalaegerszegen, a kamara székházában. Az eseményen a vármegye gazdasági, szakképzési és vállalkozói életének szereplői találkoztak, hogy közösen ismerjék el azokat a teljesítményeket, amelyek hozzájárulnak Zala vármegye fejlődéséhez, versenyképességéhez és vállalkozói közösségének erősödéséhez.

A rendezvény Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntőjével kezdődött. A fórum kiemelt üzenete az volt, hogy a helyi gazdaság erejét a felkészült szakemberek, a kitartó vállalkozók, az innovatív cégek, valamint az együttműködésre épülő vállalkozói közösség adják.

Elismerések, díjak

Az esemény első részében a kamara köszöntötte az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen döntős helyezést elért Zala vármegyei diákokat, felkészítőiket és gyakorlati oktatóikat. A döntőben Zala vármegyét öt fiatal szakember képviselte, akik teljesítményükkel méltón vitték hírét a vármegyének.

Benkő Gergő közlekedésüzemvitel-ellátó technikus, közúti szakmairányban 1. helyezést, Mikolás Viola fodrász szakmában 2. helyezést, Lakatos Rudolf szakács szaktechnikus szakmában 3. helyezést, Olasz Ákos épületgépész technikus szakmában 4. helyezést, Németh Anna Zsuzsa pedig fodrász szakmában 6. helyezést ért el.

Kamarai díjak

A fórum központi eleme a kamarai díjak átadása volt. A Zala Vármegye Gazdaságáért Kamarai Díjat olyan vállalkozásnak ítélik oda, mely tartós és kiemelkedő teljesítményével hozzájárul a vármegye gazdasági fejlődéséhez. Az elismerést idén két zalai vállalkozás vehette át: a Pálfi Profi Food Kft. és az FMVas Kft.. A Zala Vármegye Szakképzéséért Kamarai Díjat a Zalavíz Zrt. kapta, elismerve a duális képzésben és a szakmai utánpótlás nevelésében végzett példaértékű munkáját.

A Zala Vármegye Innovatív Vállalkozása Kamarai Díjban a nagykanizsai Minerva Team Kft. részesült. A Zala Vármegye Fiatal Vállalkozója Kamarai Díjat a Parázs Smoke Factory Kft. nyerte el, míg a Zala Vármegye Női Vállalkozója Kamarai Díjat Kozma Tiborné, az Archi Metal Kft. ügyvezetője kapta.

Életmű Kamarai Díjban azok az egyéni vállalkozók részesültek, akik több évtizedes szakmai munkájukkal, kitartásukkal és szakmaszeretetükkel jelentős értéket teremtettek Zala vármegye gazdasági és vállalkozói közössége számára. Az elismerést idén Barta Lőrinc Zsolt fésű- és hajcsatkészítő hévízi vállalkozó, Henczi Antal gázkészülék-szereléssel foglalkozó pacsai vállalkozó, Horváth József Elemér épületlakatos zalaegerszegi vállalkozó, valamint Tóth István fémmegmunkálással foglalkozó zalaboldogfai vállalkozó kapta. Több évtizedes munkájuk példaértékű a mai és a jövő vállalkozói generációi számára is.

A gazdasági fórumon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elismeréseinek átadására is sor került. MKIK Emlékplakettben részesült Kozma Tibor, több évtizedes, kiemelkedő szakmai és vállalkozói tevékenységéért.

MKIK Elnöki Aranyérem elismerést vehetett át Berta László, a hazai sütőiparban végzett több évtizedes, kimagasló vezetői és szakmai munkásságáért, valamint a hagyományok megőrzése és a szakmai utánpótlás támogatása iránti elkötelezettségéért. Ugyancsak MKIK Elnöki Aranyéremben részesült Nagy Zoltán, aki példaértékű vállalkozói és vezetői tevékenységével innovatív, nemzetközi szinten is elismert ipari vállalkozást épített, jelentősen hozzájárulva a térség gazdasági fejlődéséhez. Az elismerést megkapta Németh László is, több mint öt évtizedes, kimagasló faipari szakmai és vállalkozói munkájáért, innovatív termékeket előállító, folyamatosan fejlődő vállalkozásának felépítéséért, valamint a szakmai hagyományok ápolásáért. Dr. Virág Ernő szintén MKIK Elnöki Aranyéremben részesült, több évtizedes, sokoldalú szakmai és vállalkozói tevékenységéért, amellyel az állategészségügy, a mezőgazdaság és a turizmus területén is értékteremtő, közösségi szemléletű és környezettudatos fejlesztéseket valósított meg.

A Kiváló Kamarai Munkáért Díjat Czigány Csilla vehette át, az esemény zárásaként pedig átadták a fogyasztók ajánlásai és szavazatai alapján odaítélt Zala Vármegyei Fogyasztókért Címet is, amelyet a Galeri Étterem – Szőke és Társa Kft., valamint a Szépségbirodalom – Horváth Mónika mesterfodrász kapott.

A Gazdasági Fórum idén is rámutatott: a zalai vállalkozások teljesítménye nemcsak gazdasági mutatókban mérhető, hanem munkahelyekben, szakmai utánpótlásban, helyi értékekben, közösségi felelősségvállalásban és hosszú távú együttműködésekben is.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara ezúton is gratulál minden díjazottnak!

Az eseményen készült képgaléria az alábbiakban elérhető: https://zvkik.hu/kamarai-dijazottak/kepgaleria-2025-evi-gazdasagi-forum/

Zala Vármegyei Hírportál: https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2026/05/gazdasagi-forum-kamarai-dijak-szakma-sztarok

Egerszegi Hírek: https://www.egerszegihirek.hu/gazdasag/kamarai-gazdasagi-forum

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztelettel meghívja Önt szakmai partnerével,
a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamarával közös rendezvényére:

Üzleti lehetőségek Franciaországban: hogyan legyünk sikeresek a francia piacon?

Az eseményt a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara fennállásának 35. évfordulója alkalmából szervezzük meg.

Időpont: 2026. május 19. 10.00-14.00
Helyszín: ZVKIK Székház, Zalaegerszeg

Program

• 9.30-9.55 Érkezés, regisztráció
• 10.00 A francia piac sajátosságai, a francia gazdaság bemutatása (online bejelentkezés)
  Előadók: Mogyorósi Bálint külgazdasági attasé, Magyarország Nagykövetsége, Párizs
  Molnár Alíz külgazdasági attasé, Magyarország Nagykövetsége, Párizs
  Novák Dorottya külgazdasági attasé, Magyarország Nagykövetsége, Párizs, Lyoni Alkonzulátus
• 10.20 A magyar-francia üzleti kapcsolatok bemutatása
  Előadó: Gyulai-Kertesi Edina üzletfejlesztési vezető, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara
• 10.35 Schneider Electric – IMPACT Company: miben más, mint az európai munkaerőpiacon lévő egyéb vállalatok? Múlt, jelen, jövő és cselekvések.
  Előadó: Mrekva Ádám üzemvezető
• 10.55 Hogyan induljunk el a francia piacon? – Gyakorlati útmutató: partnerkeresés és AI-alapú ügyfélszerzés
  Előadó: Gyulai-Kertesi Edina üzletfejlesztési vezető, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara
• 11.25 Kávészünet
• 12.00 Piaci tényezők és egyedi jellegzetességek a CMI Environment Hungary Kft. működésének tükrében
  Előadók: Baranyai Roland értékesítési vezető és Smolcz Bence igazgatóhelyettes
• 12.15 Az Equans Magyarország Kft. és energiahatékonysági lehetőségeinek bemutatása
  Előadó: Prugberger János stratégiai projekt igazgató
• 12.30 Konzultáció a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara munkatársaival és magyarországi francia vállalatok képviselőivel
  Konzulensek: Gyulai-Kertesi Edina üzletfejlesztési vezető és Freund Adrienn kereskedelmi vezető, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara

A rendezvény térítésmentesen látogatható, előzetes regisztráció alapján.

Megtisztelő jelenlétére számítunk, szeretettel várjuk rendezvényünkön!

Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara
Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaránál

2025. december 22. és 2026. január 04. között

az ügyfélfogadás szünetel! 

2026. január 05. napjától (hétfő) a megszokott nyitvatartással várjuk ügyfeleinket!

Megértésüket köszönjük!

Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

2025.február 18-án, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával és a Demján Sándor Terv adminisztrációcsökkentési kezdeményezéséhez kapcsolódva módosult a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletszabályzata, valamint a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzata, a Széchenyi Mikrohitel és Széchenyi Lízing konstrukciók szabályzata. A változások célja a forráshoz jutás további egyszerűsítése és a programban részt vevő vállalkozói kör bővítése volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) és a Garantiqa közös, pénteki sajtótájékoztatóján közöltek alapján öt további pontban bővülnek a vállalkozások lehetőségei a Széchenyi Kártya Programban:

• elsőként a védelmi ipar számára, így a fegyvergyártással, a katonai jármű gyártásával foglalkozó vállalkozások is igénybe vehetik a támogatott hiteleket,

• áprilistól a lízingszabályzatot is módosítják úgy, hogy az új, tisztán elektromos autók számára bruttó 25 millió forintig kedvezményes, 4,5%-os kamatozású lízingfinanszírozást tesznek elérhetővé,

• a beruházási célú Széchenyi Beruházási Hitel és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel zöld konstrukciója esetében új energetikai hitelcélokat vezetnek be, így napelemrendszerek telepítésére, geotermikus energia felhasználására, víztakarékosságra irányuló beruházások vagy akár olyan termelő eszközök beszerzése is finanszírozható, amelyekkel a vállalkozás energiamegtakarítást ér el,

• termőföld vásárlására kezdő vállalkozások is jogosultak lesznek a programban,

• a biztosításközvetítők számára is kiterjesztik a Széchenyi Kártya Programot a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének (MBTSZ) kérésére, így a 6622-es TEÁOR számmal rendelkező, biztosítási ügynöki és brókeri tevékenységet folytató több mint húszezer cég számára is elérhetők lesznek a hitel- és garanciaprogramok.

A változtatások célja, hogy a Széchenyi Kártya Program még több vállalkozás számára kínáljon stabil, versenyképes pénzügyi támogatást a fejlődéshez és beruházásokhoz.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint a Right Skills 4U projekt partnere, szeretettel meghívja az általános iskola 7. osztályos osztályfőnökeit, pályaválasztást segítő kollégáit az Értsük meg Egymást! – Kommunikációs kihívások a generációk között elnevezésű rendezvényére, amely 2025. április 8-án 9.00 órakor kezdődik.

Helyszín: Kamarai székház, 8900 Zalaegerszeg, Petőfi S. u. 24.

PROGRAM

09.00-09.05      Köszöntő

09.05-10.35      Boomerek, Zoomerek és a Köztes Világ – Kommunikációs Akadályok – Forró Tamás, kommunikációs szakember

10.35-11.35      Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való kommunikáció, Gángó Zsuzsanna Zala Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat

11.35-11.50      Kávészünet

11.50-12.50      A pályaorientáció új típusú kommunikációs formái – Bangó-Rodek Viktória, Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

12.50-13.50     Zalában is „négyzetre emeljük a tehetséget”! – Tehetséggondozás felső(s) fokon – dr. Sali Zsófia, Mathias Corvinus Collegium

13.50-               Ebédszünet

 A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött a korlátozott férőhelyek miatt.

Letölthető tartalom:

• Meghívó

 A Right Skills 4U projekt a Szlovénia-Magyarország Interreg Program 2021-2027 társfinanszírozásával valósul meg.

Sor került a HR Klub 2025. évi első ülésére 2025. 02.25-én a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.

Az összegyűlt szakembereknek Filó Angéla marketing mentor tartott előadást az Analitika és Prediktív Modellalkotás a HR szolgálatában témakörben

Az előadás során szó esett, hogy hogyan használható az adatvezérelt gondolkodás a HR-ben, és hogyan lehet előrejelezni a fluktuációt, a teljesítményt vagy a munkavállalói elkötelezettséget. Az előadó kitért a Mesterséges Intelligencia milyen területeket válthat ki a jövőben, hogy segíthet a toborzás, kiválasztás folyamatában vagy a betanulási folyamatokban. Néhány gyakorlati példa bemutatásával kiderült hogy az MI automatizálja és személyre szabhatja a HR folyamatokat.

Az előadást követően a résztvevők átbeszélték az éves tervet, hogy mikor és milyen témákkal fognak a Klubban foglalkozni.

Amennyiben a program felkeltette érdeklődésüket és a HR területén tevékenykedő szakemberként szívesen csatlakoznának ehhez a szakmai közösséghez, kérjük vegyék fel Kollégáinkkal a kapcsolatot.