A Magyar Közlöny 2026. július 31-i 103. számában megjelent a 2026/2027. tanév rendjéről szóló 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet, amelynek egyik legfontosabb változása, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően ismét egyetlen jogszabály tartalmazza a köznevelésben és a szakképzésben alkalmazandó tanév rendjét. A szakképzésre vonatkozó rendelkezések a rendelet II. fejezetében kaptak helyet.

A tanév, a tanítási év:

– A tanítási év első tanítási napja 2026. szeptember 1. (kedd).

– A tanítási év utolsó tanítási napja 2027. június 15. (kedd), az utolsó évfolyamon 2027. április 30. (péntek).

– A tanítási napok száma 177 nap.

– Az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt 2027. május 3-ig (hétfő) kell kiállítani.

– A technikumok 12. évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatása 2027. április 30-ig tart; ezt követően a rendelkezésre álló időkeretet az érettségire való felkészülésre kell fordítani.

– Az első félév 2027. január 22-ig tart, a félévi értesítőket 2027. január 29-ig kell kiadni.

Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok:

– Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2026. november 2. (hétfő).

– A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2027. január 4. (hétfő).

– A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2027. március 24. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2027. április 5. (hétfő).

– A tanítási év első és utolsó napjára szünet vagy tanítás nélküli munkanap nem rendelhető el.

A szakmai vizsgaidőszak első napja:

– az október–novemberi vizsgaidőszak esetén 2026. október 5. (hétfő),

– a február–márciusi vizsgaidőszak esetén 2027. február 1. (hétfő),

– a május–júniusi vizsgaidőszak esetén 2027. május 3. (hétfő).

Szabadágok számítása a duális képzőhelyen

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 84. § (5) bekezdése alapján:
A tanulót évente negyvenöt munkanap, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A tanuló szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően.

A képzésben résztvevőkre (nem nappali rendszerű felnőttek képzése) nem kell vonatkoztatni a fenti szabályt.

– őszi szünetben 5 nap

– téli szünetben 7 nap

– tavaszi szünetben 5 nap

Forrás: dualis.mkik.hu

Ezúton hívjuk fel szíves figyelmüket a vállalkozások által üzemeltetett játszóterekre és játszótéri eszközökre vonatkozó biztonsági előírások betartásának fontosságára. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet alapján a vendéglátóhelyek, szálláshelyek és más vállalkozások által üzemeltetett, nem kizárólag családi használatú játszótéri eszközökre is kiterjedhetnek az üzemeltetői kötelezettségek.

A hatályos szabályok szerint az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a játszótéri eszközök biztonságos állapotban legyenek, továbbá az időszakos biztonsági ellenőrzést kijelölt szervezettel háromévente el kell végeztetnie. Emellett nyilvántartást kell vezetni a lényeges eseményekről, így különösen a telepítésről, ellenőrzésről, javításról, áttelepítésről vagy elbontásról, és az ezt alátámasztó dokumentumokat legalább 10 évig meg kell őrizni.

A játszótéren külön, jól olvasható és tartós tájékoztató táblán fel kell tüntetni az üzemeltető nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, valamint a 112-es egységes európai segélyhívó számot. Ha az eszköz hibás, balesetveszélyes, vagy a kijelölt szervezet nem megfelelőséget állapít meg, az üzemeltetőnek a szükséges javítást vagy intézkedést haladéktalanul meg kell tennie, és a használatot addig meg kell akadályoznia, amíg az eszköz újra biztonságosan nem üzemeltethető.

Kérjük az érintett vállalkozásokat, hogy ellenőrizzék különösen az alábbiakat:

• megtörtént-e a kijelölt szervezet által végzett időszakos ellenőrzés az előírt határidőben;
• rendelkezésre állnak-e az ellenőrzési jegyzőkönyvek és a karbantartási, javítási dokumentumok;
• kihelyezésre került-e a kötelező üzemeltetői tábla a szükséges adatokkal;
• megfelelő-e az eszközök műszaki állapota és biztonságos használata.

A szabályok betartása nemcsak a hatósági szankciók elkerülése miatt fontos, hanem mindenekelőtt a gyermekek biztonságát szolgálja.

Hasznos információk linkjei:

• 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet
• Kormányhivatali tájékoztató a játszótéri eszközök üzemeltetéséről
• BKMKIK hatósági hír a játszóterek biztonságáról
• NKFH Fokozott hatósági felügyelet a játszóterek biztonságáért;
• Beszámoló a fogyasztóvédelmi szakterület 2024. évi eredményeiről;
• Nyilvántartási adatlap minta

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tesz az energiaválság lehetséges enyhítésére.

Egy ilyen válságot közös összefogással lehet és kell leküzdeni. A Kamara lényegesnek tartja a kormányzat, a vállalkozó szféra által megfogalmazott elvek betartását:

• Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
• Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
• Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
• A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
• A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szolgáltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.
Kereskedelmi szektor

• Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
• Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban,
• Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása,
• Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése,
• Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
• Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

Szolgáltató szektor

• Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
• Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
• Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
• Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
• Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik.
• Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektor

• Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
• Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
• Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése,
• Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll,
• Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása,
• Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.

Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát.
Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara már a hétfői nap folyamán egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:

• Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
• Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
• Gyors kompenzációs alap létrehozása,
• Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
• Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
• Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
• Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
• Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra

Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.

Tisztelt Ügyfeleink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Székházában 2026. augusztus 4-én, kedden 8:00-16:00 óra között az E.ON Hungária Zrt. által végzett, előre tervezett hálózati munkálatok miatt áramszünet lesz, így az ügyfélfogadás szünetel.

Kérjük, személyes ügyintézésüket ennek figyelembevételével tervezzék!

Megértésüket köszönjük!
Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00
Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00
Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)
Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00
Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.
A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. 

A Zala vármegyei vállalkozások a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tanácsadását vehetik igénybe.

Információ és jelentkezés: https://gymsmkik.hu/ingyenes-fogyasztovedelmi-jogi-tanacsadas

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara évente több alkalommal Kamarai Gyakorlati Oktató
Képzést és Gyakorlati Oktatói Vizsgát szervez. Várjuk azoknak a szakembereknek a jelentkezését, akik iskolán kívüli (külső) duális képzőhelyen foglalkoznak vagy szeretnének foglalkozni tanulóval.

Ez a képzés fejlődési lehetőséget biztosít a leendő gyakorlati oktatóknak a tanulókkal való egyes problémás szituációk kezelésében, valamint minőségi tudásra tehetnek szert, amely segítségével magasabb színvonalra emelhetik a gyakorlati oktatást.

Kamarai gyakorlati oktató képzés
A képzési idő összesen 50 óra, amely két szakaszból tevődik össze: 25 óra elmélet és 25 óra gyakorlat (3 napos tréning)

Képzés kezdési időpont: 2026.09.10.
Képzés pontos időpontjai: 2026. szeptember 10-11.,13., 2026. szeptember 16-17-18.

Elméleti képzés
Az elméleti képzési szakasz pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjed ki. Az első három témakörben olyan ismeretekkel találkozhatnak a jelenlegi és jövőbeni gyakorlati oktatók, amelyek a fiatal generáció oktatása során felmerülő nevelési, kommunikációs nehézségekben jelentenek segítséget, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretek pedig segítenek a precíz adminisztrációban.

Tréning jellegű képzés
A tréning szakasz során a gyakorlati oktatók olyan képességekre tehetnek szert, amelyek segítenek saját és mások érzelmeit megérteni, kezelni, valamint pozitívan befolyásolni. Életszerű szituációkkal találkozhatnak, amelyek segítenek a gyakorlati oktatói munka során felmerülő kihívások kezelésében. A tréning végén az előadó egyedi tanácsokkal tudja ellátni a résztvevőket.

Gyakorlati oktatói vizsga
A képzés keretein belül elsajátított ismeretekről vizsgán kell számot adniuk a gyakorlati oktatóknak. A vizsga két részből áll, egy online számonkérésből és egy gyakorlati vizsgából.
Az elméleti képzést egy köztes online vizsga zárja, amely sikerességének függvénye, hogy a képzésben részt vevő a záróvizsgára bocsájtható legyen.
A képzést egy szituációs helyzetben teljesítendő gyakorlati záróvizsga zárja, amelynek sikeressége esetén tanúsítványt vehetnek kézhez a vizsgázók. A tanúsítvány a birtokosát feljogosítja a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése mellett a gyakorlati oktatói tevékenység folytatására.

A tanúsítvány szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít, munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 242. § (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosít. (A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései: 242. § (1).)

A képzés költsége, jelentkezés módja
A kamarai gyakorlati oktató képzés és gyakorlati oktatói vizsga díja 2026. évben: 120.000 Ft, melyből a támogatott jelentkezőnek egy 20%-os mértékű (24.000 Ft) önrészt kell befizetnie a képzést szervező területi kamaránál.

Támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli, amennyiben a képzésből kimarad, vagy hiányzásai meghaladják a 18%-ot, azaz 9 órát.
Az önrész összegének befizetése és a képzési szerződés megkötése a képzés első napjáig esedékes. A képzésre és vizsgára egy időben kell jelentkezni a területi kamaráknál a jelentkezési lap és annak mellékleteinek kitöltésével. .

Jelentkezési határidő: 2026.08.24.

Benyújtandó dokumentumok:

• Jelentkezési lap_2026
• Nyilatkozat_tanulokepzes_2026
• a szakirányú szakmai bizonyítvány másolat
• 5 év szakmai gyakorlati idő igazolás (Lehet: vállalkozás létéről szóló dokumentum, ügyfélkapu rendszerből kinyomtatott igazolás, EVNY-ból, vagy NAV rendszerből kinyomtatott dokumentum, vagy 30 napnál nem régebbi cégkivonat; Alkalmazotti jogviszony esetén a szakirányú szakmai gyakorlatot dokumentáló 30 napnál nem régebbi igazolások a munkaadótól, vagy NAV hivatalos igazolás, vagy az ügyfélkapu rendszerből lehívható OEP munkaviszonyt igazoló igazolás)

A dokumentumokat előzetesen online kérjük megküldeni, majd tanfolyamkezdéskor az eredeti példányok leadása is szükséges.

Kamaránk a jelentkezések számának alakulása, valamint az egy cégtől beérkezett jelentkezések mennyisége és a rendelkezésre álló támogatási keret alapján dönt annak felhasználásáról és odaítéléséről.

További információ:
Kiss-Gyarmati Andrea
gyakorlati oktatói referens
8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.
Telefon: 06 92 550-517, Mobil: 06-30/633-1693
Email: gyakorlatioktatokepzes@zvkik.hu

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025-2026. évi Vállalkozásfejlesztési Programjából a területi kamarák konzorciumi együttműködésének keretében 2026. július 1. – 2026. november 30. közötti időszakban 10 alkalmas előadássorozatot szerveznek a vállalkozások részére.

A következő előadás időpontja és helyszíne:
2026.07.29. (9:00 – 12:00); Ms Teams felületén online

Regisztráció: https://bmkik.hu/munkajog/

Az előadássorozat célja, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak:

• egyrészt, a munkajog oldaláról nézve, mit jelent munkavállalókat jogszerűen foglalkoztatni,
• másrészt, a munkajogi szabályok gyakorlati alkalmazásáról,
• harmadrészt, segítse az eligazodást a munkajogi szabályok útvesztőiben.

Tematika

Az előadás a Magyarország Kormányának NGM_SZERZ/430-3/2025_466-4/1 számú támogatási szerződése alapján valósul meg.

A program megvalósításában résztvevő kamarák:

• Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Nógrád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara
• Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara