Az Európai Unió nem csak egy távoli intézmény, hanem a mindennapjaink része. A 2024-es európai parlamenti választások alkalmából elindítjuk videóversenyünket, melyben arra buzdítunk, hogy oszd meg velünk, mit jelent számodra az aktív részvétel Európa jövőjének alakításában.

A 2024-es Európai Parlamenti választások témájában meghirdetett videóverseny célja, hogy a résztvevők kreatív és szórakoztató módon sajátítsák el és mutassák be tudásukat az európai parlamenti választások folyamatáról.

A feladat: Egy rövid videó készítése (maximum 2 perc), amely bemutatja, miért fontos részt venni az európai parlamenti választásokon. A videó legyen kreatív, használhat szórakoztató elemeket, lehet humoros, vagy éppen drámai hangvételű – a lényeg, hogy az üzenet elgondolkodtasson és informáljon!

Beküldési Határidő: A versenyre beküldött videóknak 2024. június 04-ig kell beérkezniük a zala@europedirect.hu e-mail címre.
Videó Formátuma: A videónak mp4 formátumban, legfeljebb 2 perc hosszúságú kell lennie.
Tartalom: A videónak az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos tájékoztató jellegű tartalmat kell bemutatnia, kreatív és szórakoztató módon.

A legjobb videó készítőjét 50.000 forint értékű ajándékutalvánnyal jutalmazzuk.

A videót egy e-mailben, csatolt fájlként kell elküldeni a zala@europedirect.hu címre. A levél tárgya legyen: „2024-es EP Választások Videóverseny – [Résztvevő Neve]”. Az e-mailben szerepeljen a résztvevő neve, életkora, elérhetősége és rövid leírása a videóról.

VERSENYFELHÍVÁS

20 évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén vált Magyarország az EU teljes jogú tagjává. A jeles alkalomból az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a magyar EuropeDirect hálózat virtuális nyereményjátékot hirdet 2024 májusában.

A nyereményjátékban résztvevőknek az állandó lakóhelyük szerinti vármegye területén belül 20 km-es távot kell aktív, kültéri mozgással (futva, kerékpárral, túrázva, evezve, úszva, görkorcsolyázva, lovagolva, stb.) teljesíteniük. A táv megtételét legkésőbb 2024. június 3–ig igazolni kell. Az esemény végét követően, 2024. június 7–ig minden részt vevő vármegyében sor kerül helyi nyertesek kisorsolására és jutalmazására. A „helyi” nyereményeket és ajándékcsomagokat az érintett Europe Direct tájékoztató központban lehet személyesen átvenni.

Ezen kívül, minden, a játékban részt vevő, és jelen szabályzat rendelkezéseit teljesítő játékos automatikusan lehetőséget szerez egy országos sorsolásban való részvételre, melynek fődíja az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének felajánlására egy elektromos kerékpár.

Az Európai Unió Tanácsa által korábban 2022-ben megszavazott tagországokat érintő 15%-os önkéntes tagállami gázkereslet-csökkentési cél érvényességéről szóló hírt. Amely döntést 2023-ban meghosszabbított, vagyis a 15%-os önkéntes tagállami gázkereslet-csökkentési cél érvényessége továbbra is fennállt. A rendelet fenntartotta annak lehetőségét, hogy a Tanács életbe léptesse az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást”: ennek esetén a gázkereslet csökkentése kötelezővé válna.

Ez év márciusában zárult a bevezetést követő második időszaka. A Tagállamok felé elvárás volt, hogy a megelőző öt év átlagához viszonyítva 15%-kkal kevesebb földgázfelhasználást mutassanak fel. Tavalyi évhez hasomlóan Magyarország idén is túlteljesítette az elvárt, kötelező rendelkezés szerinti mértéket, vagyis nálunk ötödével csökkent a földgázfelhasználás, amiről elmondható, hogy igazán szép teljesítmény az Unió tagállamai között.

Az Európai Unió a háború okozta nemzetközi energiaválság miatt először 2022 augusztusától 2023 március végéig írt elő 15 százalékos kötelező megtakarítást. A tagállamok ennél nagyobb mértékben, átlagosan 17,7 százalékkal mérsékelték gázfogyasztásukat. Magyarország már akkor is felülmúlta az uniós középértéket, mintegy 20 százalékkal fogta vissza a felhasználást. Az újabb ciklusban hazánk lényegében megismételte tavalyi eredményét. A bázis időszak 10,34 milliárd köbméteres szintjéhez képest a közösségi elvárás szerint célszám 8,79 milliárd köbméter volt. A tényadatok ismét sokkal kedvezőbben alakultak, 2023. április elejétől 2024. március végéig alig valamivel több mint 8 milliárd köbméter földgázt használtunk fel, ami ezúttal is 20 százalékos csökkentést jelent.

Az eddig kötelező rendelkezés 2024 áprilisától ajánlásként él tovább. A következetesen képviselt magyar álláspont az, hogy az energiamix meghatározásának nemzeti hatáskörben kell maradnia. Az ellentétes tartalmú javaslatokat hazánk a továbbiakban sem fogja támogatni. A takarékossági elvárásnak azonban egymást követő két időszakban is az előírt szintet jelentősen felülteljesítve tett eleget Magyarország. Az alacsonyabb fogyasztás növeli az ellátás biztonságát, kíméli a környezetet, a külső kitettségek enyhítésével erősíti az energiaszuverenitást. 2023-ban egész éves összevetésben is tovább mérséklődött a hazánkban felhasznált földgáz mennyisége. Tavaly a 2021-es 11 milliárd köbméterhez képest 23 százalékkal kevesebb, mindössze 8,5 milliárd köbméter gáz fogyott. A gazdaság újraindításával ismét fokozódhat a vállalkozások energiaigénye, de az elért megtakarítás nagyobbik hányada jó eséllyel hosszabb távon is megőrizhető.

A kormány számos intézkedéssel ösztönzi a tudatos felhasználást. A modern napelemes rendszerek akár 5 millió forinttal támogatott telepítése tartósan mérsékli a háztartások áramszámláját. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) mostanáig közel 4400 hitelesített intézkedés megvalósítását segítette elő, az így elért összes energiamegtakarítás már meghaladja a 6 petajoule-t.

Az Európai Parlament képviselői kedden hivatalosan is elfogadták az EU Tanácsával már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokat, miszerint az Európai Unió megszavazta a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok használatának tilalmára vonatkozó törvényjavaslatot.  A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. Az Unió ezen törekvése arra is irányul, hogy az EU-ban az újonnan épült és felújított épületek szigorúbb energiahatékonysági előírásoknak feleljenek meg. Tehát a cél, hogy a tagállamokban még több meglévő régi épületeket újítsanak, korszerűsítsenek fel, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet ezen épületek se.

Ez a követelmény már a középületekre az állami tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz.

A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását. Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. Az EP közleménye arra is kitér, hogy a napelemeket kell folyamatos telepíteni a meglévő középületekre és nem lakás célú épületekre amennyiben ez gazdaságilag, műszakilag, valamint funkcionálisan is kivitelezhető.

Az EP közleményben olvasható továbbá a pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya jellenleg nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre.

Az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) által publikált „Az Uniós finanszírozás gyakorlati útmutató” 2023. évi kiadásnak célja, hogy információforrásként szolgáljon a regionális és helyi hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások, a szakemberek és a polgárok számára azzal kapcsolatban, hogy miként férhetnek hozzá projektjeik finanszírozásához számos uniós forrásból. Jelen útmutató kitér a 2021–2027‑es időszakra szóló uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret) keretében nyújtott finanszírozásra, valamint a Next Generation EU ideiglenes eszközére, amelyet az Unió koronavírus- világjárványból való kilábalásának ösztönzésére hoztak létre.

Az útmutatót szíves felhasználás érdekében csatoltan megküldöm, illetve az alábbi felületről szabadon letölthető.

Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság megbízásából 2008 óta zajlik a KKV-k pénzügyi hozzáféréséről szóló felmérés (Survey on the Access to Finance of Enterprises – SAFE), mivel a KKV-k kulcsfontosságú szereplői az európai gazdaságnak. A KKV-knak sajátos finanszírozási igényeik vannak, és különböző kihívásokkal szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Ezért a SAFE felmérésben résztvevő vállatokat véletlenszerűen választották ki. A felmérés mintavétele három szempont alapján történt: országméret, vállalatméret és iparág. A kutatási munkát telefonon és/vagy online végezték egy dedikált kérdőív alapján. A felmérés az 2023 áprilisától októberéig terjedő időszakot ölelte fel. A minta 11 523 vállalatot fogott magában az euróövezetben, amelyek közül 10 499-nek (91%) kevesebb volt 250 alkalmazottja.

A SAFE tanulmány a KKV-k pénzügyi és operatív környezetét vizsgálja az Európai Unióban. A tanulmány rámutat a KKV-k hitelezésre való támaszkodására, az gazdasági kihívásokra, a növekedési kilátásokra és az operatív problémákra. A KKV-k jelentős többsége továbbra is a hagyományos hitel finanszírozási módszerekre támaszkodik, mint például a lízing, hitelkeretek és banki hitelek, sokan az új finanszírozás helyett belső forrásokat választanak.

A gazdasági klímát romló kilátások, emelkedő kamatlábak és szigorúbb fedezeti követelmények jellemzik, ami fokozott keresletet eredményez a pénzügyi erőforrások iránt, alacsonyabb bizalom mellett, ami a finanszírozási lehetőségek iránti bizalom csökkenéséhez vezet.

A KKV-k forgalmi várakozásainak helyreállása tapasztalható, de továbbra is korlátozott az optimizmus a jelentős növekedés iránt. Az előrejelzésben a finanszírozási típusok többségének rendelkezésre állása jelentősen romlik, némi javulással a saját tőke terén. Az operatív kihívások jelentősök, a KKV-k szembesülnek a munkaerő- és anyagköltségek emelkedésével, növekvő kamatköltségekkel és csökkenő jövedelmezőséggel. A tapasztalt munkaerő hiánya, valamint az új ügyfelek megszerzésével kapcsolatos nehézségek és a késedelmes fizetések okozta problémák elterjedtek.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a KKV-k jelentős kihívásokkal néznek szembe a növekedés és az ellenálló képesség fenntartása terén a pénzügyi korlátok és az operatív akadályok miatt.

Főbb megállapítások

A felmérés eredményei szerint az euróövezet vállalatai növekvő forgalmat jelentettek, bár a nettó arány csökkent az előző felmérési körhöz képest. A vállalatok nettó 20%-a jelentett növekedést, ami jelentősen alacsonyabb arány, mint az előző felmérési körben. A forgalomnövekedést jelző nettó arány mind a nagyvállalatoknál, mind a KKV-knál csökkent. Azonban a csökkenés erősebb volt a nagyvállalatok esetében. Több vállalat tapasztalt profitromlást, mivel a munkaerő- és más nem munkaerő-költségek tovább növekedtek. Ebben a felmérési körben a KKV-k 18%-a és a nagyvállalatok 7%-a jelentett profitromlást nettó értelemben. A jövedelmezőség romlása tükrözi a munkaerőköltségek emelkedését, amit a vállalatok nettó 75%-a jelentett. Hasonló nettó arányban jelentették a vállalatok anyag- és energia-költségek emelkedését, bár az arány alacsonyabb volt, mint az előző felmérési körben.

A növekvő kamatköltségek további terhet jelentenek a jövedelmezőségre, a vállalatok jelentették, hogy a magasabb kamatköltségek történelmi csúcsra emelkedtek a felmérésben (47%). A nagyvállalatokat (58%) szélesebb körben érintette a kamatköltségek emelkedése, mint a KKV-kat (40%).

A múlt évhez képest összességében nőtt a pénzügyileg sebezhető vállalatok aránya, majdnem elérve a COVID-19 járvány alatti szintet. A pénzügyi sebezhetőségi mutató, ami a vállalatok pénzügyi helyzetének átfogó mutatója, arra utal, hogy az euróövezet vállalatainak 9%-a jelentős nehézségekkel szembesült az elmúlt hat hónapban vállalkozásuk vezetése és adósságaik törlesztése terén.

A hitel, mint finanszírozási eszköz releváns az EU27 KKV-knak (82%), ami az előző, 2022 decemberi felmérés óta nem változott. A legfontosabb hitel finanszírozási formák a KKV-k számára a lízing vagy bérlet (48%), a hitelkeret, banki folyószámlahitel keret vagy hitelkártya (47%), banki hitelek (46%). A támogatott vagy kedvezményes banki hiteleket említők aránya (38%) csökkent az előző felméréshez képest, míg a kereskedelmi hitel (32%) továbbra is növekszik.

Kevesebb KKV említ más hitel finanszírozási formákat (19%), részvények (10%) és faktoring (9%). Az EU tagállamainak nagy többségében a KKV-k azt állítják, hogy vállalkozásuk számára legalább egy hitel finanszírozási forma releváns.

Azok közül, akik számára a hitelkeret, banki folyószámlahitel keret vagy hitelkártya releváns, a KKV-k több mint négy tizede (42%) az elmúlt hat hónapban nem használta, mert elegendő saját forrással rendelkezett. A KKV-k ez irányú hitelkérelmeinek csupán 6%-át utasítottak el. AKKV-k ötöde (20%) jelentkezett banki hitelért, közülük majdnem kétharmad (64%) megkapta a kért összeget, és 7%-nak elutasították a kérelmét.

A tájékoztatók (angol) ezen a linken érhetők el.

A teljes jelentés (angol) ezen a linken tekinthető meg.

Összefoglaló tájékoztató (angol) ezen a linken érhető el

A Bizottság új interaktív útmutatót tett közzé, amely feltérképezi a vidéki területek számára uniós szinten rendelkezésre álló valamennyi finanszírozási lehetőséget. Olyan uniós alapok és programok, amelyek elősegíthetik a fenntartható növekedést és jólétet a vidéki térségekben. A legmegfelelőbb lehetőség azonosítása azonban nem mindig egyértelmű a potenciális kedvezményezettek számára. A vidékfejlesztési eszköztár 26 különböző uniós alap – a közös agrárpolitika, a kohéziós alapok, a Horizont Európa és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – finanszírozási lehetőségeit gyűjti össze. A vidéki vállalkozók és a helyi hatóságok csak néhány kattintással megtudhatják, hogy mi a rendelkezésre álló legjobb finanszírozás a projektjük kidolgozásához.

További információ

Vidéki jövőkép

A vidéki területek uniós megfigyelőközpontja

Vidékfejlesztési paktum

Induló falvak fóruma

Az Európai Bizottság részletes hatásvizsgálatot tett közzé azokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek révén elérhető, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon. A hatásvizsgálat alapján a Bizottság a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90%-os csökkentését javasolja 2040-ig (az 1990-es szinthez képest), és egyeztetést indít valamennyi érdekelt féllel. A jogalkotási javaslatot a következő európai parlamenti választás után felálló új Bizottság készíti majd elő, és az állapodik majd meg a javaslatról az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, az európai klímarendeletnek megfelelően.

Az ajánlott 90%-os cél eléréséhez a kibocsátáscsökkentésen túl szén-dioxid-eltávolításra is szükség lesz. Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat kell bevezetni, és az eltávolított szén-dioxidot fel kell használni az iparban. Ezek a technológiák olyan ágazatokra összpontosítanak majd, ahol a kibocsátás csökkentése különösen nehéz vagy költséges – ilyen például a cementgyártás vagy a hulladék energetikai hasznosítása. Ezért a Bizottság ma elfogadta az ipari szén-dioxid-gazdálkodásról szóló közleményt is, amely részletesen ismerteti, hogy a szóban forgó technológiák hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy 2040-re 90%-kal csökkenjen a kibocsátás, 2050-re pedig elérhető legyen a klímasemlegesség.

További információk:

• sajtóközlemény a 2040-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célértékről
• sajtóközlemény az uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodásról

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az Európai Tanács – történelmi jelentőségű lépésként – jóváhagyta a többéves pénzügyi keretben szereplő maximális összegek felülvizsgálatát.

Erre eddig nem volt példa. A tanácsi jóváhagyás megerősíti a Bizottság javaslatában foglalt valamennyi prioritást, és a kért finanszírozás 80%-át fedi le. A kibővített költségvetésnek köszönhetően az EU folytathatja a közös prioritásainkon alapuló, eredményes munkát, ami nemcsak az Unióban, hanem azon kívül is érezteti pozitív hatását.

A módosítások finanszírozása egyrészt friss források bevonásával, másrészt az uniós költségvetésen belüli átcsoportosításokkal fog történni. Ezáltal az EU továbbra is felléphet a legsürgetőbb prioritások kapcsán, miközben a nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatás minimális marad.

További információk:

• a teljes sajtóközlemény.

2014 és 2020 közötti, közel 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező „Horizont 2020” kutatási és innovációs program jelentős mértékben hozzájárult a tudásban és az innovációban gyökerező uniós társadalom és gazdaság kiépítéséhez, és az európaiak hasznára vált, ami messze meghaladja azt, amit nemzeti vagy regionális szinten el lehetett volna érni.

A Covid19-járványra, az ebolajárványra és a Zika-járványra való gyors reagálás lehetővé tétele és az éghajlattudományhoz való határozott hozzájárulás csupán néhány példája a Horizont 2020 kézzelfogható hatásának. A programhoz kapcsolódó minden egyes euró végső soron öt euró haszonnal jár majd az uniós polgárok számára 2040-ig, ami bizonyítja, hogy az európai társadalom számára a kutatásba és innovációba történő beruházások magas ár-érték arányt képviselnek. Ezek a „Horizont 2020” keretprogram ma közzétett utólagos értékelésének legfontosabb következtetései.

Változást hozzunk az emberek számára

A „Horizont 2020” keretprogram hét év alatt több mint 35000 projektet finanszírozott, 177 országból több mint egymillió egyéni pályázat érkezett. A program döntő szerepet játszott az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és költségvetésének 64,4%-át fordították a fenntartható fejlődésre. A Horizont 2020 elődjével, a hetedik keretprogrammal együtt a világ második legnagyobb éghajlattudományi szolgáltatója.

A program különböző területeken – például az új hidrogénüzemű szállításokat, az mRNS-vakcinákat, a fotonikát, valamint a mikro- és nanoelektronikát – finanszírozott konkrét megoldásokat. A Horizont 2020 keretében nyújtott finanszírozás közel 4000 szabadalmat és védjegyet eredményezett. Az Európai Innovációs Tanács kiállt amellett, hogy példa nélküli támogatást nyújt a potenciálisan úttörő technológiai innovációknak és a mélytechnológiai vállalatoknak.

A „Horizont 2020” keretprogram figyelemreméltó 20%-os további növekedést generált a foglalkoztatásban, valamint 30%-kal növelte a részt vevő vállalkozások forgalmát és összes eszközállományát azokhoz képest, amelyek a kiváló minőségű pályázatok ellenére sikertelenek voltak. Hosszú távon a program a becslések szerint átlagosan évi 15,9 milliárd EUR-val növeli az EU GDP-jét, ami a 2014–2040 közötti időszakban összesen 429 milliárd EUR-t tesz ki.

A „Horizont 2020” keretprogramból finanszírozott tudósok több mint 276,000 lektorált publikációhoz járultak hozzá. A Horizont 2020 33 Nobel-díjast is támogatott. A Horizont 2020 kulcsfontosságú szerepet játszott a kutatók készségeinek és tudásának diverzifikálásában és fejlesztésében is. A Horizont 2020 közel 50,000 kutató mobilitását támogatta ágazatok és országok között. Emellett a program lehetővé tette az EU számára, hogy európai és globális szinten is fejlessze és korszerűsítse a nagyszabású kutatási infrastruktúrát: több mint 24,000 kutató és szervezet fért hozzá ezekhez az infrastruktúrákhoz, bővítve az együttműködésen alapuló munka és a tudományos fejlődés lehetőségeit.

Tanulságok

Az értékelés a következő, fejlesztésre szoruló területeket azonosította:

• szélesebb körű részvétel,
• az adminisztratív terhek további egyszerűsítése és csökkentése,
• az eredmények terjesztésének, hasznosításának és alkalmazásának megerősítése,
• a nők részvételének támogatása és
• a szinergiák fokozása más uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekkel.

A „Horizont 2020” keretprogram végső értékelésének meglátásai és főbb következtetései nemcsak a Horizont Európa folyamatban lévő végrehajtásának alakításában, hanem a jövőbeli kutatási és innovációs kezdeményezésekre vonatkozó szakpolitika-fejlesztés befolyásolásában is döntő szerepet fognak játszani. Ez biztosítja, hogy a levont tanulságokat hatékonyan beépítsék a jelenlegi és jövőbeli programokba, növelve azok hatékonyságát, relevanciáját és az európai polgárokra gyakorolt hatását.

Háttér

AHorizont 2020 az Európai Unió nyolcadik kutatás- és innovációfinanszírozási programja volt, amely 2014 és 2020 között működött, közel 80 milliárd eurós költségvetéssel. A „Horizont 2020” keretprogram célja a gazdasági növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés, a kutatási és innovációs együttműködés előmozdítása, a kiváló tudományos és ipari vezető szerep támogatása, valamint az európai társadalmi kihívások kezelése volt.

A végső értékelés széles körű, a projekt kedvezményezettjeivel, a nemzeti hatóságokkal és a végrehajtó szervekkel folytatott több mint 1000 interjún, valamint a sikeres és sikertelen résztvevők körében végzett felméréseken alapul, amelyek kiterjedt mennyiségi és minőségi elemzéseket ötvöznek, és egy széles körű, közel 2000 választ tartalmazó nyilvános konzultációra épülnek.

Bővebb információ

Szolgálati munkadokumentum

A Bizottság jelentése a „Horizont 2020” keretprogram végső értékeléséről

A „Horizont 2020” keretprogram végső értékelésének 1–6. melléklete

A „Horizont 2020” keretprogram végső értékelésének összefoglalója